Jogi alapismeretek

Jogi alapismeretek

"A jogászok még mindig keresik a jogról szóló fogalmuk meghatározását." Immanuel Kant. A jog meghatározásával kapcsolatban: kezdetben az örök és változatlan sajátosságokat kutatták, szembeállítva az "örök" "isteni" jogelveket, az ember alkotta joggal. A jog a társadalom fejlődésével együtt járó jelenségként állandóan változik, fejlődik. Ugyanis a jognak nincsenek örök elvei és tulajdonságai.

Történetisége azt fejezi ki, hogy a történelmi-társadalmi fejlődésbe ágyazottan a jog maga is azzal együtt fejlődik. Másrészt a jog az adott viszonyok tartósítására irányul, de kielégített változó történelmi szükségleteket is.

sajátossága azonban norma jellegében fejeződik ki, mert írott formában rögzíti: az alapvető előírásokat az állampolgárok, és szervek számára. Nemcsak magatartási szabályt, cselekvést rendező előírás, hanem döntési alapot is jelent.

sajátossága: hogy a jogvitában születő döntést, mint jogszerűt elfogadtassa.

sajátossága: a szankció /az erőszak, vagy állami kényszer. /

sajátossága: elfogadottságában megnyilvánul meg, a jogot az állampolgárok döntően kényszer nélkül, meggyőződésből követik.

A jog tagozódása

A jogrendszer: egy állam jogszabályainak összességét, hatályos joganyagot, a jogszabályok, a joganyag elrendezését és tagoltságát jelenti.

A jogrendszer nemzetközi méretű tagozódása szerint lehet;

Kontinentális vagy európai jogrendszer: amely kezdetben két alapvető jogágat, a közjogot és a magánjogot ölelte fel.

Angolszász jogrendszer: amelyek alapja a szokásjog, a bíró alkotta jog (common law) és a méltányosság (equity).

Jogrend: a társadalmi viszonyok jogi szabályozottságát jelenti.

Jogi rendszer pedig a jogi jelenségek funkcionálisan összefüggő rendszerét képezi.

A jogágak: a jogi szabályozás tárgya és módszere szerint különülnek el egymástól az adott ország jogrendszerén belül, amelynek alapja: hogy a hasonló tartalmú cselekvéseket, magatartásokat azonos jelleggel, és jogi módszerekkel kezeli, ilyen lehet: a büntetőjog, munkajog, polgári jog, eljárásjogok, közigazgatási jog, alkotmányjog, pénzügyi jog, társadalombiztosítási jog, egyházjog stb.

A jogi norma, jogszabály: mindenkire kötelező szabály, amelyet a közhatalom hoznak létre 333i83d

Szerkezeti elemei:

Hipotézis: a norma által előírt / leírt / magatartás."Aki mást megöl."

Diszpozíció: tulajdonképpen egy rendelkezés, arra az esetre, ha a magatartás megvalósulna.".bűntettet követ el."

Szankció: nem más, mint a megvalósult magatartás jogkövetkezménye. A szankció többnyire valamilyen hátrányt jelent, de lehet jutalmat, valamilyen előnyt ígérő is.
". és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A három szerkezeti elem, nem biztos, hogy egy jogszabályban van jelen. Előfordulhat, hogy a hipotézistől és a diszpozíciótól leválik és más jogszabályban jelenik meg a szankció.

A jogszabály néhány fajtája

Parancsoló: a jogszabály akkor, ha az ott leírt magatartás / hipotézis/ aktív magatartás pl.: "A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, egymással házasságot kötnek.."

Tiltó: a jogszabály akkor, ha megjelöli milyen magatartástól kell tartózkodni.

Megengedő: a jogszabály akkor, ha bizonyos jogokat állapít meg gyakorlója számára. Pl.: a korlátozottan cselekvőképes személy " ..megkötheti az  olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.."

A jogszabály kötelező ereje szempontjából lehet:

Kategórikus: jogszabály a diszpozíció feltétlen érvényesítését rendeli, ha a leírt magatartás megvalósul. Pl.: a " színlelt szerződés semmis.."

Diszpozitív:: a leírt rendelkezés csak akkor valósul meg, ha a felek / a jogviszonyban résztvevők/ másképp nem rendelkeznek.
Pl.: "..ha a felek a szerződés.. tárgyának minőségét nem határozták meg.a forgalomban szokásos jó dolgokkal kell teljesíteni."

A jogszabályok szankciók szerinti felosztása:

Lex plus quam perfecta: a jogszabályban leírt magatartás nemcsak érvénytelen, de büntetendő is pl.: kettős házasság.

Lex imperfecta: olyan jogszabály, amelynek nincs érvénytelenségi és büntetőjogi következménye pl. kártya adósság.

Lex perfecta: a jogszabályban leírt magatartás csak érvénytelen, de nem büntetendő, pl. cselekvőképtelen személy jogügylete érvénytelen.

Lex minus quam perfecta: a joszabályban leírt magatartás jogilag érvényes ugyan, de megvalósulását büntetik, pl. feketemunka.

Tárgyi értelemben a jogszabály lehet:

Regulatív: az a jogszabály, amely a címzett személyek magatartását alakítja.
pl.: "..A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.."

Szervezeti: az a jogszabály, amely szervezeti kapcsolatokat hoz létre vagy szüntet meg. pl.: 1989 évi XXXIII. törvény a pártokról

Eljárási: az a jogszabály, amely valamilyen eljárást szabályoz. pl.: ".a tárgyaláson a rendfenntartásról az elnöknek kell gondoskodnia.."

Technikai: az a jogszabály, amely technikai normákat, szabványokat stb. ír elő. pl.: a munkavédelmi szabályok,

Utaló: az a jogszabály, amely a rendelkezés tartalmát más jogi normákra hivatkozva határozza meg. pl.: a nemzetközi magánjog szabályainak egy része.

Fogalom meghatározó: az a jogszabály amely egy másik jogszabály tartalmát határozza meg. pl.: Ptk. 685.§ b.pontja a hozzátartozók köréről.

. A jogviszony: nem más, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony. pl.. a házasság megkötése, adásvételi, szerződések, stb.

A jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeiknek összességében fogalmazhatók meg.

A jogviszony tárgya: mindaz, amire a jogok és kötelezettségek irányulnak.

A jogviszonyok alanyai (jogalanyiság)

Természetes személy: maga az ember,

Jogi személy: olyan szervezet lehet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, elkülönített vagyona van és cselekményeiért felelősséggel tartozik. / alapítványok, gazdasági szervezetek, egyesületek stb.

A jogképesség

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek, jogviszonyok alanya lehet. A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen. Általános, mert minden embert megillet, egyenlő, mert kizárja a jogképesség különböző terjedelmén alapuló különbségeket és feltétlen, mert megszerzése nincs feltételhez kötve

A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez, vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. Amennyiben valaki jogképességet kizáró szerződést köt, vagy egyoldalú nyilatkozatot tesz , úgy azt eleve semmisnek kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna illetve a nyilatkozat megtételére nem is került volna sor.

A jogképesség a természetes személyt, mint embert illeti meg, ha élve születik, még pedig fogamzásának időpontjától. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni. Bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beszámít.

Az élve születéshez kötött jogképességnek nem feltétele az életképesség és az sem, hogy az újszülött meghatározott ideig életben maradjon. Amennyiben ikrek születnek, az élve születést mindegyik gyermek vonatkozásában külön-külön kell elbírálni.

A méhmagzat jogképessége

A méhmagzat jogképessége általános, egyenlő, de élve születésétől függően feltételes. A jogképesség ugyanis a megszerezhető jogok tekintetében, amelyek már megszületése előtt keletkeztek az embert (és nem a méhmagzatot) illetik meg, Ilyenkor, egy függő jogi helyzet áll elő, amely attól válhat véglegessé, hogy a magzat élve születik. Élveszületés esetén a magzati korban keletkezett jogok visszamenőlegesen a fogamzás napjától illetik meg az újszülöttet, ha a magzat halva születetik jogalanyisága meghiúsul

A gyakorlatban a méhmagzat feltételes jogképessége az öröklési jog területén merül fel. Az örökhagyó gyermekének törvényes öröklése nemcsak akkor nyílik meg, ha az örökhagyó halálakor életben van, hanem akkor is örököl, ha annak halálakor, már mint méhmagzat megfogant. Ettől az időponttól ugyanis a méhmagzatot örökössé lehet nevezni.

Az utóbbi években előtérbe került a méhmagzat jogalanyiságának elismerése, azaz, hogy a jogi szabályozás kerüljön-e összhangba azokkal a biológiai és erkölcsi tényezőkkel, amelyek az embert fogantatásától kezdve embernek ismerik el.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata szerint a magzati jogalanyiság az Alkotmány értelmezésével nem dönthető el. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a természettudományok fejlődése következtében a megszületés többé nem magától értetődő természetes és minőségi választóvonal a magzati és az "emberi" lét között. Biológiai (főleg genetikai) szempontból az egyedi emberi élet nem a születés és a halál, hanem a fogantatás és a halál közötti egységes folyamatként fogható fel.

A magzat - társadalmi helyzete megváltozása révén - a maga önálló fizikai valóságában egyre inkább tulajdonságairól (megismerhető a neme, fejlődése nyomon követhető, látható). Felerősödött a magzat individualitása (egyéni személyes).

A tudományok a közvélemény ember fogalmainak változása, a magzathoz való viszonynak az átalakulása abban az irányba hat, hogy a mindennapi "természetes" ember-fogalom a magzatot is felölelje.

A büntetőjog emellett is védi a magzat érdekét azzal, hogy a magzatelhajtást bűncselekménnyé nyilvánítja, a polgári jog ugyanezt -mint látható volt- a magzat jogképességét az élve születés feltételéhez kötött elismerésével oldja meg.

A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van. Ugyanakkor a méhmagzat gondnoka útján sem indíthat pert anyjának a terhessége megszakítását célzó jognyilatkozata érvénytelensége vagy hatálytalansága megállapítása iránt.

A jogi személy jogképessége:

A jogi személy is jogképes. Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

A jogi személy jogképessége alapján saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

A jogi személy jogképessége az emberétől alapvetően abban tér el, hogy a jogi személynek csak vagyoni jogai lehetnek, bár bizonyos mértékű személyhez fűződő jogai és törvényes érdekei is fennállnak. Jogi személyt csak a jog által elismert célra lehet létrehozni. A jog által tilosnak minősített célra jogi személy nem alapítható, de a törvények a jogi személyek egyes fajtái tekintetében speciális tilalmakat is, megállapítanak. A jogi személy céljának ezért a jog által támogatott célnak kell lennie.

A jogi személy abszolút jogképessége nem azonosítható az emberével. Az ember jogképességének sérelme ugyanis alkotmányos jogot sért. A jogi személyt csak a jog által elismert célra lehet létrehozni, ezért a törvény a jogi személy jellegétől, céljától függően a jogképességet korlátozhatja.

A jogképesség megszűnése

A jogképesség a halállal szűnik meg. A jogképesség valójában a születéstől az ember halálig tart. Megszűnésekor - mintegy következményként- megszűnik az ember jogszerzési képessége is, vagyis jogviszonyok alanya már nem lehet. Halálával az őt megillető jogok és kötelezettségek jogutódjára szállnak át.

A halál időpontjának megállapítása orvos szakértői kérdés. Ebben a tekintetben több orvostudományi feltétel együttes meglétét kell vizsgálni, mert az agy működésének megszűnése bár a legfontosabb, de nem az egyetlen ismérve a halálnak. További kritériumok: a környezetre való minden reagálás elvesztése, az izomzat teljes ellazulása (atoniája), a spontán légzés hiánya, az artériás vérnyomás lezuhanása.

Az ember jogképességét megszünteti a holtnak nyilvánítás is, ami a halállal egyező jogi hatásokat eredményez, ugyanis az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére bármilyen adat ismeretes volna.

A cselekvőképesség

Cselekvőképes mindenki, akinek ezt a képességét törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó megállapodás vagy az erről szóló lemondó nyilatkozat semmis, azaz a megállapodást, vagy a nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna, illetve a nyilatkozat megtételére nem is került volna sor.

A cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilvánításával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Kizárólag azt az embert illeti meg, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik, azaz akaratnyilatkozata kialakításában szellemi és testi fogyatékossága nem akadályozza.

Különbséget lehet tenni a cselekvőképesség aktív és passzív oldala között.

az aktív cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember saját maga köthet szerződéseket, vagy tehet egyéb jognyilatkozatokat

a passzív cselekvőképesség a jognyilatkozatok érvényes elfogadásának képességét jelenti.

Korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség

Kiskorú az a gyermek aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. Ugyanakkor a házasság nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha utóbb azt a bíróság a cselekvőképesség vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú az a gyermek, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Az ilyen kiskorú nyilatkozatainak érvényességéhez- a kivételektől eltekintve- törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is

tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja,

megkötheti a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket,

rendelkezik munkájával szerzett keresményével, annak összegéig arra kötelezettséget vállalhat,

megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes előnyt biztosító szerződését, amelyben neki ajándékot ígértek vagy adtak a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, ahol a jogszabályok a saját nyilatkozatát kívánják meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményére vonatkoznak.

Cselekvőképtelen kiskorú: az a gyermek, aki tizennegyedik életévét még nem töltötte be. Cselekvőképtelen az a kiskorú is, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte, és akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Az ilyen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyével és vagyonával kapcsolatos jognyilatkozata megtétele során a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell venni. A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, egyes esetekben

Korlátozottan cselekvőképességű nagykorú: az a személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

Cselekvőképességet korlátozó gondokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok tekintetében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent

A belátási képességnek tartósan vagy időszakosan visszatérő, nagymértékű csökkenése nem csak mindenre kiterjedően korlátozhatja a nagykorút cselekvőképességében. Nem kizárt ugyanis, hogy a betegsége következtében csak a mindennapi élet meghatározott területén vagy területein nem rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.

Cselekvőképtelen nagykorú az a személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

A gondnok a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége- pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt-tartósan teljes mértékben hiányzik.

A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, azaz úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozat megtételére nem is került volna sor. Nevében a gondnoka jár el, aki a gondnokság alá helyezett személy kívánságát, kéréseit, a döntések meghozatal előtt lehetőség szerint figyelembe veszi.

A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozottan cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatai érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges lehet.

A jogforrások hierarchiája, érvényessége és hatályossága:

Jogforrás: jelenti egyrészt a jogszabályt, másrészt a jog létrehozóját.

Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok:

Országgyűlés: alkotmány és törvény

Kormány: rendelet

Kormány elnöke és tagjai: rendelet

Önkormányzatok: rendelet

Fajtái:

Alkotmány: 1949 évi XX. törvény / 1989 évi XXXI. törvény 2/3-os többséggel/.

Törvény: az országgyűlés által kibocsátott aktus. /kizárólagos törvényhozási tárgyak: társadalmi, gazdasági rendre, állampolgárok alapvető jogaira vonatkozhatnak/ 2/3-os törvények, egyszerű szótöbbséggel hozott törvények.

Rendelet: a rendeletalkotásnak több szintje ismert. / kormány, annak elnöke a kormány tagjai és az önkormányzatok által kibocsátott. /

Állami irányítás egyéb jogi eszközei: ezek lehetnek: határozatok, utasítások, jegybanki rendelkezések, statisztikai közlemények, jogi iránymutatások stb.

A jogforrások hierarchiája azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten hozott jogszabály nem lehet ellentétes még az eggyel magasabb szinten hozott jogszabállyal sem.

A jogszabályok érvényessége és hatályossága

Érvényes: a jogszabály, ha azt jogalkotói hatáskörrel bíró szervezet hozta, illeszkedjen a jogforrások hierarchiájába, ne legyen ellentétes magasabb rendű jogforrással, a rendelet feleljen meg a törvényi felhatalmazásnak.

Hatályosság: személyi, időbeli és területi hatály. Fontos elv: jogszabály nem állapíthat meg kötelezettségeket a kihirdetését megelőző időre. Nem nyilváníthat magatartást visszamenőleg jogellenessé.

A jogszabály értelmezése nem más, mint a jogi norma valódi és a konkrét tényálláshoz viszonyított teljes tartalmának feltárására irányuló tudatos tevékenység.

A jogértelmezés módszerei:

Nyelvtani értelmezés /interpretáció grammatica/

Logikai értelmezés /interpretátió logica/

Rendszertani értelmezés /interpretátió systematica/.

Történeti értelmezés /interpretatió historica/.

A jogállamiság az a minőség, amely minden más politikai és állami berendezkedéssel szembeni különbségeket összefoglalóan kifejezi. Legfontosabb ismérve: a törvények uralmában ragadható meg, ami egy jogállamban ez azt jelenti, hogy az emberek hatalomnak való alávetését a jog objektív eszköze közvetítse. "Ne az ember uralkodjék tehát az ember felett, hanem a törvény. ^"

1.) A hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös korlátozásának és egyensúlyának elve. Az állam funkcióiban hatalmi áganként a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás (bírói) ragadhatók meg. A funkciókat megvalósító hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. A hatalommegosztás elvének megfelelően a hatalmi ágak egymás tevékenységét kölcsönösen ellenőrzik, ellensúlyozzák érdemben korlátozzák. Hatásköreik gyakorlása során, azonban együttműködésre kötelesek.

2.) A hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma

"A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni."

3.) Többpártrendszerű szabad választásokon alapuló népképviselet

"A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletbentartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet."

4.)Közvetlen néprészvételi formák: a közvetlen (nem képviseleti ) demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek vitelében.

a.) Népszavazás

Országos népszavazás tárgya csak az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Országos népszavazást kell tartani,ha azt 200000 választópolgár kezdeményezi. Az eredményes népszavazás döntése az országgyűlésre kötelező.

Nem lehet népszavazást tartani:

a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról

hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettsségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról

az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,

az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetátalakítási (megszüntetési) kérdésekről

az Országgyűlés feloszlásáról,

a Kormány programjáról,

hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot,szükségállapot kihirdetéséről,

a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,

a helyi önkormányzat képviselő testületének feloszlatásáról,

a közkegyelem gyakorlásáról.

b.) Népi kezdeményezés

A népi kezdeményezés általában a törvényhozó (önkormányzati jogalkotó szerv) hatáskörébe tartozó döntések, jogszabályok, meghozatalanának a kezdeményezésére irányul. A kezdeményezés irányulhat egy törvény elfogadására vagy már megfogalmazott törvényjavaslat formájában nyilvánulhat meg.

Az országos népi kezdeményezés: az országgyűlés tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést, ez pedig csak az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Népi kezdeményezést legalalább 50000 választópolgár nyújthat be. Sikeres népi kezdeményezés esetén az országgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdést köteles megtárgyalni.

5.) Alkotmánybíráskodás: működésének középpontjában a jogszabályok felülvizsgálata, az Alkotmány értelmezése,valamint az állampolgári alapjogok védelme áll. Az alkotmánybíráskodás egyik jellemzője, hogy a döntésekkel szemben jogorvoslatnak nincs helye, azok minden személyre és szervre kötelezőek.

6.) Közigazgatási bíráskodás: a közigazgatási szervek hatósági munkájuk során érintik az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit- mint a hatalom mindenkori megjelenítői- vesznek részt az állampolgári életviszonyok alakításában. A közigazgatási bíráskodás "lehetővé teszi az egyedi hatósági határozatok általános bírói felülvizsgálatát^{." 25}

7.) Bírói függetlenség: a bírói függetlenség magában foglalja az itélkező bíró függetlenségét. "A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve "

8.) Önkormányzatiság: a helyi önkormányzás jogának " alanya az adott közigazgatási egység (község, város, megye) választópolgárainak közössége, amely az önkormányzat jogát a képviselő-testület utján vagy közvetlenül népszavazással gyakorolja " ²⁹

9.) Jogbiztonság elve: a jogállamisághoz szervesen kapcsolódik a jogbiztonság elve. "A jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak egyértelműek, hatásukat tekintve pedig kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatólag legyenek ^"

10.) Emberi jogok, állampolgári jogok

Politikai jogok

Egyesülési jog:

Gyülekezési jog:

A szólás és sajtószabadság

Lelkiismereti és vallásszabadság

Személyi szabadságjogok

Élethez, az emberi méltósághoz, testi épséghez, egészséghez, személyes szabadsághoz, integritáshoz, tulajdonhoz, személyiségi jogok védelméhez

Az egyenjogúság: több fajta egyenjogúság létezik: társadalmi, politikai, gazdasági, nemek, nemzetiségek, egyházak stb. Az egyenjogúság nem jelenthet jogon túli egyenlőséget is. Minden ember ugyanis a közhatalomhoz (államhoz) mérten egyenlő.

Gazdasági, szociális, kulturális jogok: e jogok érvényesülésénél az állam szolgáltatásokra vállal kötelezettséget.

Szociális jogok: telki és testi egészséghez, a szociális biztonsághoz való jog

Munkához való jog: ez a jog a szerződéses szabadság egyik aspektusát a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának jogát jelenti.

Pihenéshez való jog: alkotmányos jog a pihenéshez, szabadidőhöz, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog.

Szakszervezeti szervezkedéshez, sztrájkhoz való jog

Művelődéshez való jog