Az elsö vilaghaborút lezaró békeszerzödések

Az elsö világháborút lezáró békeszerzödések

1918 öszére a központi hatalmak mindenütt vereséget szenvedtek.

1918. szeptember 30-án Bulgária, október végén Törökország fegyverszünetet köt.

1918. november 03-án (Padovában) a már lényegében nem létezö Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése (Weber tábornok) is aláírja a fegyverszünetet. A Monarchia eddigre már szétesik.

Október 28-án létrejön Csehszlovákia, 29-én Horvátország, 30-án a független Ausztria és ezen a napon Magyarországon is kitör az öszirózsás forradalom. Németországban is kitör a forradalom, és gyözelmét követöen a német delegáció Foch marsall elött november 11-én a compiégne-i erdöben egy vasúti kocsiban aláírta a fegyverszüneti megállapodást.

A német kapitulációval véget ért az elsö világháború, és már csak a gyözteseknek kellett megegyezniük, hogy a vesztesek milyen arányban fizessenek a négy és fél év (1914. július 28.-1918. november 11.) áldozataiért.

Az I. világháborút lezáró párizsi békekonferenciát elökészítö tárgyalásokon az amerikai delegációt Woodrow Wilson amerikai elnök személyesen vezette.

Elképzeléseit az amerikai törvényhozáshoz, a kongresszushoz intézett 1918. január 08-i üzenete tartalmazta, amely 14 pontban foglalta össze az USA békecéljait.

1. nyíltan megtárgyalt békeszerzödések, melyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos szerzödés
2. a hajózás teljes szabadsága a nyílt tengereken háborúban és békében
3. egyenlö kereskedelmi feltételek minden nemzet részére
4. a fegyverkezést -megfelelö biztosítékok mellett- a legalacsonyabb szintre kell csökkenteni
5. a gyarmati igényeket elfogulatlanul és pártatlanul kell intézni, úgy, hogy az ott élök érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint a területet igénylö kormányé
6. az összes orosz terület kiürítése, az orosz kérdés rendezése, mely biztosítja az ország fejlödését
7. Belgiumot ki kell üríteni és helyre kell állítani a szuverenitását
8. az egész francia területet fel kell szabadítani és jóvá kell tenni azt az igazságtalanságot, melyet 1871-ben Elzász-Lotharingia elszakításával neki 50 éven át okoztak
9. az olasz határokat a nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani
10. Ausztria-Magyarország népei részére meg kell adni az önálló fejlödés legszabadabb lehetöségét
11. Romániát, Szerbiát, Montenegrót ki kell üríteni. Szerbiának kijáratot kell adni a tengerre
12. az Ottomán Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosítani, az ott élö többi nemzetiség részére lehetövé kell tenni az önálló fejlödést. A Dardanellákat nyitva kell tartani állandóan minden nemzet hajói számára.
13. független lengyel államot kell létesíteni

14.  különleges szerzödésekkel meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét,avégböl, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal biztosíttassék.

A békeszerzödéseket sok olyan állam is aláírta, amely ténylegesen nem vett részt a hadmüveletekben, csupán csak hadat üzent. Pl: Bolívia, Brazília, Kuba. Ugyanakkor USA csak aláírta ezeket a szerzödéseket, ratifikálásukat azonban a szenátus megtagadta azon a címen, hogy a békeszerzödések elsö fejezetét a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya alkotta és ebbe a szervezetbe USA nem szándékozott belépni. Így késöbb az Egyesült Államok kétoldalú szerzödésekkel különbékét kötött valamennyi volt központi hatalommal.

NÉMETORSZÁG - 1919

Elzász-Lotaringiát Franciaországhoz csatolták,

a Memel-vidék az antant közös igazgatása alá került, majd 1923-tól Litvánia kapta meg.

A Saar-vidék a Nemzetek Szövetsége igazgatása alá került.

Nyugat-Poroszország egy sávját Lengyelország kapta.

Danzig lengyel védnökség alatt önálló városállam lett, a kikötö vámmentes használatát Lengyelország kapta. Ez a lengyel államterület kettévágta Poroszországot.

Népszavazás útján került Belgiumhoz Eupen és Malmédy,

Felsö-Szilézia keleti része Lengyelországhoz került

Schleswig-Holstein északi része Dániához került. (maradt német terület Mazuria, Schleswig-Holstein déli része, Felsö-Szilézia).

Németország elvesztette gyarmatait,

a hadsereget 100 ezer föben maximálták (hadkötelezettség nélkül) és jelentös jóvátételt kellett fizetnie, melynek mértékét a Jóvátételi Bizottság szabta meg.

Németország a Rajna jobb partján 50 km mélységü övezetben nem építhetett erödítményeket, korlátozták a flottáját, és megtiltották a tengeralattjárók építését.

Kötelezték Németországot Ausztria függetlenségének tiszteletben tartására, valamint a háborús bünösök és a német császár kiadatásár, aki azonban Hollandiába szökött és ott menedéket kapott.

Fentieken túl a Versailles-i szerzödés megszüntette Belgium és Luxemburg állandó semlegességét.

AUSZTRIA - 1919

az ország nem németek lakta területeit elcsatolta és ezek Csehszlovákiához, Olaszországhoz, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Lengyelországhoz és Romániához (Bukovina ) kerültek.

A szlovén többségü Klagenfurt környékén népszavazás döntött az Ausztriában maradás mellett.

Megszüntették a hadkötelezettséget, haderejét 30 ezer föben maximálták és háborús jóvátétel megfizetésére kötelezték.

Az esetleges osztrák-magyar katonai szövetséget megakadályozandó Magyarország nyugati, jórészt németek lakta részét Ausztriához csatolták (mértékét az 1921-es népszavazás mérsékelte).

BULGÁRIA - 1919

Dél-Dobrudzsát visszaadta Romániának,

Kelet-Trákia Görögországhoz került,

kisebb területeket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatoltak

Elvesztette Égei-tengeri kijáratát

Hadseregét 20 ezer föben maximálták

Jóvátétel fizetésére és a kisebbség védelmére kötelezték

MAGYARORSZÁG - 1920 (lásd késöbb 64.-es tétel)

TÖRÖKORSZÁG - 1920

Törökország kemény feltételeket kapott volna a Sevres-i békeszerzödésben (teljes európai területek elvesztése, a tengerszorosok feletti ellenörzéssel együtt), de idöközben Musztafa Kemal vezetésével kitört nemzeti mozgalom a szerzödést nem ismerte el és hosszabb háborús konfliktus után, 1923-ban jóval kedvezöbb békeszerzödést írnak alá Lausanne-ban. Törökország ekkor nyerte el mai határait és így a Boszporusz és Dardanellák fölötti szuverenitását is. A szorosokon korlátozta a nem fekete-tengeri államok hadihajóinak az áthaladását és ennek ellenörzését egy külön nemzetközi szervezetre, a Tengerszoros Bizottságra bízta. Külön rendelkezett a béke a Törökországban élö vallási és nemzetiségi kisebbségek védelméröl is.

A legyözött államokat minden békeszerzödés kötelezte az új államok elismerésére.

Ilyen volt Csehszlovákia. A csehszlovák állammal az antant kisebbségi szerzödést kötött (48,9% cseh, morva; 15,4% szlovák; 22,9% német; 5,5% magyar; 3,4% ruszin; 3,9% zsidó, román, lengyel). Az egységes csehszlovák nemzet fikciója 1993-ban megbukott a szétválással.

Új állam lett a Szerb-Horváth-Szlovén Királyság is amely Szerbiából, Montenegróból, a Monarchia közös birtokának minösülö Bosznia-Hercegovinából, a Magyarországtól levált Horvátországból, az Ausztriától elcsatolt Dalmáciából, Krajnából és Dél-Stájerországból (Szlovénia) valamint a Magyarországtól elcsatolt déli részekböl hozták létre. 1929-töl Jugoszláviának nevezték (az egységes délszláv nemzet is csak fikciónak minösült).

Új államnak minösült a feltámasztott Lengyelország is, amelynek függetlenségéröl az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán 1919 júniusában Versailles-ben külön szerzödést kötött. Nyugati határát a Versailles-i és a Saint Germain-i szerzödés meghatározta, míg a keleti határt az elözetesen ajánlott Szövetséges és Társult Föhatalmak által ajánlott Curzon-vonal (Lord Curzon angol külügyminiszter közölte jegyzékben Oroszországgal - követte az etnikai vonalat) helyett a Lengyelország, Oroszország és Ukrajna közötti Lengyelország támadását lezáró 1921 márciusában Rigában létrejött béke attól keletebbre húzta meg.

A versailles-i szerzödés megszüntette Luxemburg és Belgium semlegességét.

Románia a hármasszövetségi szerzödést megszegését követöen az I. vh. legnagyobb haszonélvezöje lett, ugyanis az összeomlás elött ismét (a bukaresti különbékét megszegve) hadat üzent a központi hatalmaknak. Francia nyomásra Románia gyöztes voltát az antant hatalmak elismerték. Románia a területét és lakosságát több mint kétszeresére növelte (130.000 km² és 7.234.000 lakosról 294.000 km² és 16,5 millió lakosra): Erdély, Bukovina (elfoglalta Ausztriától), Dél-Dobrudzsa (Bulgáriával kötött Neuilly-i szerzödés), Besszarábia (a terület elcsatolását a szovjet kormány sohasem ismerte el, azonban Románia 1920 októberében Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal szerzödést kötött Párizsban, akik kijelentették, hogy Besszarábia területére Romániának felségjoga van).

Kisebb mértékben megnövekedett Olaszország területe is Dél-Tirol és az Isztriai félsziget odacsatolásával, azonban Dalmácia iránti igényét nem tudta érvényesíteni (csak Zára városát és néhány kisebb szigetet kapott).