|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
Az állam nemcsak a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi élet egyik szereplője, hanem különleges tényező. A nemzetközi társadalom vagy nemzetközi közösség domináns szereplői vitán felül az államok a nemzetközi jog elsődlegesen az államok közötti kapcsolatokat szabályozza, a nemzetközi jogrendben a jogalkotók és a jogalkalmazók az államok. Az államnak a nemzetközi kapcsolatok rendszerében és a nemzetközi jogrendben betöltött kulcsszerepe nem a véletlen műve, ellenkezőleg: szorosan összefügg az állam különös sajátosságaival, melyek markáns módon megkülönböztetik a nemzetközi élet más szereplőitől 333g61d és különösen a nemzetközi jog más alanyaitól. Az állam különleges sajátosságai közül kiemelendők:
az államhatalom territoriális jellegű, azaz meghatározott földrajzi térben nyilvánul meg;
meghatározott embercsoport, azaz állam lakossága feletti hatalom;
e hatalom több szempontból egyedi vonásokkal rendelkezik.
AZ ÁLLAM MINT TERRITORIÁLIS HATALOM
A XV-XVI. századot követően az Európában kialakuló modern államok alapvető jellemvonása az, hogy az államhatalom elsődlegesen a Föld meghatározott részének, az ún. államterületnek a birtoklásának kötődik, mely állammodell a XX. században univerzálissá vált, azaz napjainkban nem képzelhető el, terület nélküli állam. Az államterület magva a szárazföldi terület, melyhez vízi terület és légitér is kapcsolódik, és melyet államhatára választ el más államok területétől, illetve a területi felségjog nem álló területektől és térségektől. Az államhatalom territoriális jellege nem zárja ki azt, hogy a modern állam mint különleges területi egység fennállásának korában ne lehetnének más módon szerveződő politikai kapcsolatok, melyek tulajdonképpen a múlt reminiszcenciái.
AZ ÁLLAM MINT SZERVEZETT KÖZÖSSÉG
Az állam területe nem néptelen, az állam hatalmát az ott élő emberek összessége a lakosság felett gyakorolja. A lakosság döntő többségét speciális jogi kapcsolat, az állampolgárság fűzi államához. (Az állampolgárokon kívül vannak külföldiek és hontalanok is.) A lakosság szociológiai realitás is, melynek milyensége befolyásolja az állam főhatalmát. Az állam politikai egységéből nem következik a lakosság szociológiai egysége, ellenkezőleg: az államilag szervezett társadalom több szempontból rétegzett, különböző társadalmi csoportok eltérő érdekei kell az állam intézményeinek összhangba hoznia, melynek sikerességétől, valamint az állammal való azonosulás, a nemzeti érzés erősségétől sokban függnek a nemzeti érdek megjelenítésének, külső képviseletének esélyei. Ha az államban különböző nemzeti, etnikai, vallási vagy nyelvi csoportok, törzsek, stb. élnek, melyeknek céljai nem feltétlenül esnek egybe a lakosság többségének érdekeit megtestesítő állami célokkal, akkor nemcsak az állam természetes törekvése, az állam lakosságának politikai egységesítése, az állam természetes törekvése válik nehezebbé, hanem szükség lehet olyan speciális intézmény kifejlesztésére mint pl. a kisebbségvédelem.
AZ ÁLLAM MINT KÜLÖNLEGES HATALOM
Az államot nemcsak az különbözteti meg a nemzetközi kapcsolatok más szereplőitől, különösen egyéb nemzetközi jogalanyoktól, hogy földrajzi területtel rendelkezik, valamint az ott élő embercsoport, a lakosság közösségét jelenti, hanem további egyedi vonásokat is mutat. Az emberiség államokban élő közösségekre tagozódik, így az állam a legmagasabb szintű politikai egység, mely ugyan a történelmi fejlődés eredménye, de hatalma semmiből sem vezethető le. Az állam tekinthető meghatározott embercsoportok legmagasabb szintű politikai egységének, végső politikai szerveződésének abban az értelemben, hogy alapvető különbség van az állam alatti és az állam feletti szint társadalmi-politikai realitásaiban.
Az állam önmaga általi és önmagáért való célját önmagában magtaláló hatalom (per se et de facto). Rendeltetése az állam és ezen keresztül az általa megszervezett társadalom fenntartása és fejlődésének biztosítása, hatalmának és függetlenségének megóvása és növelése. Az állam ezen ún. "nemzeti érdek" érvényre juttatásának eszköze, mely "nemzeti érdek" önmagában is különböző, bonyolult viszonyrendszereket alkotó érdekek eredője, ahogy azt az állam irányító szervei észlelik, felismerik, meghatározzák és kanalizálják.
Az állam speciális politikai közösség először is alapvetően abban az értelemben, hogy egyet jelent az intézményesített hatalomban. E hatalom az állami szervek bonyolult rendszerében, továbbá az állam szerkezetében testesül meg.
AZ ÁLLAM KRITÉRIUMAI
Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1933. évi montevideói egyezmény szerint "az államnak, mint nemzetközi személynek az alábbi feltételeket kell egyesítenie: állandó lakosság, meghatározott terület, kormány és más államokkal való kapcsolatba lépés képessége." A Badinter-bizottság első vélemény pedig kimondja: "Az államot általánosságban olyan társadalmi közösségként határozzák meg, mely olyan szervezet politikai hatalomnak alávetett területből és lakosságból áll, melyet a szuverenitás jellemez. ezen kritériumok alkalmazása szempontjából a belső politikai szervezet formája és az alkotmányos rendelkezések csak puszta tények, melyeknek figyelembevétele csak a kormánynak a lakosság és a terület feletti hatalma meghatározása szempontjából hasznos."
Az államiság ezen kritériumainak felsorolásával kapcsolatban hangsúlyozni kell azt, hogy ezek meghatározása az állam nemzetközi személyisége szempontjából történt, így már ennek alapján sem minősíthető adekvát államfogalomnak. A nemzetközi jog - más kulcskategóriákhoz hasonlóan - adós az állam nemzetközi jog fogalmának meghatározásával.
Találat: 2577
