JOGI ALAPFOGALMAK

JOGI ALAPFOGALMAK

1. A kereskedelmi jog elmélete

A jogszabály az emberek társadalmi tevékenységének befolyásolására szolgáló magatartásszabály.

A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető, helyesnek tartott és absztrakt magatartási jogszabályok összessége. A társadalomban több magatartásszabály érvényesül, például az erkölcs vagy a szokás, ezek közül azonban csak a jog tiszteletben tartása kényszeríthető ki állami eszközökkel. Az állami kényszer akkor lép fel, ha a jogot megsértették.

A jogrendszer egy meghatározott államnak adott időpontban létező jogi normáinak össz 111b17b essége. A jogi normák e rendszerben kölcsönösen egy­másra vonatkoztatottan léteznek.

Az állam és a jog közötti viszonyt a következőképpen jellemezhetjük:

a)     a jogot az állam alkotja, betartását pedig szükség esetén az állam kikényszeríti;

b)            a jog meghatározza az állam szervezetét és az állami szervezetrendszer működését.

A jogállamban (stat de drept) érvényesül a legteljesebben az állam joghoz kötöttsége. Az állami szervezetrendszer hatáskörei meg vannak szabva, ezeknek átlépése jogellenes.

A tárgyi jog {drept obiectiv) a társadalmi viszonyokat szabályozó jogszabályok összessége.

Az alanyi jog {drept subiectiv) adott személy joga arra, hogy tárgyi jogi norma alapján, valamilyen magatartást kövessen vagy ne kövessen.

A román jogrendszer {sistemul dreptului românesc) adott pillanatban Romániában hatályos jogszabályok rendezett összessége.

Vízszintesen a jogrendszer két nagy alrendszerre tagolódik: közjogra {dreptpublic) és magánjogra {dreptprivat).

A közjog szabályozza az állam szervezetét és működését állam és társadalom, állam és egyén viszonyát.

A magánjog az egyenlő jogalanyok közötti viszonyokat szabályozza.

A jogviszony {raport juridic) azokat a társadalmi viszonyokat jelöli, amelyeket a jog szabályoz. A közjogi jogviszony {raport juridic de drept public) alapvető jellemzője az állam és a jogviszony másik alanya

(természetes vagy jogi személy) közötti alárendeltség, ugyanis a jogviszonyban a kényszer, a parancsolás van hangsúlyosan jelen. A közjogi jogviszony hatalmi viszony, az állam, mint a jogviszony egyik alanya, törvényhozó, végrehajtó vagy igazságszolgáltató hatalmat gyakorol.

A magánjogi jogviszonyokban (raport juridic de drept privat) a felek egyenlő jogi pozícióval bírnak. A magánjogi jogviszonyokban egyik fél sem kényszerítheti akaratát a másikra. A hangsúly a megegyezésen van.

Jogágnak nevezzük az azonos nemű életviszonyokat és társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összességét. A jogágak összessége alkotja a jogrendszert.

A jogrendszert alkotó legfontosabb jogágak:

Ø   Államjog (alkotmányjog);

Ø   Polgári jog;

Ø   Polgári eljárásjog;

Ø   Munkajog;

Ø   Földjog;

> Családjog;

Ø   Államigazgatási (közigazgatási) jog;

Ø   Pénzügyi jog;

Ø   Nemzetközi jog;

Ø   Büntetőjog;

Ø   Büntető eljárási jog stb.

A jogrendszer függőleges tagolódása a jogforrások közötti hierarchikus viszonyokat jelenti.

A jogforrás (izvor de drept) kettős értelemmel bír: egyfelől jelenti a jogszabályt elfogadó vagy kibocsátó hatóságot (belső jogforrás), másfelől magát az elfogadott vagy kibocsátott jogszabályt (külső jogforrás).

Külső jogforrások egymáshoz képest hierarchikus viszonyban vannak, a legnagyobb erővel az Alkotmány {Constituţia) rendelkezik, alatta foglal helyet a törvény és a törvényerejű kormányrendelet, és még lennebb a normatív közigazgatási aktusok. A jogforrási hierarchiában alacsonyabb helyet elfoglaló jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb jogszabállyal, nem módosíthatja vagy nem helyezheti hatályon kívül azt.

A törvénynek {lege) is több típusa van, ezek egymással is hierarchikus viszonyban állnak. Az alkotmánymódosító törvényt {lege pentru revizuirea Constituţiei) kétharmados többséggel fogadják el, és utólag népszavazásnak is jóvá kell hagynia. A kétharmados törvényt mint neve is mutatja, kétharmados többséggel fogadják el. (pl. a NATO-hoz való csatlakozás). Az organikus törvényt {lege organică) az

Alkotmányban meghatározott területeken fogadják el, abszolút többséggel. A negyedik törvénytípus az egyszerű törvény (lege ordinară), ezt egyszerű többséggel fogadják el azokon a területeken, amelyek nem tartoznak az alkotmánymódosító, kétharmados vagy organikus törvények szabályozási tárgyához.

A kormányrendelet (Ordonanţa törvényerejű jogszabály. Két típusa van: az előzetes parlamenti felhatalmazás alapján kibocsátott vagy más néven egyszerű kormányrendelet ordonanţă simplă, O.G.) és a sürgősségi kormányrendelet ordonanţă de urgenţă, O.U.G.).

A sürgősségi kormányrendeletek organikus vagy egyszerű törvényi erővel bírnak, és olyan rendkívüli esetekben bocsátják ki őket amelynek szabályozása nem tűr késedelmet. A sürgősségi kormányrendeletek utólagos parlamenti jóváhagyása kötelező. Ez a jóváhagyás törvény elfogadásával történik.

A közigazgatási aktusoknak {acte administrative) két típusa van: a normatív és az egyedi közigazgatási aktus. Csak a normatív közigazgatási aktusok számítanak jogforrásnak, az egyedi közigazgatási aktus egyedi jogalkalmazást jelent. A közigazgatási aktusok közé tartozik a kormányhatározat {Hotărâre de Guvern), a miniszterek és a központi közigazgatási hatóságok vezetőinek normatív aktusai, amelyek általában rendelet elnevezést viselnek {Ordin), a helyi közigazgatás normatív aktusai (normatív jellegű helyi vagy megyei tanácsi határozat, illetve normatív jellegű polgármesteri és megyei tanács elnöki rendelkezés). A normatív közigazgatási aktusok között is hierarchikus viszonyok vannak, például a kormányhatározat magasabb rangú, mint a miniszteri rendelet.

2. A jogszabály felépítése

A jogszabály három eleme:

Ø    a tényállás {hipotézis), azon körülményeket íija le, amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol.

Ø    a rendelkezés {diszpozíció), amely meghatározza a követendő maga­tartást a tényállás bekövetkezése esetére,

Ø   jogkövetkezmény, amely kétféle lehet: szankció vagy joghatás.

a szankció a joghátrányt (büntetést) jelenti, amit a törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez;

a joghatás pedig akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanúsít.

A jogszabály érvényességének együttes feltételei:

Ø  a kibocsátására jogosult szerv hozta meg;

Ø  az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályokat betartották;

Ø  a jogszabály kihirdetése az előírt helyen és módon megtörtént.

A jogszabály hatálya annak alkalmazhatóságát jelenti. Minden jogszabálynak - szükségképpen - van területi, időbeli és személyi hatálya.