|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Az állam megszünése, az államazonosság
I. Az állam megszünése:
Az állam megszünése nem mindig jogon kívüli jelenség, ugyanis az államot idegen hatalom eröszakos ténye is megszüntetheti. ilyen jogellenes állammegszüntetés a debelláció, pl: 1936-ban Olaszország bekebelezte Abesszíniát. 242b19c
Az állam megszünése amikor jogon kívüli a jelenség, azt jeleni, hogy az érdekelt területrészek akaratából történik, ami lehet egyesülés vagy szétválás
Egyesülésnél az állam akkor szünik meg, ha két vagy több állam nem föderatív alapon, hanem unitárius államként egyesül (egy állam lesz pl.: Olasz Királyság létrejötte hajdani kis olasz államokból).
Ugyanilyen módon az egységes, vagy föderatív állam megszünhet szétválással (kis államokra bomlik pl.: 1991-ben a SZU).
Sajátos volt Németország helyzete a 1945 és 1949 között. Németország mint állam nem létezett kormány hiányában. Hitler öngyilkossága után Karl Dönitz tengernagy lett az utóda, akinek kormányát azonban 11 napos fennállás után háborús bünök miatt letartóztatták, és a nemzeti szocialista államapparátus is széthullott. Németország területét 4 megszállási zónára osztották fel, és 1949. szeptember 20-án létrejött az NSZK, majd 1949. október 07-én az NDK.
II. Államazonosság:
Az államazonosság kérdése annak vizsgálata, hogy a területi változások következtében az állam ugyanaz marad, vagy változik. Az állam azonosságát kizárólag a területi változások befolyásolhatják [mert az állam legstabilabb eleme a terület], de azok sem feltétlenül és szükségképpen. Az azonosságot mindig a konkrét esetek vizsgálatával lehet eldönteni.
A Szovjetunió 1991. évi megszünése formailag szétesés volt, a szövetséges állam 15 új államra hullott szét. Oroszországnak, mint új államnak felvételét kellett volna kérnie az ENSZ-be, a gyakorlatban azonban Oroszország nem tekintette magát új államnak, a jogalanyiság szempontjából azonosította magát a volt Szovjetunióval, mintha az új államok csak leváltak volna róla. Az ENSZ elfogadta ezt az álláspontot, föként politikai okok miatt. A többi volt tagköztársaság mint új állam kérte a felvételét az ENSZ-be (kivéve a korábban is tag Ukrajnát és Belarussziát) és ezek az államok a Szovjetunió által kötött szerzödések tekintetében utódállamoknak számítanak.
A balti államok nem léptek be a FÁK-ba és nem tekintik magukat utódállamoknak sem, úgy vélik, hogy az 1940-ben elveszített független államiságuk éledt fel, és ezért az 1940 elött kötött szerzödéseiket kívánták fenntartani. Ezt néhány állam elfogadta, néhány nem.
Jugoszlávia szétesése fokozatosan következett be. 1992-re csak Montenegró és Szerbia maradt a szövetségben (1990. december leválik népszavazással Szlovénia, 1991-ben Horvátország, Macedónia és 1992-ben Bosznia-Hercegovina, 2008-ban pedig Koszovó is), mely magát változatlanul Jugoszláviának nevezte és folytatni kívánta a korábbi Jugoszlávia nemzetközi jogalanyiságát. Az ENSZ ebben az esetben nem fogadta el a folyamatosságot. A BT úgy foglalt állást, hogy a régi Jugoszlávia megszünt, nincs automatikus jogutódlás és az új szövetségnek, mint új államnak kell kérnie az ENSZ-be való felvételét (felvették 2000-ben).
Találat: 439
