Az általános jogelvek
A Statútum szerint a Nemzetközi Bíróság a
viták eldöntése során - többek között - alkalmazza a művelt nemzetek által
elismert általános jogelveket (a művelt nemzetek kitételtől a nem 353c22d zetközi
közösség átalakulása miatt el kellett tekinteni). A Nemzetközi Bíróságnak akkor
kell az általános jogelvekhez folyamodnia, ha a jogvita tárgyára vonatkozó
nemzetközi szerződés vagy nemzetközi szokásjogi szabály nem létezik, azaz ebből
a szempontból joghézag van. A Nemzetközi Bíróság gyakorlatában találunk
példákat jogalkalmazási-eljárási elvekre (lex specialis derogat generalis, nemo
plus iuris maxima, res iudicata fogalmának elfogadása). Az adminisztratív
bíróságok statútumai még tovább mennek azzal, hogy figyelembe veendőnek
nyilvánítják az olyan elveket, mint a jóhiszeműség, a védelemhez való jog és a
szerzett jogok tisztelete.
A nemzetközi bírói gyakorlat alapján aligha lehet
kétséges az általános jogelvek létezése. Ugyanakkor látni kell szerepének
korlátozottságát még a nemzetközi bírói eljárásokban is, miután a speciális
szabályok hiányából keletkező joghézagok kitöltése a belső jog elveinek
segítségével egyrészt nem feltétlen követelmény, másrészt minden esetben nem is
alkalmazható. A jogelvek alkalmazhatósága további problémákat is felvet. Pl.
nem képzelhető el a senki sem lehet saját ügyének bírája elv érvényesítése a
nemzetközi jogrendben, hiszen az államok szuverenitásából egyenesen az
következik, hogy minden állam saját ügyének bírája.
A nemzetközi jogrend alapvető sajátosságai
miatt a nemzeti jogrendszerekben jelen levő általános jogelvek általában nem
vihetők át az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának megoldására.
