Az európai szociális charta

Az Európai Szociális Charta, melyről szóló szerződést 1961-ben Torinóban írták alá, majd az 1988. évi, az 1991. évi és az 1995. évi jegyzőkönyvekkel módosították és ezzel quasi feltámasztották (Magyarország csak az aláírók között szerepel, a ratifikációs eljárás folyamatban van!). Az Európa Ta 737b14h nács Miniszteri Bizottsága 1996-ban elfogadta a ,,Módosított Európai Szociális Char­ta" egységes szövegét. A charta a demokratikus társadalom standardjait fogal­mazza meg a gazdasági, szociális jogok területén és így az emberi jogok eu­rópai rendszerének második pillére.

Az Európai Szociális Charta 1996. évi módosított szövege célként 31 gaz­dasági és szociális jogot sorol fel, melyek megfelelő eszközökkel való meg­valósítására vállalnak kötelezettséget a szerződő felek. Ezen kívül konkrét kötelezettségvállalás is szükséges: jelesül összesen legalább 16 jog alkalma­zását kell vállalni a charta megerősítése alkalmával, melyből legalább hatnak az alábbi 9 jog közül kell kikerülni: munkához való jog, gyermekek és fia­talkorúak védelme, társadalombiztosításhoz való jog, szociális és egészség­ügyi segítségre való jog, családvédelem, vendégmunkások védelme és a nemek közötti egyenjogúság. E 9 jogot szokták kötelező körnek minősíte­ni. A fennmaradó 22 jog között olyanok találhatók mint jog a megfelelő munkafeltételekhez, a méltányos munkabérhez, az anyaság védelméhez, a szakmai képzéshez, a vállalaton belüli információkra és konzultációkra vonatkozó jogok, valamint a munkafeltételek és munkakörnyezet megha­tározásában való részvételre vonatkozó jogok, az idős korúak joga a szo­ciális biztonságra, védelem az elbocsátás ellen, követeléseik védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetében, a családosok védelme a diszkri­mináció ellen, információs és konzultációs jogosítványok kollektív elbocsá­tás esetén, a lakáshoz való jog.

Tekintettel arra, hogy egyes jogok tartalmi összetevőit a charta számo­zott paragrafusokban határozza meg, a szerződő államnak összesen leg­alább 63 paragrafust kell vállalnia.

Végül megemlíthető az is, hogy a charta is ismeri a vállalt kötelezettségek korlátozásának lehetőségét háború vagy szükségállapot idején, valamint olyan törvényen alapuló megszorítások alkalmazását, melyek szükségesek egy demokratikus társadalomban mások jogainak tiszteletben tartásához, a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészség vagy a jó erkölcsök védelméhez.

A választás lehetőségét (amit lehet á la carte megoldásnak nevezni) magába foglaló kötelezettségvállalások teljesítése nemzetközi ellenőrzés alatt áll. A teljesítésről szóló jelentéseket 1991 óta a Független Szakértők Bizottsága vizsgálja, mely következtetéseit nyilvánosság­ra hozza. 1995-ben bevezették a kollektív panaszok rendszerét, melynek értelmében a munkáltatók és munkavállalók szervezetei e bizottsághoz panaszokat nyújthatnak be. A bizottság megállapításait az Európa Tanács szerveihez továbbítja.