|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Jogi alapismeretek kérdései
1. Jog fogalma (a három fogalmi ismérv ).
A jog olyan magatartási szabály, amelyet az állam, illetve erre rendelt szervei alkotnak meg, és amelynek be nem tartása esetén az állam kényszert alkalmaz.
Alapvetö feladata, hogy a társadalomban élö emberek számára - az emberi magatartások szabályozásával - biztosítsa a társadalom rendezettségét, biztonságát.
2. Mit jelent a jogrendszer tagozódása?
azok a jogszabályok kerüljenek egy csoportba, amelyek azonos típusú társadalmi viszonyokat szabályoznak
Társadalmi viszonynak a társadalomban élö emberek valóságos kapcsolatait tekintjük. Pl. házasságkötés, sakkozás, vásárlás...
vannak közös jegyeik csoportosíthatók - a házasságkötés és a házasság felbontása azonos típusú társadalmi viszonynak minösíthetö, hiszen mindegyikben a család helyzete áll a középpontban
a jogtudomány a társadalmi viszonyok 13 típusát különbözteti meg van, így a magyar állam jogszabályait 13 jogágba sorolja magyar jogrendszer
Jogrendszernek nevezzük egy adott állam jogszabályainak jogágakra tagozódó rendszerezett összességét.
3. Sorolja fel a legfontosabb jogágakat!
alkotmányjog
közigazgatási jog
polgári jog
polgári eljárási jog
büntetöjog
büntetöeljárási jog
családjog
munkajog
földjog
szövetkezetei jog
pénzügyi jog
nemzetközi jog
nemzetközi magánjog
4. Fejtse ki a jogszabály szerkezeti elemeit (a három elem kifejtéssel együtt!)
A jogszabálynak meg kell mondania, mely esetekre szól, tartalmaznia kell, hogy mi legyen az elöírt magatartás és azt is, hogy mi lesz a következménye annak, ha valaki nem a jogszabály elöírásai szerinti magatartást fejt ki.
A jogszabály szerkezetének három alapvetö eleme:
1. tényállás (másképp feltétel vagy hipotézis)
A jogszabály tényállási része írja le azokat a körülményeket, eseményeket, amelyek bekövetkezése esetén a rendelkezö rész életbe lép.
A rendelkezés életbe lépésének feltétele a tényállás megvalósulása.
2. rendelkezés (latinul diszpozíció)
tartalmát tekintve lehet:
pozitív parancsot (mit kell tenni),
negatív parancsot (mit nem szabad tenni) és
felhatalmazást (mit lehet tenni) tartalmazó.
o vagyis lehet parancsoló, tiltó és megengedö.
o Mi történik, ha egy konkrét szerzödés rendelkezö része ellentétben áll valamely jogszabály rendelkezö részével - 1. ha a rendelkezö része a jogszabály kényszerítö rendelkezésébe ütközik, a szerzödés rendelkezö részét úgy kell tekinteni, mintha az nem is szerepelne, tehát a jogszabályi rendelkezö rész szerint kell eljárni 2. ha a jogszabály rendelkezö része engedö, úgy a szerzödéskötö felek attól eltérhetnek a szerzödésben
3. joghátrány (latinul szankció): Azt a hátrányt tartalmazza, amelyet a jogszabály rendelkezö részében meghatározott magatartás nem teljesítése esetén kell alkalmazni.
vagyoni szankció: a jogsértö vagyonával szemben alkalmazott hátrány
személyi szankció: a jogsértö személyével szemben alkalmazott hátrány
érvénytelenségi szankció: lényege, hogy a jogszabállyal ellentétes magatartás nem jár a kívánt joghatással
e három szerkezeti elem nem minden esetben szerepel egy-egy jogszabályban maradéktalanul
elöfordulhat, hogy a rendelkezés csak közvetve olvasható ki
elöfordulhat, hogy a tényállást csak egy szó jelzi
5. A diszpozíció belsö tartalmának formái?
A rendelkezés (latinul diszpozíció) tartalmát tekintve lehet:
pozitív parancsot (mit kell tenni),
negatív parancsot (mit nem szabad tenni) és
felhatalmazást (mit lehet tenni) tartalmazó.
6. A szankció alapvetö formái!
vagyoni szankció: a jogsértö vagyonával szemben alkalmazott hátrány
személyi szankció: a jogsértö személyével szemben alkalmazott hátrány
érvénytelenségi szankció: lényege, hogy a jogszabállyal ellentétes magatartás nem jár a kívánt joghatással
7. Határozza meg mit értünk belsö, illetve külsö jogforráson!
Jelenti egyrészt a jog hordozóját, másrészt a jogszabály megjelenési formáját
belsö jogforrás: a jogalkotásra felruházott állami szervek (pl. Országgyülés, Kormány)
külsö jogforrás: a jogszabálynak az a formája, amelyben megjelenik (pl. törvény, minisztertanácsi rendelet)
8. Sorolja fel, hogy a Magyar Köztársaságban kik a jogalkotó szervek és milyen jogszabályokat alkothatnak!
A jogalkotó szervek az alábbi jogszabályokat alkotják:
Országgyülési törvény
o Alkotmány: az állami, jogi és társadalmi rend alapvetö szabályozását foglalja magába. Meghatározza a politikai és gazdasági élet müködésének alapelveit, az állami szervek típusait, ezek hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, az állampolgárok alapvetö jogait és kötelességeit, a parlamenti és önkormányzati választások alapelveit, valamint a nemzeti jelképeket
o az Alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni. A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni pl. a társadalmi és érdekképviseleti szervek jogállását, a népszavazást, a büncselekményeket, a büntetéseket. A gazdasági rendre vonatkozóan törvényi szabályozást igényelnek pl. a tulajdonviszonyok, az adók szabályai. Az állampolgárok alapvetö jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni pl. az állampolgárságot, a gyülekezési jogot.
a Kormányrendelet: a Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörben, illetöleg törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány által kibocsátott rendelet az állampolgári szervezetekre nézve közvetlenül jogot, illetve kötelezettséget keletkeztet.
a miniszterelnök és a Kormány tagjai (továbbiakban együtt: miniszteri rendelet): A miniszter feladatkörében kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Miniszteri rendelet kiadására a miniszter akadályoztatása esetén a minisztérium politikai államtitkára jogosult.
az önkormányzati rendelet: A helyi önkormányzat rendeletet ad ki a törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, a helyi területi sajátosságoknak megfelelö részletes szabályok megállapítására, vagy a magasabb szintü jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.
9. Mit jelent a jogszabályok hierarchiája?
Hierarchikus kapcsolat magasabb szintü jogszabállyal az alacsonyabb jogszabály nem állhat ellentétben
10. Sorolja fel és határozza meg az állami irányát egyéb jogi eszközeit!
Egyéb jogi eszközök: határozat, utasítás
határozat:
o normatív (szabályozó): az Országgyülés, a Kormány és a helyi önkormányzat hozhat. Ebben az általuk irányított szervek feladatait, saját müködésüket állapítják meg.
o egyedi (általában döntést tartalmazó): a fenti szervezeteken kívül a köztársasági elnök, a miniszter és az országos hatáskörü szerv élén álló államtitkár is hozhat. Egyedi határozatban döntenek pl. különbözö kinevezésekröl, elöléptetésekröl
utasítás: a miniszter és az országos hatáskörü szervet vezetö államtitkár adhat ki, melyben a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza
11. Mit jelent a hatály fogalma?
A hatály a jogszabály alkalmazhatóságára ad választ.
12. Sorolja fel a hatály típusait, és röviden fejtse ki belsö tartalmukat!
Típusai:
alanyi (személyi): kikre vonatkozik.
területi (földrajzi): hol, melyik földrajzi térségben kell alkalmazni.
idöbeli: mikortól kell alkalmazni
tárgyi: milyen ügyekben kell alkalmazni.
13. Mit jelent és hogyan valósul meg a jogszabályok kihirdetése (az egyes jogszabályok közzétételi helyei)?
hogy a jogszabályt az állampolgárok betarthassák, nyilvánosságra kell hozni - a jogszabály elöírt módon való közreadása
ez a Magyar közlönyben történik - a Magyar Köztársaság hivatalos lapja
az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni
Magyar Közlöny: nem csak jogszabályokat tartalmaz, itt kerülnek nyilvánosságra az Ogy, a köztársasági elnök ls a Kormány határozatai. A Legfelsöbb Bíróság irányelvei, továbbá a személyi kérdésekben hozott döntések
hivatalos lapok még: Határozatok Tára, tárcaközlönyök (Müvelödési Közlöny, Pénzügyi Közlöny)
Határozatok Tára: a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyek közzétételét a Kormány nem a Magyar Közlönyben rendelte el
tárcaközlöny: az adott minisztérium vagy országos határkörü szerv vezetöjének utasításait és más jogi iránymutatásokat találunk
14. Mi a jogviszony fogalma?
A jog által szabályozott társadalmi viszony.
15. Határozza meg és röviden fejtse ki a jogviszony tartalmi elemeit!
A jogviszony tartalmán azokat a jogokat és kötelezettségeket értjük, amelyek a jogviszonyban résztvevö feleket, tehát a jogviszony alanyait megilletik, illetve terhelik.
16. Határozza meg, hogy kik lehetnek az alanyai a jogviszonynak!
az ember:
jogi személy
az állam
17. Mit jelent a jogképesség meddig terjed ki az egyes alanyok tekintetében?
Azt a lehetösége, hogy valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek jogképességnek nevezzük.
Az ember jogképessége a születéstöl a haláláig tart, de a méhmagzat is jogképes, jogképessége azonban attól a feltételtöl függ, hogy élve jöjjön a világra.
18. Határozza meg a cselekvöképesség fogalmát!
Ahhoz, hogy valaki saját, tudatos akaratával jogviszonyt hozhasson létre, cselekvöképesnek is kell lennie: Cselekvöképes az, aki a maga nevében tehet érvényes jogi nyilatkozatokat. A magyar jog cselekvöképesnek ismer el minden nagykorú személyt, ha megvan az ügyei viteléhez szükséges belátása.
19. Melyek a cselekvöképesség fokozatai a polgári jogban?
Teljesen cselekvöképes az a természetes személy, aki a 18. életévét betöltötte és nem áll a cselekvö-képességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, tehát ügyei viteléhez megvan a belátási képessége.
Korlátozottan cselekvöképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem érte el, s ezt megelözöen házasságot sem kötött. Úgyszintén korlátozottan cselekvöképes az a nagykorú személy is, aki ugyan betöltötte a 18. életévét, de belátási képessége, elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen káros szenvedélye miatt nagymértékben csökkent, s emiatt a bíróság cselekvöképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Ilyen személy jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselöjének közremüködése szükséges
Cselekvöképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be, illetve az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvöképességet kizáró gondnokság alá helyezett, mert ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik. Az ilyen személy jognyilatkozata semmis, azt érvénytelennek kell tekinteni.
20. Mit jelent a jogi személy fogalma?
A szervezetet jog személlyé az állam ismeri el, ha a szervezet az alábbi, hagyományosan kialakult feltételekkel rendelkezik.
21. A jogi személyek alapvetö típusai (rövid kifejtéssel)!
A személyegyesülési típus a jogi személyekre jellemzö, hogy a szervezetben résztvevö személyek vagyonából és tevékenységük eredményéböl származik, valamint hogy létrejöttükröl ugyancsak a szervezetben résztvevök döntenek. A személyegyesülési típusú jogi személyek jellegzetes változatai: a szövetkezetek, a gazdasági társaságok és társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek
Az intézménytípusú jogi személyek vagyona az állam vagyonából származik, amelyet az állam engedett át a kezelés, a vele való gazdálkodás céljából. Az intézménytípusú jogi személy tulajdona állami tulajdon, és nem a szervezetben résztvevök tulajdonát testesíti meg. Az intézménytípusú jogi személyek közé tartoznak az állami vállalatok, valamint más állami szervek (pl. a minisztériumok).
22. Milyen szerkezetü jogviszonyokat ismer, és fejtse ki ezek tartalmát röviden?
Abszolút szerkezetü: a jogviszonyban személy szerint egyetlen ember ismert, vele szemben mindenki más kötelezett, és ez a kötelezettség negatív tartalmú. Abszolút mértékben kizár mindenki mást és csak a jogosultat ruházza fel a jogosultsággal. (pl. tulajdonjog - mindenki köteles tartózkodni valaki tulajdonjoga zavarásától, rendeltetésszerü használatának korlátozásától)
Relatív szerkezetü (kötelmi viszony): legalább két személy ismert, általában pozitív magatartásra vannak kötelezve. Pl. áru- és pénzviszony, szerzödéses viszony, kártérítési viszony.
23. Határozza meg az állam fogalmát!
Az állam az állampolgárok közössége által képzödö hatalom, amely a társadalomra vonatkozó döntések meghozatalának lehetösége. Az állam hatalmát, irányító és szervezö tevékenységén keresztül, szervezetei útján a területén élö lakosság felett gyakorolja.
24. Sorolja fel az állam alapvetö funkcióit?
a társadalmi közös ügyek intézése
rend- és külsö védelmi feladatkör
gazdasági és szociális funkció
oktatási és kulturális funkció
25. Ki és milyen formában határozta meg az államhatalmi ágakat (röviden fejtse ki az egyes hatalmi ágak belsö tartalmát)!
a) Montesquieu határozta meg az államhatalmi ágakat. Három van: törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom.
b) Az Országgyülés 1989. évi XXXI. tv-ben (alkotmánymódosítás) határozta meg az államhatalmi ágakat:
Törvényhozó testület: Országgyülés
Végrehajtó hatalom: Kormány
Köztársasági elnök: kiegyensúlyozó, semleges hatalmat képvisel
Bírói hatalom: más hatalmi ágaktól független
Alkotmánybíróság: a jogalkotás alkotmányosságát garantálja
Állami Számvevöszék: a végrehajtó hatalom gazdálkodásának és a közpénzek célszerü felhasználásának ellenörzése
Állampolgári jogok országgyülési biztosa: ellenörzi a közigazgatás törvényes müködését.
Ügyészség: törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás felett.
26. Soroljon fel hatalmi áganként legalább két intézményt, amely csak és kizárólag az adott hatalmi ágban fejti ki tevékenységét!
27. Hány fös a magyar országgyülés és a képviselök mandátumszerzési lehetösége, hogyan oszlik meg egymás között?
Az Országgyülés 386 tagból áll: a képviselök közül 176 egyéni választókerületböl, 152 területi listáról, 58 pedig országos listáról kerül a Parlamentbe
28. Sorolja fel az országgyülés tisztségviselöit szám szerint is!
elnök, alelnökök, jegyzök
elnök:
o örködik az Országgyülés tekintélyén, ügyel a Háyszabály betartására, szervezi a Parlament munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységé
o gondoskodik a tárgyalási anyagok határidön belüli kiküldéséröl, összehívja az Országgyülés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
o megnyitja és vezeti az üléseket, engedélyezi a felszólalásokat, kihirdeti a szavazás eredményét, ügyel az ülések hivatalos rendjére
o külföldi tárgyalásokon a Parlament legmagasabb szintü delegációját vezeti
1994. június: 3 alelnök és 8 jegyzö
29. Milyen törvények határozzák meg a parlament szervezetét és müködését?
A parlament szervezetére és müködésére vonatkozó szabályokat az Alkotmány és az Országgyülés Házszabálya állapítja meg. A Házszabály taglalja az Országgyülés megalakulásának szabályait, a képviselök jogait, kötelességeit, a képviselöcsoportok alakításának és megszünésének szabályait.
30. Mi a szerepe és más néven, hogy hívják a képviselöcsoportokat?
Az országgyülési választásokon indult és a parlamentben képviselettel rendelkezö pártokhoz tartozó képviselök, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselök (a függetlenek), tevékenységük összehangolására képviselöcsoportot hozhatnak létre.
a párt és frakciója közötti viszonyt jogszabályok nem rendezik, ez a pártok hatáskörébe tartozik
a képviselöcsoportból kilépö vagy kizárt honatya csak hathónapos türelmi, várakozási idö után csatlakozhat másik frakcióhoz - addig elveszíti bizottsági tagságát, tisztségviselöi megbízatását az azzal járó illetménypótlékkal együtt
a képviselöcsoport megszünik, ha tagjai száma 15 fö alá csökken, kivéve, ha mandátum és a pártlistáról betölthetö
31. Soroljon fel legalább öt országgyülési bizottságot!
Alkotmányügyi, törvényelökészítö, igazságügyi és ügyrendi bizottság
Önkormányzati és rendészeti bizottság
Külügyi bizottság
Honvédelmi bizottság
Költségvetési és pénzügyi bizottság
Gazdasági bizottság
Mezögazdasági bizottság
Szociális és egészségügyi bizottság
Környezetvédelmi bizottság
Kulturális és sajtó bizottság
Oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság
Emberi jogi-, kisebbségi- és vallásügyi bizottság
Európai integrációs ügyek bizottsága
32. Fejtse ki a képviselök mentelmi jogának hagyományos összetevöit!
A képviselöi munka zavartalanságát, a képviselök védelmét szolgálja a mentelmi jog két összetevöje, a mentesség és a sérthetetlenség
mentesség: a képviselö bíróság vagy más hatóság elött nem vonható felelösségre leadott szavazata, valamint megbízatása gyakorlása során, az általa közölt tény vagy vélemény miatt
sérthetetlenség: a képviselöt csak a tettenérés esetén lehet örizetbe venni vagy letartóztatni és csak a parlament elözetes hozzájárulásával - a mentelmi jog felfüggesztésével - lehet büntetö. Vagy szabálysértési eljárást indítani
a felfüggesztésre irányuló indítványt a legföbb ügyész vagy a bíróság terjeszti a parlament elnöke elé a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság javaslatának meghallgatása után dönt a mentelmi jog felfüggesztéséröl
33. Írja le az országgyülés müködési rendjére vonatkozó legfontosabb szabályokat!
az Országgyülést négyévi idötartamra választják
évenként két rendes ülésszak: minden év február elsejétöl június tizenötödikéig és szeptember elsejétöl december tizenötödikéig
az Országgyülés ülésszaka ülésekböl, az ülés pedig általában több ülésnapból áll
a Házbizottság jelenleg érvényes állásfoglalása szerint az Országgyülés hetente két ülésnapot tart - ezek nyilvánosak
az Országgyülés akkor határozatképes, ha a képviselöknek több, mint a fele jelen van
az ülés kezdetén az elnök közli a benyújtott törvényjavaslatokat, indítványokat, interpellációkat és az ülés egyéb tárgyalási anyagait - a tárgysorozatot az elnök elöterjesztésében az Országgyülés határozza meg
a benyújtott törvényjavaslatokat általános és részletes vitán tárgyalják meg
o általános: a törvényjavaslat egészének, indoklásának és a hatáskörrel rendelkezö bizottság jelentésének megvitatásából áll
o részletes: a törvényjavaslat egyes részeit, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszokat vitatják meg
Az Országgyülés határozatait az Alkotmányban és a törvényekben elöírt esetekben a képviselök minösített többségének szavazatával, minden egyéb esetben a jelenlévö képviselök több, mint a felének szavazatával hozza. A minösített többséget igénylö döntések három csoportba sorolhatók:
o az összes képviselö kétharmadának szavazata (pl. az Alkotmány módosításához)
o a jelenlévö képviselök kétharmadának szavazata (pl. az önkormányzatokról szóló törvény)
o az összes képviselö többségének szavazata (pl. a kormányfö megválasztása)
a Házszabály szankcionálja azokat a képviselöket, akik az Országgyülés szavazatain igazolatlanul hiányoznak a képviselönek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselö a tárgyhónap napirendben elöre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt
a képviselök nyílt szavazással határoznak, bármelyik képviselö indítványozhatja azonban mind a titkos, mind a név szerinti szavazás elrendelését
az Országgyülés tanácskozásairól szó szerinti és összefoglaló jegyzökönyvet kell készíteni - az elnök és a soros jegyzök írják alá
34. Milyen a hatalomgyakorlás szempontjából lényeges köztársasági elnöki funkciókat ismer a világban, illetve Magyarországon?
o Törvények kihirdetése
o Kinevezések és felmentések, elöléptetések (államtitkárok, MNB elnöke, egyetemi tanárok, tábornokok, közszolgálati hírközlö szervek vezetöi)
o Hadiállapot, szükségállapot kinyilvánítása, Honvédelmi Tanács létrehozása
o A fegyveres erök föparancsnoka
35. Ki lehet, ki választja meg, hány évre, és hányszor választható újra a Magyar Köztársaság elnöke?
az Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyülés öt évre választja - megválasztható minden választójoggal rendelkezö magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte
legfeljebb egy alkalommal újraválasztható
36. Mi az államfö legfontosabb jogosítványa a törvények kihirdetésével kapcsolatban?
a törvények kihirdetésével kapcsolatos hatásköre: a törvény kihirdetéséröl annak kézhezvételétöl számított15 napon belül a köztársasági elnök gondoskodik
a kihirdetésre küldött törvényt aláírja, ha azonban a törvénnyel, vagy valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, az aláírás elött megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyülésnek
ha a törvény valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, jogosult az aláírás elött az Alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldeni ha megállapítja az alkotmányellenességet, az államfö a törvényt a parlamentnek visszaküldi, egyébként köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni
37. Önmagában megtagadhatja-e az államfö egy törvény kihirdetését (ha igen fejtse ki, hogy miért)?
a kihirdetésre küldött törvényt aláírja, ha azonban a törvénnyel, vagy valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, az aláírás elött megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyülésnek
ha a törvény valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, jogosult az aláírás elött az Alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldeni ha megállapítja az alkotmányellenességet, az államfö a törvényt a parlamentnek visszaküldi, egyébként köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni
38. Hány föböl áll és ki vezeti a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságát?
Az Alkotmánybíróság 11 föböl, köztük az elnökböl és a helyettes elnökböl áll.
39. Ki lehet, hány évre szól a megbízatása és hányszor választható újra az alkotmánybíró?
tagjává kiemelkedö tudású elméleti jogászok vagy legalább 20 év gyakorlattal rendelkezö jogászok választhatók, további feltétel a 45. életév betöltése és a büntetlen elöélet
az alkotmánybírói megbízás 9 évre szól, a bírák egy ízben újraválaszthatók
40. Határozza meg és fejtse ki az Alkotmánybíróság legfontosabb kontroll feladatait!
Az alkotmányellenesség elözetes vizsgálata
fontos feladata a normakontroll: egyes jogszabályok nem minösülnek-e alkotmányellenesnek
elözetes normakontroll: a törvényjavaslat, vagy az elfogadott, de még ki nem kihirdetett törvény, valamint az Országgyülés Házszabálya és a még ki nem hirdetett nemzetközi szerzödés alkotmányszerüségét vizsgálja - ha alkotmányellenes, az Országgyülés köteles azt orvosolni:
o egyik módja, hogy a parlament az Alkotmánybíróság határozatának megfelelöen módosítja és fogadja el a törvényjavaslatot
o másik megoldás, hogy a parlament módosítja az Alkotmányt, s ezáltal "hozzáigazítja" a törvényhez
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata
utólagos normakontorll: az Alkotmánybíróság elrendelheti a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését, vagyis az Alkotmánybíróság már hatályban lévö törvényt is megsemmisíthet
kezdeményezésének joga bárki megillet: az állampolgárokat is
az alkotmányellenesség megállapítása esetén a megsemmisítésröl hozott határozatot az Alkotmánybíróság közzéteszi a Magyar Közlönyben
41. Hogyan és milyen formában jár el az Alkotmánybíróság az elé terjesztett ügyekben?
Az Alkotmánybíróság teljes ülésben (legalább 8 tag és az elnök, vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van) vagy háromtagú tanácsban (mindhárom tag jelenléte -egyszerübb ügyek) jár el. Az Alkotmánybíróság általában a rendelkezésre álló iratok, és adatok alapján dönt. Határozatát zárt ülésen, szótöbbséggel hozza.
42. Ki és milyen feltétel megléte esetén fordulhat az országgyülési biztoshoz?
Az országgyülési biztoshoz bárki fordulhat, ha valamely hatóság, ill. közszolgáltatást végzö szerv eljárása, s ennek során hozott intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása alkotmányos jogait sérti vagy közvetlenül veszélyezteti.
43. Mikor járhat el saját hatáskörben az országgyülési biztos?
Az ombudsman a fenti (ld 42.) feltételek megléte esetén hivatalból is eljárhat (más állampolgár kezdeményezése nélkül)
44. Az országgyülési biztos az általa vizsgált ügyben milyen intézkedéseket tehet?
a sérelmes határozatot nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül
ha arra a megállapításra jut, hogy a hatóság alkotmányos jogot sértett vagy veszélyeztetett, az alábbi intézkedéseket teheti:
o kezdeményezheti a visszásságot elöidézö szervnél a sérelmes döntés orvoslását
o ajánlást tehet a visszásságot elöidézö szerv felügyeleti szervének az orvoslásra
o indítvánnyal fordulhat az Alkotmánybírósághoz
o az illetékes bíróságnak felülvizsgálati kérelmet nyújthat be
o az illetékes szervnél felelösségre vonásra irányuló eljárást kezdeményes, ha eljárása során jogsértés alapos gyanúját észleli
o ha a visszásság kirívóan súlyos, ill. az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyülés az adott kérdést tüzze napirendjére
45. Mi az Állami Számvevöszék legfontosabb feladata és kinek van alárendelve?
Feladatai:
általános hatáskörrel rendelkezik, ellenörzése kiterjed minden olyan gazdálkodási tevékenységre, ahol állami vagyont használnnak: állami hivatalok, költségvetési szervek, önkormányzatok, alapítványok, társadalmi szervezetek, állami vállalatok
ellenörzi a Kormány által beterjesztett éves költségvetési javaslat megalapozottságát, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását, törlesztését
ellenörzi, hogy az Országgyülés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl
ellenörzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonú vállalkozások vagyonmegörzö, vagyongyarapító tevékenységét, valamint a pártok gazdálkodását és a részükre juttatott támogatások felhasználását
Az állami ellenörzés legföbb szerve, amely csak az Országgyülésnek és a törvényeknek van alárendelve.
46. Kit és hány évre választ meg az Országgyülés az Állami Számvevöszék tagjai közül?
Az elnököt és a helyetteseket az Országgyülés kétharmados többséggel 12 évre választja, újraválaszthatók, az országgyülési képviselökkel megegyezö mentelmi jog illeti meg.
47. Meddig terjed az Állami Számvevöszék hatásköre, és milyen elvek szerint végzi ellenörzö tevékenységet?
Az ÁSZ általános hatáskörrel rendelkezik, minden olyan gazdálkodási tevékenység ellenörzésére ahol állami vagyont kezelnek.
Célszerüségi, eredményességi és törvényességi szempontok alapján végzi az ellenörzéseket (kivéve: pártok gazdálkodását és az MNB bankjegy kibocsátását csak törvényességi szempontok szerint ellenörzik)
Betekinthet a vizsgált szervezet bármely iratába, helyiségébe
Kármegelözési célból pénzeszközöket zárolhat, azok felhasználását felfüggesztheti.
48. A Magyar Köztársaság kormánya melyik hatalmi ág letéteményese és kinek felel a munkájáért?
A Kormány a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese.
Az Országgyülésnek felelös
49. Alapvetöen kik és hogyan döntenek a kormányfö és a kormány tagjainak személyéröl?
A miniszterelnök személyére a Köztársasági Elnök tesz javaslatot, és az Országgyülés fogadja el, szavazati többséggel.
A miniszterek személyét a miniszterelnök felkérésére a Köztársasági Elnök nevezi ki vagy menti fel.
50. Határozza meg a bizalmatlansági indítvány fogalmát és írja le annak a Magyar Köztársaságban érvényes speciális formáját?
A képviselök többségének egyetértése tehát nem csupán a Kormány megbuktatásához, hanem az új miniszterelnök személyében való megegyezéshez is szükséges. Ezt az alkotmányos megoldást nevezzük konstruktív bizalmatlansági indítványnak.
51. Mi a kormány általános feladata, és ezzel összefüggö döntéseket hol és hogyan határozza meg?
A Kormány általános feladata az alkotmányos rend védelme, az alapjogok védelme és biztosítása.
A kormány döntéseit a (hetenkénti) kormányüléseken hozza meg.
Akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlöség esetén a miniszterelnök szava dönt.
Egyéb feladatai:
Biztosítja a törvények végrehajtását
Társadalmi- és gazdasági tervek kidolgozása és végrehajtása
Irányítja és összehangolja a minisztériumok munkáját
Szociális és egészségügyi ellátás rendszerének meghatározása
Tudományos- és kulturális fejlesztés állami feladatai
Külpolitika, nemzetközi szerzödések
Önkormányzatok törvényességi ellenörzése
52. Határozza meg az országos hatáskörü szakigazgatási szervek fajtáit?
Minisztériumok
Nem minisztériumi jogállású országos hatáskörü szervek
o Közvetlenül a Kormány felügyelete alatt:
KSH (Központi Statisztikai Hivatal)
Országos Atomenergia Hivatal
o Belügyminiszter felügyelete alatt:
ORFK (Országos Rendörfökapitányság)
Határörség Országos Parancsnoksága
Tüzoltóság Országos Parancsnoksága
Menekültügyi Hivatal
o Pénzügyminiszter felügyelete alatt
APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal)
VPOP (Vám- és Pénzügyörség)
Centrális alárendeltségü szervek, pl.:
Környezetvédelmi Felügyelet
ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)
Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet
PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Szerencsejáték Felügyelet
53. Ki az egyszemélyes vezetöje a minisztériumoknak és ki az a két személy, aki alapvetöen segíti a munkáját?
A minisztérium részére megállapított összes hatáskör a minisztert illeti meg.
Munkáját segítik:
Politikai államtitkár
Közigazgatási államtitkár
54. Határozza meg az egyes államtitkárok legfontosabb feladatait?
o Politikai államtitkár A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Feladata a miniszter országgyülési képviseletének elösegítése, az Országgyülésben képviselettel rendelkezö pártok képviselöcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselökkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképvisletekkel való együttmüködés koordinálása, valamint eltérö jogszabályi rendelkezés hiányában a miniszter helyettesítése.
o Közigazgatási államtitkár: Tevékenysége nem kötödik szükségszerüen egy kormányzati ciklushoz, ettöl függetlenül a miniszter bármikor kezdeményezheti felmentését.
o Helyettes államtitkár: Tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása szerint látja el.
o Címzetes államtitkár: A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki meghatározott feladat ellátására.
55. Soroljon fel legalább két-két nem minisztériumi jogállású szervet, amelyek közvetlenül a kormány illetve egy adott miniszter felügyelete alatt állnak!
közvetlenül a Kormány felügylete alatt müködö föhatóság
o Országos Bányamüszaki Föfelügyelöség
o Központi Statisztikai Hivatal
o Országos Müszaki Fejlesztési Bizottság
o Magyar Szabványügyi Hivatal
valamely miniszter közvetlen felügyelete alatt müködö föhatóság
o Országos Rendörfökapitányság
o Határörség Országos Parancsnoksága
o Tüzoltóság Országos Parancsnoksága
o Menekültügyi Hivatal
56. Soroljon fel legalább két centrális alárendeltségü szervet!
A felügyeleti szervek
rendörség
honvédelmi és hadkiegészítési szervezet
munkaügyi központok szervezete
földhivatalok szervezete
földmüvelési hivatalok szervezete
adó- és pénzügyi ellenörzési szervezet
Egyéb centrális jellegü szervek
Környezetvédelmi Felügyelet
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Bányamüszaki Felügyelet
Munkavédelmi Felügyelet
57. Mit értünk igazságszolgáltatás alatt?
Az igazságszolgáltatás alatt egyedi, jogvitás ügyek jogszabályok alapján történö eldöntését értjük
A bíróságok szervezetét és müködését meghatározó alkotmányos követelmények.
58. Sorolja fel az igazságszolgáltatás alapelveit (legalább ötöt)!
A jogorvoslathoz való jog
A bíróság kizárólagossága és az igazságszolgáltatás egysége
A társasbíráskodás és a néprészvétel
A tárgyalás nyilvánossága és az anyanyelv használatának joga
Az ártatlanság védelme és a védelemhez való jog
A bírói függetlenség
59. Mi a bíróságok általános feladata?
A bíróságok feladata a jogvitás ügyben a tényállás megállapítása, és a jogszabály adott tényállásra történö konkretizálása és alkalmazása
60. Sorolja fel a legfontosabb ügycsoportokat a bíróságok tekintetében!
Büntetö
Polgári jogi
Családjogi
Munkaügyi
Cégeljárási ügyek
61. Hány szintü és milyen szintekböl áll a Magyar Köztársaság szervezetrendszere?
Helyi és munkaügyi bíróság
Megyei (fövárosi) bíróság
Ítélötábla
Legfelsöbb Bíróság
62. Általában hogyan alakul a jogorvoslati rendszer a bírósági szervezetrendszeren belül?
A helyi bíróság hatásköre általános, általában elsö fokon jár el
A munkaügyi bíróság elsöfokon jár el a munkaviszony jellegü jogviszonyokból származó perekben
A megyei és a fövárosi bíróság elsö és másodfokú bíróság.
o Elsöfokon jár el a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben.
o Másodfokon elbírálja a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket
Az ítélötábla elbírálja a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen elöterjesztett jogorvoslatot
A Legfelsöbb Bíróság konkrét ítélkezési tevékenység mellett jogegységi határozatokat is hoz
63. Mit jelent a jogegység eljárás és a jogegységi határozat és ezek nem sértik-e a bírói függetlenség elvét?
A jogegységi eljárás csak részben jogorvoslati jellegü, másik részben a nevéböl is kitünöen a bírói gyakorlat egységesítését szolgálja.
Jogegységi eljárást a Legfelsöbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetöje és a legföbb ügyész indítványozhat.
Az indítványról a Legfelsöbb Bíróság jogegységi tanács dönt. Ha az indítvány törvényben kizárt, nem jogosulttól származó, úgy tanácsülésen azt elutasítja, vagy ha visszavonják, az eljárást megszünteti.
Egyébként nyilvános ülésre kerül sor, ahol a jogegységi tanács az indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. Határozatát " A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!" hozza.
Az indítványnak helyt adó határozat rendelkezö része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggö elvi kérdésben adott iránymutatást.
A jogegységi határozat jogorvoslati jellegét az adja, hogyha az elvi kérdésben adott iránymutatásból az következik, hogy a jogegységi határozattal érintett jogerös ítéletben törvénysértö a bünösség megállapítása, úgy a jogegységi tanács az ítéletet hatályon kívül helyezi, a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ez is a rendelkezö részbe tartozik.
Az indokolás rögzíti, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elö, az indítvány mire irányul és milyen határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérö álláspontokat, szükség szerint az érintett határozatban szereplö tényállás lényegét és számot ad a rendelkezö részben adott iránymutatás indokairól. A határozat tartalmazza a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének indokait is.
Sajátosság, hogy a jogegységi határozatot az LB. hivatalos formában, A Magyar Közlönyben közzéteszi.
64. Megyek az ügyészi tevékenység legfontosabb funkciói?
a nyomozás törvényessége feletti felügyelet és az ügyészi nyomozás
az ügyész részvétele a bírósági eljárásban
a büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet
általános törvényességi felügyelet
65. Hogyan és milyen formában vesz részt a bírósági eljárásában?
- ebben az alábbiak szerint vesz részt:
a büntetö ügyekben a vádat képviseli, és különbözö indítványokat tesz
fontos állami vagy társadalmi érdekböl, ill., ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére, polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat, ezenkívül, a törvényesség érdekében az eljárás bármely szakaszában felléphet, továbbá bármely polgári vagy büntetö ügy iratait magához kérheti annak megvizsgálása végett, hogy az adott ügyben az eljárás és a határozat, ill. annak végrehajtása megfelel-e a törvényeknek
a bírósági határozatokkal szemben jogorvoslattal élhet
66. Mely feladatok tartoznak az ügyészség kizárólagos hatáskörébe?
az országgyülési képviselönek és az Alkotmányban felsorolt intézményeknek Országgyülés által választott tisztségviselöinek bármilyen büncselekménye és sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni eröszak
a hivatalos személy elleni eröszak, amennyiben a cselekményt a bíróság, ügyészség, rendörség állományába tartozó személy ellen követték el
az igazságszolgáltatás elleni büncselekmények (pl. hamis vád, hamis tanúzás)
67. Sorolja fel az ügyészségek szervezeti felépítésének fö szempontjait!
helyi ügyészségek: élén a vezetö ügyész áll
katonai ügyészi szervezet:
megyei (fövárosi) föügyészségek
a Magyar Köztársaság ügyészi szervezete a Legföbb Ügyészségböl, a megyei (fövárosi) ügyészségekböl, a helyi ügyészségekböl és a katonai ügyészségekböl áll
legfelsöbb szervezete a Legfelsöbb ügyészség
az ügyészség az Országgyülésnek alárendelten müködik
legföbb ügyész: a köztársasági elnök javaslatára, az Országgyülés 6 évre választja
a legföbb ügyész jogköre:
68. Határozza meg a tulajdonjog tárgyát!
A tulajdonjog tárgyai:
a dolog (amely birtokba vehetö),
a dolog alkotórésze (olyanképpen van a dologgal egyesítve, hogy elválasztással a dolog, vagy az elválasztott rész elpusztulna),
a dolog tartozéka (a dolog használatához vagy épségben tartásához szükséges),
a dolog módjára hasznosítható természeti erök (a dolog módjára lehet hasznosítani),
a pénz,
az értékpapír,
a föld (a földre vonatkozó tulajdonjog kiterjed a földhöz kapcsolt dolgokra, vagyis a felszín alatti kincsekre, természeti eröforrásokra és annak felszínén alkotói kapcsolatban levö dolgokra). A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti eröforrásokra nem terjed ki, mert ezek köztulajdonok. A földre emelt építmény az építkezöt illeti meg, ha az építkezö és a föld tulajdonosa írásban így állapodik meg.
69. Határozza meg a tulajdonjog tartalmát!
a) a tulajdonos alanyi jogai:
birtoklás (a dolog felett hatalomgyakorlást jelent, birtokos az aki a dolgot magához veszi, vagy máshogy hatalmába kerül, elsödlegesen a tulajdonost illeti meg, birtokos lehet a jogos birtokos és a jogalap nélkül birtokló is),
használat, hasznok szedése (a tulajdonost illeti meg, haszon olyan vagyoni elöny, mely a dologból származik, két jog szoros velejárói a szomszédjogok, amelyek a dolog tulajdonosa és annak szomszédjai közötti viszonyokra vonatkoznak),
rendelkezési jog és ennek esetleges korlátozása (a tulajdonos a dolgán polgári jogi jogviszonyokat létesíthet, a jog esetleges korlátja az elidegenítési és terhelési tilalom, a tulajdonjognak másra való átruházása és biztosítékul adása ki van zárva).
b) a tulajdonos alanyi kötelezettségei:
terhek viselése (a dologgal járó minden teher viselése),
kárveszély viselése (ha mást nem lehet a megtérítésre kötelezni),
szükséghelyzetben okozott kár viselése (szükséghelyzet volt-e, a tulajdonos türni köteles, hogy szükséges mértékben a dolgát igénybe vehessék, felhasználhassák, abban kárt okozhassanak, az okozott kár nem jogellenes, a tulajdonost kártalanítás illeti meg attól, aki a szükséghelyzetbe került).
70. Mutassa ki a tulajdon és a birtok közötti alapvetö különbséget!
A birtok tényleges állapot, a tulajdon pedig az a jog, amelynél fogva valaki a dolog felett szabadon rendelkezhetik, s abból minden mást kizárhat. A birtok és a tulajdon között tehát a különbség az, hogy a birtok tény, a tulajdon pedig jog. Világos továbbá, hogy a birtok tulajdon nélkül nem, viszont tulajdon birtok nélkül létezhetik.
71. Melyek a tulajdonvédelem legfontosabb lehetöségei?
A tulajdonjog védelmének föbb szabályai:
A tulajdonjog magába foglalja a tulajdoni igényt, azaz a tulajdonjog megsértésekor a tulajdonosnak igénye támad a sérelem megszüntetésére.
A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden jogellenes beavatkozást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi.
Ha a tulajdonos nincs tulajdona birtokában, követelheti annak visszaadását. Ha ez nem történik meg, akkor tulajdoni pert indíthat.
Ha a tulajdonost tulajdonjoga gyakorlásában jogellenesen zavarják, akkor követelheti a háborítás megszüntetését, tulajdonjog háborítatlanságát védö per során.
Tulajdonvédelmi eszköz az ingatlan-nyilvántartási igény is.
72. Határozza meg a legfontosabb tulajdonszerzési formákat!
1.) lehet eredeti tulajdonszerzés (a dolognak elötte még nem volt tulajdonosa, vagy volt tulajdonosa, de a tulajdonjog nem a régin alapul)
a.) elbirtoklás (az szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki azt több mint 10 évig használja)
b.) találás
2.) származékos (tulajdonszerzés, ha az korábban fennálló tulajdonjogon alapul, pl. öröklés, átruházás)
3.)
tulajdonjog megszünése (átruházás, elhagyás, megsemmisülés)
Találat: 371
