Az analógia és a joghézag a nemzetközi jogban

Az analógia és a joghézag a nemzetközi jogban

A joghézag sokak szerint jogalkotási hiba, mások szerint csak arról van szó, hogy a jogalkotás nem képes követni a társadalmi viszonyok változását és így a szabályozás az életviszonyok fejlödése mögött marad.

A joghézag létezése azt jelenti, hogy a kérdéses életviszonyra nincs szabály. A szabályozás hiánya azonban még nem joghézag. 646d36g Joghézag csak akkor van, ha a szabályozás hiánya nem szándékos, hanem véletlen. Amiatt maradt szabályozáson kívül a konkrét életviszony, mert a jogalkotó figyelmét ez elkerülte.

Azt, hogy a szabályozás hiánya véletlen volt-e vagy sem a jogalkotó egyéb nyilatkozataiból tudhatjuk meg.

A joghézag kitöltésére szolgáló eljárás az analógia. Az analógia a joghézag betöltésére segítségül hívott szabály alapján lehet analógia juris vagy analógia legis.

Analógia juris esetén egy általános szabályt hívunk segítségül a nem szabályozott eset elbírálására.

Analógia legis esetén egy konkrét szabályt hív a bíró segítségül a nem szabályozott eset elbírálására.

Az analógia legis alkalmazásának 3 feltétele van:

1. legyen joghézag
2. legyen egy rokonesetre vonatkozó szabály, megy egyrészt hasonló súlyú, másrészt hasonló jellegü

3.     a segítségül hívott szabály ugyanazon a jogi indokon alapuljon, mert így biztosak lehetünk abban, hogy ha a jogalkotó tudott volna a konkrét eset elöfordulásáról, akkor azt szabályozta volna éspedig hasonlóképpen, mint a segítségül hívott rokonesetre vonatkozó jogszabály.

Nemzetközi jogban akkor beszélünk joghézagról, ha az egyrészt minden szinten fennáll, tehát a kérdéses szabály hiányzik mind az univerzális, mind a két fél között hatályos partikuláris, mind pedig a bilaterális nemzetközi jogból, másfelöl nem jön létre megegyezés ezen joghézag betöltése tekintetében.

A nemzetközi jogban a joghézag négy forrásból tölthetö be:

1. nemzetközi analógia juris

2. nemzetközi analógia legis

3. belsö jogból merített analógia juris

4. belsö jogból merített analógia legis

Nemzetközi analógia juris: A nemzetközi jog általános szabályának segítségül hívása. A leggyakoribb típus, melyet a bíróság elvileg korlátlanul alkalmazhat.

Pl.: az Állandó Nemzetközi Bíróság a Chorzow-i gyár ügyében az általános nemzetközi jog elvének tartotta, hogy egy kötelezettség megsértése kártérítési kötelezettséget von maga után.

Nemzetközi analógia legis: rokonesetre vonatkozó nemzetközi jogszabály. A segítségül hívott szabály származhat:

1.          univerzális szokásjogból: ezt minden állam elfogadja, így az alkalmazásához nem kell a felek felhatalmazása

2.          partikuláris vagy bilaterális szerzödésben foglalt szabály: benne kell, hogy legyen a 2 állam közötti hatályos nemzetközi jogban.

Pl.: 1925. Franciaország és Lengyelország között vita volt a varsói elektromos müvekkel kapcsolatban. A lengyel-francia szerzödés nem eléggé világos cikkének értelmezésénél a bíró a versailles-i békeszerzödéshez nyúlt vissza, mert abban a felek ugyanazokat az elveket fogadták el, több ponton azonos terminológiát használtak, és a szerzödést mindketten aláírták, tehát mindkettöjük nemzetközi jogában érvényes szabály volt.

Belsö jogból merített analógia juris: a belsö jog általános elvei segítségével eldönthetö az államok közötti vita.

Pl.: USA-Kanada közötti jogvita az ún. Trail Smelter Case

Kanadában a határ mentén egy rézkohó müködött, amelynek kéndioxidos füstjét az északi szél USA felé fújta állandóan. Emiatt az USA-ban károsodás következett be az erdögazdaságban és a növénykultúrában. A nemzetközi jog ekkor még nem ismerte a határon túl terjedö levegöszennyezés tilalmát. Ezért a bíróság egyrészt kiterjesztette a levegöre is a folyók szennyezésére vonatkozó szabályokat, másrészt alkalmazta az angolszász államokban ismert általános jogelvet, miszerint "Sic utere tuo, ut alienum non laedas." (úgy használd a magadét, hogy ne sértsd a másét.)

A nemzetközi bíráskodásban gyakran kerül sor a belsö jogból merített általános jogelvek alkalmazására.

Belsö eredetü elvek például:

1. joggal való visszaélés tilalma

2. jóhiszemüség elve

3. vis maior intézménye

4. okozatossági összefüggésnek kell fennállnia a felelösséget megalapozó cselekmény és az elszenvedett kár között.

5. senki nem lehet bíró a saját ügyében

A belsö jog általános elveinek analógia útján való átemelése révén, ma már a nemzetközi jog számos általános szabálya belsö jogi eredetü, azaz a gyakorlati alkalmazás során a belsö jogi elv nemzetközi jogi szabállyá is vált. Vannak olyan belsö jogi elvek is amelyek átkerültek a nemzetközi jogba, és a belsö jogból lassan kiszorultak. Ilyen pl.: a clausula rebus sic stantibus elve.

Belsö jogból merített analógia legis: a belsö jog konkrét szabályának a segítségül hívása.

Pl.: 1893. USA-Nagy-Britannia Behring fókavadászati ügy.

A brit hajók a 3 mérföldes amerikai parti tengeren túl, azaz a nyílt tengeren vadásztak fókára. USA azt állította, hogy ezek amerikai fókák, mivel az év nagy részét amerikai zátonyokon és szigeteken töltik. Nagy-Britannia azt állította, hogy a nyílt tengeren mindenkinek joga van a tenger kincseinek kiaknázására. A választott bíróság azt ajánlotta, hogy a vitát döntsék el a római jog szabályai alapján. A római jog szerint a tulajdonos megörzi tulajdonjogát mindazon állatok felett, amelyek rendelkeznek visszatérési szándékkal4animus revertendi-vel. Pl.: méhek, postagalambok. A bíróság bár megállapította a fókáknál is a visszatérési szándékot, de erösebb szabálynak vélte a nyílt tenger szabadságának elvét. Úgy látta, hogy az USA-nak nincs joga védelmezni a tulajdonát a parti tenger szokásos 3 mérföldes határán kívül. USA-Nagy-Britannia késöbb szerzödést kötött, amelynél fogva Nagy-Britannia megörizte vadászati jogát, de korlátozták az elejthetö fókák számát.