|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
A NEMZETKÖZI JOGSÉRTÉS FOGALMA
A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete szerint:
"Az állam nemzetközi jogsértése az, ha
a) a cselekvésből vagy mulasztásból álló magat 858g69i artás a nemzetközi jog szerint ezen államnak beszámítható, és
b) ez a magatartás az állam valamely nemzetközi kötelezettségének megszegését alkotja."
A nemzetközi jogsértés ezen két konjuktív feltétele tekintetében konszenzusról beszélhetünk. Csak az vitatott, hogy nem kell-e a nemzetközi jogsértés fogalmát további elemekkel kiegészíteni.
Először is a vétkesség problémája említhető. A nemzetközi jog elmélete Grotiust követve és a római jogi gyökerek alapján hosszú időn keresztül úgy látta, hogy a nemzetközi felelősség keletkezéséhez az állam részéről szándékos vagy gondatlan magatartásra van szükség. Ma már a vétkesség nem feltétlenül a jogsértés szükségszerű eleme, hiszen a szuverén államokból álló nemzetközi közösségben természetes az egyes államok individuális érdekeinek érvényesítése, vagy az arra irányuló törekvés, mely sértheti más államok érdekeit, esetleg vagyoni kárt okozhat. A vétkesség követelményének kizárása a nemzetközi jogsértés alkotó elemei közül még nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan nemzetközi kötelezettségek, melyek tartalmában bennrejlik az elvárható gondosság. A nemzetközi felelősség ún. klasszikus felfogása nem mentes a magánjogi analógiáktól, a kárt is a nemzetközi jogsértés alkotó elemei közé sorolja, sőt ezt helyezi a középpontba. A nemzetközi felelősség klasszikus értelmezésének gyenge pontja az, hogy ha a jogsértő állam nem teljesíti a jóvátételi kötelezettségét, akkor újabb jóvátételi kötelezettséggel járó nemzetközi jogsértést követ el, mely ad absurdum folytatható. Bár a nemzetközi jogtól nem idegen az, hogy egyes viták megoldatlanok maradnak, e folyamatot az önsegély szakíthatja meg, melynek célja és funkciója éppen az, hogy a jogsértő államot rákényszerítse jogszerű magatartásra és/vagy jóvátételre.
A NEMZETKÖZI JOGSÉRTÉS SZUBJEKTÍV OLDALA
A nemzetközi jogsértés szubjektív oldala kitétel arra vonatkozik, hogy milyen magatartások, azaz cselekvések és mulasztások tulajdoníthatók az adott államnak és melyek nem.
"A nemzetközi jog szerint az állam tényének kell tekinteni az állam minden szervének magatartását, melynek ezen állam belső joga szerint ez a státusa, amennyiben a szóban forgó esetben ezen minőségében cselekedett."
"A nemzetközi jog szerint nem tekinthető az állam tényének nem az állam nevében cselekvő személyeknek vagy személyek csoportjának magatartása."
Az állam szervein keresztül cselekszik. Minden állam belső joga határozza meg azt, hogy mely szervek minősülnek állami szervnek, azaz mely szervek jogosultak közhatalmi jogosítványok gyakorlására. Bármely állami szerv magatartása az állam tényének minősül.
Nemzetközi jogsértés követhet el:
törvényhozó szerv (pl. hozhat az állam által vállalt nemzetközi kötelezettséggel ellentétes belső jogszabályt)
végrehajtó szerv (pl. értesítési kötelezettség nem teljesítése, diplomáciai képviselet és képviselők védelmének elmulasztása)
igazságszolgáltatás (pl. a bíróság megsérti az emberi jogokat)
A NEMZETKÖZI JOGSÉRTÉS OBJEKTÍV OLDALA
A nemzetközi jogsértés objektív oldalát az állam valamely nemzetközi kötelezettségének megszegése jelenti. Nemzetközi kötelezettségszegésről akkor van szó, ha az állam magatartása nem áll összhangban azzal, amit az adott kötelezettség megkíván.
Az állami szervek jogsértő magatartása lehet:
törvényhozó
végrehajtó
igazságszolgáltató
Nemzetközi jogsértésnek minősülnek továbbá:
olyan magánszemélyek magatartásai, akik közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak
más állam rendelkezésére bocsátott szervek
olyan magatartások, amelyeket állami szervek utasítására, ellenőrzése alatt fejtettek ki
magánszemély közhatalmi jogi magatartása, állami szervek mulasztása esetén
olyan magatartások, melyeket az állam a magáénak ismer el
győztes felkelők magatartása
A nemzetközi jogsértésben való részességnek minősül:
segítségnyújtás a jogsértőnek
másik állam jogsértésének irányítása, ellenőrzése, erre való kényszerítés
Találat: 1620
