AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

TÉMAKÖRBŐL

1. Határozza meg az államháztartás fogalmát, mutassa be az államháztartás funkcióit.

Az államháztartás fogalma

Az államháztartás az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti.

Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközöket (közpénzek) és vagyontárgyakat (közvagyon), az ezekkel való gazdálkodást, továbbá mindezek jogi szabályozását foglalja magában.

Az állami feladatok az államháztartás alrendszerei:

. a központi kormányzat,

. a társadalombiztosítási alapok,

. az elkülönített állami pénzalapok és

. a helyi önkormányzatok

együttesében jelennek meg.

Az államháztartás funkciói

Az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) r 424d34e endelkezik:

. tradicionális funkció,

. szociális funkció, valamint

. gazdaságpolitikai funkció.

A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket az állam (különböző államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát.

Ide tartoznak mindenekelőtt:

. a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás),

. a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás),

. az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint

. a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.)

. nyilvántartási funkció.

Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, a jóléti állam eszmekörével teljesedett ki, következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója különösen erős.

A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció a kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza.

A szociális funkció egyes fontosabb részterületei az alábbiak:

. az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások, hajléktalanokról való gondoskodás stb.),

. az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások, stb.),

. az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével),

. az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.),

. az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg

. a munkanélküliség kezelése (segélyezés, passzív és aktív foglalkoztatáspolitika stb.).

Az államháztartási funkciók mondhatni "legfiatalabbika" - a gazdasági világválságot követően alakult ki - a gazdasági-gazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására, valamint a gazdaság többi szereplőjére kötelező szabályokat írhat elő.

Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például:

. jogalkotással (a gazdasági verseny, munkajog, munkavédelem, stb. szabályainak megalkotásával),

. központi kínálat vagy kereslet támasztásával (infrastruktúra-fejlesztés),

. antiinflációs intézkedésekkel, (kamatpolitika, árfolyam-politika)

. adók,

. alapok,

. célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatás-ösztönzést vagy az országon

Az állami feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik.

2. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, mutassa be a központi kormányzati költségvetés közbevételeinek és közkiadásainak fő csoportjait.

Az államháztartás alrendszerei

A magyar államháztartás rendszere négy alrendszerre:

a központi kormányzatra,

a társadalombiztosításra,

az elkülönített állami pénzalapokra, valamint

a helyi (megyei, illetve települési, továbbá helyi kisebbségi) önkormányzatokra tagozódik.

Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi funkcióira alapozva keletkezik, és elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj formájában jelenik meg. Ezek költségvetésen belüli aránya 85-90 % körüli. Az állam magánjogi bevételekkel is rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös).

A közbevételeket három nagy alcsoportra indokolt felosztani:

. az adójellegű bevételekre,

. a díjjellegű bevételekre, valamint

. a szankciójellegű bevételekre.

A közkiadások fő csoportjai:

. Közhatalmi-közigazgatási kiadások (az állami szerveknél, valamint az állam központi, illetve területi közigazgatási szerveinél felmerülő kiadások);

. Közszolgáltatási kiadások (e körbe a központi költségvetési szervként működő állami intézmények, pl.: egyetemek, országos intézetek kiadásai tartoznak);

. Beruházások és felújítások kiadásai;

. Különféle támogatások (pl.: agrártámogatások, politikai pártok vagy non-profit szervezetek támogatása, lakástámogatások, fogyasztói árkiegészítés);

. Transzferek (más államháztartási alrendszerek számára pénzeszközök biztosítása);

. Tartalékok: általános tartalék (előre nem látható, nem tervezhető kiadásokra), céltartalékok (valamely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál).

Az alrendszerek költségvetési mérlege a közbevételek és közkiadások - meghatározott módon csoportosított - kétoldalú kimutatása.

Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet:

. egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik),

. szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét),

. deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét).

A központi kormányzat alrendszere

A központi kormányzati költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik három alrendszert is alapvetően meghatározó alrendszereként definiálhatjuk.

Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos

kiadások, valamint az Európai Unió költségvetésébe történő befizetések is.

A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve.

A központi kormányzat alrendszerének bevételei:

. adók és adójellegű bevételek:

o jövedelemadók (személyi jövedelemadó, társasági adó),

o termékek és szolgáltatások után fizetendő adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó),

o vagyonhoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók,

o illetékek,

. nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak),

. felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) bevételek,

. adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök,

. központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből),

. az államháztartás alrendszereinek befizetései,

. az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás.

A központi kormányzat alrendszerének kiadásai:

. az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások

(például:

o központi költségvetési szervek kiadásai,

o szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok,

o központi beruházások,

o más államháztartási alrendszerek támogatása,

o egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek,

o fogyasztói árkiegészítés,

o lakásépítés,

o családi támogatások, szociális juttatások,

o tartalékok),

. adósságszolgálat, kamattérítés kiadásai

. befizetés az Európai Unióba.

A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot.

A költségvetési törvény az adott évi közfeladatok megvalósításához szükséges bevételeket és kiadásokat előre meghatározott csoportosításban, az úgynevezett szerkezeti rendben tartalmazza.

A központi költségvetés fejezetekből áll. Fejezetet képeznek az államhatalmi szervek, minisztériumok, egyes országos hatáskörű szervek.

1. sz. táblázat: A központi költségvetés legfontosabb szerkezeti elemei

A költségvetési törvény végrehajtásáért - az előírt bevételek beszedéséért és a kiadások teljesítéséért - a Kormány felelős.

Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, melyek közül ismertesse a társadalombiztosítási alrendszer és az elkülönített állami pénzalapok jellemzőit.

Az államháztartás az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti.

Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközöket (közpénzek) és vagyontárgyakat (közvagyon), az ezekkel való gazdálkodást, továbbá mindezek jogi szabályozását foglalja magában.

Az államháztartás alrendszerei

A magyar államháztartás rendszere négy alrendszerre:

a központi kormányzatra,

a társadalombiztosításra,

az elkülönített állami pénzalapokra, valamint

a helyi (megyei, illetve települési, továbbá helyi kisebbségi) önkormányzatokra tagozódik.

A társadalombiztosítási alrendszer

A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere.

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének rendeltetése a társadalombiztosítás (nyugdíjbiztosítás, illetőleg egészségbiztosítás) törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki.

A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két kiemelendő aspektusa van:

. egyrészt állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése,

. másrészt az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik, azaz amennyiben a társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam - a központi kormányzati költségvetés útján - a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg.

A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadásainak fedezetére irányul.

A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét elsősorban a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék biztosítja.

Az Egészségbiztosítási Alapból kell finanszírozni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb.), valamint az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásait (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyfürdő-szolgáltatás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatás stb.).

Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetére elsősorban a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás és a táppénz hozzájárulás szolgál.

2. sz. táblázat: A társadalombiztosítási alrendszer felépítése

Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) mértéke az állami támogatást meghaladja.

Jelenleg működő elkülönített pénzalapok:

. Munkaerőpiaci Alap,

. Központi Nukleáris Alap,

. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap,

. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap,

. Szülőföld Alap,

. NemzetiKulturális Alap.

Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg.

4. Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetését.

A helyi önkormányzatok alrendszere

Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik.

Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat.

Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra, vagy azt meghaladó időtartamra szól és többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni.

Az önkormányzatok bevételei az alábbiak:

I. Állami költségvetésből származó források:

. Átengedett központi bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak.

Az átengedett központi bevételek körébe tartozó személyi jövedelemadó átengedett részének arányát, a helyi önkormányzatok közötti elosztásának elveit a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó teljes egészében a földterület fekvése szerinti önkormányzatokhoz kerül.

A gépjárműadó szintén - állandósultnak mondható gyakorlat szerint - az átengedett központi bevételek közé tartozik. A belföldi gépjárművek után fizetendő gépjárműadó jelenleg teljes egészében az előírás és a beszedés feladatait ellátó önkormányzatokat illeti meg.

. Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz (pl: iskolások száma, tanulócsoportok száma, férőhelyek száma, stb) kapcsolódóan kerül meghatározásra.

A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel.

. Normatív, kötött felhasználású támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül. (pl: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyi kisebbségek működési támogatása, stb)

. Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (pl. iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás).

Ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik. A központi támogatások e formái visszaszorulóban vannak, szerepüket az európai uniós támogatások fokozatosan átveszik.

. Támogatásértékű bevétel az Egészségbiztosítási Alapból: ez a bevételi forrás finanszírozza elsősorban az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését.

. Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása.

II. Saját források:

. Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

. Intézményi működési bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj.

. Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetekkel, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszközátvételként. (pl: pályázati feladatok, parkolóhelyek megváltása, stb.)

. Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni. Az eladósodás elkerülése érdekében a törvény az önkormányzatok hitelfelvételét korlátozza.

A bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére kerül sor.

Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és van kiadási vonzatuk.

A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait.

A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények

. működési kiadásait (pl: személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások),

. a tartalékokat,

. a beruházások, fejlesztések,

. felújítások

szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni.

5. Határozza meg a költségvetési szerv általános forgalmi elemeit, mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodásának egymásra épülő folyamatait      ( kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés, érvényesítés, utalványozás).

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv az államháztartás részét alkotó olyan jogi személy, amely:

. jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladatokat)

. közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül,

. jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,

. jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása, illetve felügyelete mellett,

. az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel,

. éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.

A költségvetési szervek alapítása, típusai

Költségvetési szervek alapítására csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott közjogi személyek, testületek jogosultak és csak törvényben meghatározott típusú költségvetési szerveket hozhatnak létre.

A költségvetési szervek alapítás szerinti típusait és alapító szervüket foglalja össze az alábbi táblázat:

3. számú táblázat: A költségvetési szervek és alapító szervük

A gazdálkodás három nagy szakaszra bontható:

költségvetés készítése

költségvetés végrehajtása

beszámoló

A költségvetés több szakaszból álló folyamat. Javaslattételi, egyeztetési, jóváhagyási folyamatok előzik meg. Az elfogadott költségvetésben meghatározzák a bevételi és kiadási előirányzatokat, a feladat ellátásához kapcsolódó létszám és feladatmutatókat.

A költségvetési szervek gazdálkodásának fő szabálya, hogy kötelesek a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodni.

A költségvetés végrehajtása a kötelezettségvállalások és azok teljesítése, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdasági feladatok.

A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés.

Ennek keretében az arra jogszabályban feljogosított (vagy megbízott) személy a költségvetési szerv nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállal.

Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget a költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személy jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel.

A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

A kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője, önkormányzatok esetében a polgármester, vagy az általa megbízott személy jogosult.

A kötelezettségvállalás csak a gazdasági vezető, önkormányzatok esetében a jegyző vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, csak írásban történhet.

Ellenjegyzés nélkül a kötelezettségvállalás érvénytelen.

A kötelezettségvállalás ellenjegyzése egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni, hogy:

. a költségvetési előirányzat biztosítja-e a fedezetet,

. a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

A kötelezettségvállalás előtt mindig meg kell győződni arról, hogy

. az szükséges és jogszerű-e a szakmai feladatellátáshoz,

. a kifizetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e,

. a lehetséges megoldások közül a leghatékonyabb, legcélszerűbb, leggazdaságosabb változatot választották-e.

A kötelezettségvállalás a teljesítéssel realizálódik (árut leszállítják, szolgáltatást igénybe veszik).

A végzett munka, a teljesített szolgáltatás, az anyag- és áruszállítás hibátlanságáról, a mennyiségi és minőségi feltételek betartásáról és az egyéb kikötött feltételek teljesítéséről az átadás-átvétel alkalmával meg kell győződni.

Az átadás-átvételt írásban rögzíteni kell (teljesítés,igazolás).

Ezt követően történhet az érvényesítés, amely egy folyamatba épített pénzügytechnikai ellenőrzés.

Ennek során a ki- és befizetések jogosságát és a gazdasági események valós bekövetkeztét kell igazolni. Az érvényesítést végző dolgozónak a rendelkezésre álló okmányok alapján vizsgálnia kell, hogy:

. a bizonylatok (szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, számla, stb.) alaki és tartalmi szempontból a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a gazdálkodói szabályozásnak megfelelnek- e,

. a gazdasági esemény (a beszerzés, a szolgáltatás elvégzése) valójában megtörtént és kellően dokumentált-e,

. a fizetendő ellenérték vagy a teljesítendő befizetés összegszerűségében megalapozott-e,

. a pénzügyi teljesítéshez szükséges fedezet rendelkezésre áll-e.

Érvényesítést a gazdasági vezető, illetve a jegyző által írásban megbízott, legalább középfokú végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet.

Az érvényesítést követi a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése, az utalványozás. Utalványozni csak érvényesített okmány alapján és csak írásban szabad. Az utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, önkormányzatok esetében a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult.

Az utalványozás csak a gazdasági vezető, önkormányzatok esetében a jegyző vagy az általa kijelölt személy írásbeli ellenjegyzésével érvényes.

A rendelkező és ellenőrzést végző személyek különválása érdekében a jogszabály összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg. Ezek célja, hogy a fizetési kötelezettségek, illetve a bevételek teljesítésére két, egymástól független személy intézkedése nyomán kerüljön sor.

Így nem lehet azonos személy (vagy egymásnak hozzátartozója) egy pénzügyi, gazdasági intézkedéssel járó eseménynél:

. a kötelezettségvállaló és a kötelezettségvállalás ellenjegyzője,

. az utalványozó és az utalvány ellenjegyzője,

. az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az utalványozó és a szakmai teljesítést igazoló.

A költségvetési gazdálkodás folyamatairól a költségvetési szervek rendszeres időszakonként beszámolót kötelesek készíteni. A június 30-ai fordulónappal készítendő féléves költségvetési beszámoló a költségvetési előirányzatok időarányos teljesüléséről nyújt információt.

A december 31-ei fordulónapra vonatkozóan összeállított éves költségvetési beszámoló információtartalma bővebb: a költségvetési előirányzatok teljesülése mellett a költségvetési szerv vagyonának nagyságáról is tájékoztatást ad.

6. Mutassa be az államháztartási kontrollok célját, rendszrét.

Államháztartási kontroll

A demokratikus jogállam működésének fontos garanciális feltétele, hogy ki kell alakítani a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát biztosító kontrollrendszereket.

Az államháztartási kontroll az államháztartás egészére (mind a négy alrendszerre) kiterjed, amelynek során azt vizsgálják, hogy az államháztartási pénzeszközök felhasználása során a költségvetési szervek betartották-e a vonatkozó jogszabályokat (törvényességi-jogszerűségi ellenőrzés) illetőleg a pénzeszközöket a kijelölt feladatra, gazdaságos és takarékos módon használták-

e fel (célszerűségi-gazdaságossági-hatékonysági ellenőrzés).

Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse:

. az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását,

. az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedését,

. az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását,

. a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát,

. az államadósság célszerű kezelését,

. a közvagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét,

. a számviteli és bizonylati rend betartását.

Államháztartás ellenőrzésének formái:

számvevőszéki ellenőrzés

költségvetési ellenőrzés

helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

Az alábbiakban az államháztartási rendszer ellenőrzésének szerkezetét tekintjük át.

Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata.

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének elemei:

. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység;

. a belső ellenőrzési tevékenység,

. és ezek központi harmonizációja és koordinációja.

Az államháztartás külső ellenőrzése: az Állami Számvevőszék

Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.

Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely kizárólag az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelten működik.

Ellenőrzéseit az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, külső ellenőrző szervként végzi.

Az ellenőrzések átfogják a teljes államháztartást, az állami vagyonnal való gazdálkodást, egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények működését és gazdálkodását, és kiterjednek a pártok gazdálkodásának törvényességére is.

Az Állami Számvevőszék jelentései nyilvánosak.

Költségvetési ellenőrzés: kizárólag az államháztartás központi szintjét érinti.

Típusai: - kormányzati ellenőrzés

- felügyeleti ellenőrzés

- belső ellenőrzés

Kormányzati ellenőrzés:

A Kormányzati ellenőrzési Hivatal útján valósítja meg a kormány. Ez a kormány (Miniszteri Hivatalt vezető miniszter) irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Központi szerveket, társadalombiztosítási szerveket, elkülönített állami pénzalapokat ellenőrzi.

Felügyeleti ellenőrzés:

A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv folytatja le az alárendelt szerveinél. Legalább háromévente átfogó ellenőrzést kell tartani.

Belső ellenőrzés:

Valamennyi önállóan működő költségvetési szervnél belső ellenőrzési rendszert kell működtetni. Vezetői ellenőrzéssel, munkafolyamatba épített ellenőrzés, belső ellenőr útján.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

Az államháztartás helyi szintjével, a helyi önkormányzatok pénz- és vagyongazdálkodásával kapcsolatos legátfogóbb ellenőrzési jogosítvánnyal az Állami Számvevőszék rendelkezik.

Állami Számvevőszék

pénzügyi bizottság

belső ellenőr

könyvvizsgáló

Az Állami Számvevőszék a hatáskörét területi igazgatóságai útján végzi.

Ellenőrzése során az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a normatív állami költségvetési hozzájárulás, és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott, felhasználáshoz kötött támogatások igénybevételének, azok felhasználása törvényességének, eredményességének és célszerűségének a vizsgálatára.

A pénzügyi bizottság feladata:

A pénzügyi bizottság kiemelt feladata az éves költségvetés és a beszámoló megtárgyalása, továbbá:

. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

Belső ellenőr:

A gazdálkodás belső ellenőrzését végzi. A helyi önkormányzat belső kontrollrendszerét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE, pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer), valamint a belső ellenőrzés biztosítja. Ezek kialakításáról és működtetéséről a jegyző köteles gondoskodni. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében biztosítani kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzését is.

Könyvvizsgáló:

Az Ötv. alapján meghatározott önkormányzatok esetében az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésére könyvvizsgálót is kell alkalmazni. A könyvvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a költségvetési rendelet, annak módosításai és a költségvetés végrehajtásáról készített beszámoló (zárszámadási rendelet) a vonatkozó jogszabályok alapján készült-e, és megbízható valós képet ad-e az adott költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről.