Az összetett államok

Az államok többsége, így Magyarország is az unitárius állam kategóriájába tartozik, mely azt jelenti, hogy az ilyen államnak nincsenek az államiság bizonyos jegyeit hordozó területi egységei. A történelem 252j96c és más tényezők másik államszerkezeti formát is létrehoztak, nevezetesen az összetett államot, melyhez tartozó részek speciális jog helyzetben vannak és ennek következtében e belső jogi megoldás nemzetközi jogi relevanciával rendelkezhet.

Az összetett államoknak léteztek történeti formái:

Perszonáluniónak nevezzük azt, amikor két vagy több országnak közös uralkodója van. (pl. Nagy Lajos egyszerre magyar és lengyel király is volt)

Reálunió esetében nem annyira a közös ügyek és közös szervek létezését kell hangsúlyozni, hanem azt, hogy a nemzetközi jog alanya az unió. (pl. Osztrák-Magyar Monarchia)

A gyarmatbirodalmak is bizonyos fajta összetett államnak minősíthetők, hiszen a függő területek, azaz a gyarmati státusban lévő területek mellett léteztek protektorátusok.

Az összetett államnak két mai formája létezik: a föderáció (szövetségi állam, pl. Svájc, Ausztria, Belgium, Németország, USA) és a konföderáció (államszövetség, pl. FÁK).

A föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségek a következők:

A föderáció rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal, a konföderáció esetében viszont a tagállamok nemzetközi jogalanyisága érintetlen marad, a szövetség viszont nem alanya a nemzetközi jognak.

A föderáció és a tagállamok viszonyán a föderáció alkotmánya szabályozza, melynek módosítása a szövetségi szervek hatáskörébe tartozik, de a tagállamok többsége közös akarattal - a szövetségi szervek megszüntetésével - megszüntetheti magát a föderációt. Ezzel szemben a konföderáció alapja nemzetközi szerződés, mely a nemzetközi szerződések jogának hatálya alatt áll.

Csak föderáció esetében merül fel a szövetségi állam másodlagos felelőssége a tagállamok által elkövetett nemzetközi jogsértések miatt.