AZ SZERZŐDÉSÉRTELMEZÉS FOGALMA, CÉLJAI ÉS ALANYAI

Az szerződésértelmezés fogalma, céljai és alanyai

FOGALMA, CÉLJAI

A nemzetközi szerződés alkalmazásának szükségszerű előfeltétele az értelmezés jogi művelete. Meg kell határozni azt, hogy a felek a szerződés alapján milyen nemzetközi jogokat kívántak megszerezni, é 343f59d s milyen nemzetközi kötelezettségeket kívántak vállalni, mi ezek tartalma, terjedelme és természete. Az értelmezés tehát a felek szerződéssel kapcsolatos szándékának megismerését jelenti. A meghatározásban a felek szándékára történő utalás nem egyértelmű, ugyanis megkülönböztetünk deklarált és tényleges/valós szándékot. Míg az első esetben vélelmezhető az , hogy a szerződésszöveg a felek valós szándékát tükrözi, addig a másik esetben annak tisztázásához egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. A bécsi egyezmény a deklarált szándékot priorálja.

ALANYAI

Az értelmezésre jogosultak körének meghatározásánál elsősorban azt a tényt kell figyelembe venni, hogy a nemzetközi jogrend lényege következtében a felek a szerződést egyoldalúan értelmezik, melynek során az értelmező tevékenység gyakorlatilag egybeolvad a szerződés alkalmazásával. Az adott állam belső joga dönti el azt, hogy mely állami szervek milyen hatáskörrel értelmezhetnek nemzetközi szerződést, mellyel kapcsolatban a nemzeti bíróságok ilyen irányú tevékenységének bővítésére irányuló törekvésekkel találkozhatunk. A bécsi egyezmény az értelmezési műveletekre a jóhiszeműség követelményét is előírja, mely csökkenti az önkényes, rabulista értelmezések lehetőségét, azaz azt, hogy az állam a konkrét helyzetben felmerülő érdekei és a partnereivel szembeni bizalmatlanság függvényében járjon el.

Az egyoldalú értelmezésben rejlő diszkrecionális lehetőségeket korlátozhatja az, hogy a felek magában a szerződésben külön meghatározzák egyes fogalmak jelentését, ami megtörténhet külön okmányban vagy diplomáciai jegyzékváltásban is. Ez utóbbi esetben az együttes értelmezés szerződésmódosítást is jelenthet.

Az egyoldalú értelmezés bizonytalanságát, továbbá az ütköző értelmezések gyakoriságát jelentős mértékben csökkenthetné az, ha az értelmezést harmadik fél, különösen nemzetközi bírói vagy egyeztető szerv végezhetné. E lehetőség azonban kivételes marad, a nemzetközi jog decentralizált jellege nem változott, azaz bármilyen nemzetközi szerv csak a szerződő felek egyetértésével járhat el a szerződés értelmezése céljából is.

A nemzetközi jog kizárólagos államközi jellegének megszűnése, a nemzetközi szervezetek megjelenése és elterjedése a szerződések értelmezésének területére is kihatott. A nemzetközi szervezeteknek feladataik megvalósítása, hatáskörük gyakorlása során alkalmazniuk kell alapító szerződésüket, így szükségszerűen azokat értelmezniük kell.

Az értelmezés alanyai körében szokás utalnia doktrinális értelmezésre, amely a nemzetközi joggal foglalkozó jogtudósok munkásságának jelentős részét alkotja. Túl azon, hogy ezen értelmezésnek a dolog természete szerint semmiféle kötelező jellege nincs, legfeljebb a jogszabályok megállapításának segédeszköze lehet, a szerződések alkalmazásától is független.