A választójog és a választási
rendszerek fejlödése
Mi a választójog?
- Politikai alapjog, a
közügyekben való részvétel jogát jelenti. Aktív választójog: valaki
választhat. Passzív választójog: valaki választható.
- Jogszabályok egész
választási rendszerre vonatkozó összessége
A
modern választójog a népképviselet elvén alapul és szorosan kötödik a
polgári forradalmak gyözelméhez.
A demokratikus választási
rendszer alapelvei:
- A választójog általánossága: minden
nagykorú állampolgár - az ún. természetes kizáró okokat (elmebetegség,
büntetett elöélet) kivéve - szavazati joggal rendelkezik. (régen a
nöket is kizárták a választásra jogosultak közül) Cenzus: a
választójognak bizonyos feltételekhez (vag 828i84i yonhoz, müveltségi
szinthez, nemhez, fajhoz stb.) kötése.
- A választójog egyenlösége: minden
választásra jogosult szavazata ugyanannyit ér. Plurális választójog:
egyes embereknek két vagy több, míg másoknak csak egy szavazat leadását
teszi lehetövé.
- A szavazás közvetlenségének elve: a
választók közvetlenül a jelöltre szavaznak.
- A szavazás titkossága
A választási rendszerek
alaptípusai
- A többségi választási rendszer: A
választókerületekben egyéni jelöltek (konkrét személyek) indulnak, s a
választópolgárok szavazatainak többségét kell megszerezniük. Itt
megkülönböztetjük az angolszász és a francia rendszert. Angolszász: a
képviselönek elég a relatív többséget megszereznie (az nyer, aki a
legtöbb szavazatot kapja). Francia: a jelöltnek abszolút többséget kell
kapnia (50%+1). A többségi választási rendszernek az a hátránya, hogy a
vesztesre leadott szavazatok elvesznek.
- Az arányos választási rendszer lényege,
hogy az egyének nem egyes személyekre, hanem pártlistákra szavaznak. Ennek
is két alaptípusa van: Kötött lista: a választó az adott listák közül
választ. Szabad lista: a szavazó a listán szereplök sorrendjét is
meghatározhatja. Az arányos választási rendszernek az a hátránya hogy a
választók befolyása az öt képviselö személyekre nagyon csekély.
Jelenleg Európában az arányos választási rendszer dominál.
A két rendszer ötvözetét jelenti a
vegyes választási rendszer. Mo.-n 1989 óta ez van érvényben.
Választójogi reformok a
19. sz.-ban
1830-as évek: küzdelem általános
választójogért, arányos választási rendszerért, titkos szavazásért és azonos
nagyságú választási körzetekért.
1848-ban Fr.
O.-ban elfogadták az általános választójogot
Angliában is több mint 50 %-al nött a választásra jogosultak száma, majd
késöbb ez a szám még sokkal nagyobb lett, amikor a munkásoknak is adtak
választójogot.
19. sz
vége: N. o.; Fr. o.; Sp. o.
-ban általános választójog, más államokban
alkotmányos monarchiák alakultak ki, ahol magas vagyoni cenzushoz kötötték a
szavazást. Az uralkodó által kinevezett felsöház korlátolta a
képviselöház hatalmát.
Elsösorban a munkások
harcoltak a választójogért, a fejletlenebb államokban, ahol még nem volt
számottevö munkásság a liberális pártok vették át ezt a szerepet.
Általános volt, hogy a
képviselök egyéni körzetekben nyerték el mandátumukat. A század második
felében azonban megjelentek a tömegpártok (ez kapcsolatban volt a választójog
kiterjesztésével) így a választásokon az egyéni jelöltek versengése mögött
egyre inkább a politikai pártok kerültek elötérbe. Az arányos választási
rendszert a 20. sz-ban vezetik majd be.
1906-ban Finnország kiterjesztette
a választási jogot a nökre (utolsóként Svájc 1971)
Az arányos választási rendszerben
eleinte nem szabtak meg minimum százalékot, amit el kellett érni ahhoz, hogy
egy párt bejuthasson a parlamentbe, így nagyon sok párt volt jelen, és ez a
pártrendszer széttöredezéséhez vezetett (kormányválságok; instabilitás). A II. Vh. után bevezették a 3-5%-os "minimumküszöböt".
Nagy Britannia külön utakon jár:
Ma is egyéni választókerületekre alapozott relatív többségi rendszer van
érvényben. Ennek eredménye a tulajdonképpen 2 párton alapuló parlament. A
kormány hatalma itt jóval jobban érvényesül.
A magyar választási
rendszer kialakulása
- 1848 - népképviselet
elvén alapuló országgyülés, mely vagyoni és müveltségi cenzust
vezetett be. 1877-ben bevezették a vagyoni helyett az adócenzust.
- 1918-ban vezették be az
általános, titkos, egyenlö, közvetlen, és a nökre is
kiterjedö választójogot. Korhatár férfi: 21, nö: 24 (+írni
olvasni tudás).
- A két Vh.
között a választójogot megint erösen korlátozták. A lakosság csupán
40%-a volt választásra jogosult (müveltségi cenzus, megemelt
korhatár, 10 éves állampolgárság.) vidéki választókerületekben nyílt
szavazás. 1838-ban titkos szavazás, de plurális választójog (vidéki
lakosság kétszeres választójogosultság). Vidéki önkormányzati választásnál
virilizmus (a képviselök fele a
legtöbb adót fizetök körül került ki)
- 1945 - demokratikus,
kötött listás, arányos képviseleti rendszert vezetett be, de 1947-ben az
egypártrendszer bevezetésével a választójog csak formálissá vált.
Gyakoriak voltak a csalások, a választási eredmények meghamisítása.
- 1989 - ma is használt
demokratikus választójog.
A magyar választási rendszer
Országgyülési választások
A hatalom három
ága:
- Törvényhozó (parlament)
- Végrehajtó (kormány)
- Bírói (független bíróságok,
alkotmánybíróság..)
Az
Országgyülésnek 386 képviselöje van, öket közvetlenül választják
meg:
- 176-ot egyéni választókörzetben,
- 152-t budapesti/megyei listáról,
- 58-at az országos kompenzációs
listáról.
A választások
elött
Ahhoz, hogy a választásokon egy párt /társadalmi szervezet /személy
indulhasson, 750 kopogtatócédulákat kell gyüjtenie. A lakosságot egyéni
választókörzetekre osztják, amire nagyjából ugyanannyi választópolgár jut.
Választási kampány!
A választás:
Elsö forduló
- Minden
választó két szavazatot ad le, egyet egyéni jelöltre, egyet területi
(párt)listára.
- Két
fordulóban folyik a szavazás: az elsö fordulóban 50% +1 fönek
kell részt vennie a választóknak ahhoz, hogy érvényes legyen, és a
megjelentek 50% +1 szavazatát kell megszerezniük a versenyzö
pártoknak. Ha ez sikerül nincs szükség második fordulóra.
- A listás választás érvényességéhez
szintén minimum 50%-os részvétel szükséges, ha ez megvan, akkor a második
fordulóban már nincs listás szavazás.
Második forduló
Szinte mindig sor kerül a második fordulóra.
- A második fordulóban a három legtöbb
szavazatot kapott képviselö vehet részt.
- A második fordulóban egyszerü
többséggel döl el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz
a képviselö
- Az
összes választópolgár 25% +1 föjének részt kell vennie.
Eredmény
- Ezek
alapján a többségi elv szerint az egyéni választókörzetek nyertesei 176
parlamenti mandátumot kapnak.
- A kompenzációs lista lényege, hogy a
vesztes egyéni jelöltekre szavazók is juttatnak képviselöi helyeket a
nekik szimpatikus pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben
esetlegesen létrejövö aránytalanságokat. (Pl:
Az 1-s választókörzetben Molnár István (FIDESZ) nyert 52 %-kal. A maradék 48 % szavazói a pártlistán a nekik
szimpatikusabb (MSZP, MDF stb.) pártokra szavaznak és így a pártok a szavazataik
alapján juttatnak + jelölteket a parlamentbe.) Ezért 152 helyet az arányossági elv alapján a
területi listákról a szavazatok arányában azok a pártok szerezhetnek meg,
akik legalább 5%-ot értek el (az 5% alatti pártok egyáltalán nem kerülnek
be a parlamentbe).
- Mivel
így is maradnak töredékszavazatok, azok egy országos listára kerülnek, és
ott szintén az arányosság elve szerint 58 mandátumot szerezhetnek a
pártok.
