A trianoni békeszerzödés és a Kisantant-szerzödések

A trianoni békeszerzödés és a Kisantant-szerzödések

1920. június 04 én a Párizs környéki Nagy-Trianon kastélyban került aláírásra az a békeszerzödés, melybe Magyarországnak nem volt beleszólása, a Magyarországot képviselö gróf Apponyi Albert országgyülési képviselö hiába érvelt. A szerzödést végül Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasché Lázár tanácsos írta alá, mivel az aláírás elözményeként, Millerand a békekonferencia francia elnöke jegyzékben ismerte el a békeszerzödés igazságtalanságát és nyitva hagyta a határkiigazítás lehetöségét, a jövöre nézve.

Területi rendelkezések:

Magyarország Trianon elött közjogilag 3 részböl állt: Magyarország + Horvátország + F 353b18d iume város = 325.000 km².

Horvátország nélkül Magyarország területe: 283.000 km² volt. Ez csökkent le 93.000 km²-re. A lakosság 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.

Románia: Romániához került az egész Erdély; és a Nagy-Alföld keleti sávja; valamint a Temesköz keleti fele. 102 ezer km² és 5,265 millió lakos (csak 54%-a román). (Arad, Temesvár, Nagyvárad, Déva, Marosvásárhely)

Csehszlovákia: Csehszlovákiához csatolták a Csallóközt; a Kis-Alföld északi részét, a Felvidéket, az Alföld észak-keleti peremét és Kárpátalját. 63 ezer km² és 3,5 millió lakos. (Kassa, Selmecbánya, Rimaszombat, Nagyszombat)

Szerb-Horvát-Szlovén királyság: megkapta Muraközt; Dél-Baranyát; Bácskát; a Temesköz nyugati felét. 21 ezer km² és 1,6 millió lakos. (Szabadka, Újvidék, Zombor, Nagykikinda)

Ausztria: Sopron, Moson és Vas megyék nyugati sávját (Burgenland néven). 4 ezer km² és 292 ezer lakos (+90%-a német).

Lengyelország: Árva és Szepes megyéböl 589 km² és 25 ezer lakos.

Olaszország: Fiume 1924-töl.

Az 1921-es Velencei-egyezmény határozott népszavazás elrendeléséröl és ennek alapján Sopron és a környezö 8 falu visszacsatolásáról.

A határok meghúzásában az etnikai elvek nem játszottak szerepet, kizárólag stratégiai szempontok. Vasútvonal: a Losonc-Rozsnyó-Kassa-Csap-Királyháza vasútvonal csehszlovák területen maradjon, aminek érdekében a Ronyva folyót jelölték határnak, elvágva Sátoraljaújhelyet villanytelepétöl. Ez érvényesült a Romániai határ megvonásánál is.

A népszavazások egy kivételtöl eltekintve elmaradtak, a magyar lakosság jelentös száma miatt (nem valósultak volna meg a gazdasági célok). Egy területen volt csak népszavazás, de ezt nem a Trianoni szerzödés írta elö, hanem az 1921. évi velencei egyezmény. A trianoni szerzödéssel Ausztriához elcsatolt területre - még annak átadása elött - irreguláris haderö vonult be Prónay Pál vezetésével és itt kikiáltották a Lajtabánságot, melynek székhelye Felsöör lett. Ez egy ütközöállam lett volna Ausztria és Magyarország között, abból a célból, hogy megakadályozzák Ny-Magyarország (Burgenland) Ausztriához való csatolását. Az antant nyomására azonban Horthy parancsot adott Prónaynak a terület kiürítésére és ezeket az alakulatokat Sopron és környéke kivételével kivonták Burgenlandból. A velencei egyezmény Sopron és a környezö 8 falu átcsatolását népszavazástól tette függövé, amely Magyarország javára döntött végül.

Katonai rendelkezések:

Ezeknek a rendelkezéseknek az volt a célja, hogy meggátolják Magyarországot egy ütöképes hadsereg kialakításában.

Hadkötelezettség megtiltása,

35 ezres maximált létszámú zsoldos hadsereg engedélyezése.

Tisztek csak hivatásosak lehetettek és min. 20 évet kellett szolgálniuk.

Egyéb fegyveres erö nem lehetett több, mint amennyi az arányos területen 1913-ban volt.

A hadsereg nem tarthatott repülögépet, torpedót, léghajót, hadihajót. Fegyvert, söt löszert csak egy gyárban lehetett gyártani, és azt is megmondták mennyit.

A szabályok betartását egy Szövetségi Ellenörzö Bizottság ellenörizte, ami Budapesten müködött 1927-ig.

Jóvátétel:

Megállapították, hogy a teljes kár (helyreállítási költségek, hadinyugdíj, korházi költségek, kifizetett hadisegély, hadiárva ellátás) megfizetésére Magyarország nem képes, ezért a Jóvátételi Bizottság a törlesztö részt évente állapította meg és rótta ki az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelöen.

Magyarország kérte a végösszeg, vagy a fizetési idö végének megállapítását. Végül 13,5 millió aranykoronát szabtak ki évente, 1944-ig, ill. 1966-ig az optáns perek miatt. A békeszerzödésben biztosított lehetöség alapján sokan a magyar állampolgárságot választották, azonban megtarthatták erdélyi birtokaikat, amit a romániai földreform után gyakorlatilag elvesztettek, mivel az inflálódott román pénzben kapott kártalanítás jelentéktelen volt. Ezek a földbirtokosok sorra indítottak pereket a Magyar-Román Nemzetközi Vegyes Döntöbíróság elött, míg azután kártalanításukat a magyar állam magára vállalta.

1932-ben a német példa (törölték a jóvátételük) alapján, a fizetést a Magyarország abbahagyta.

Egyéb rendelkezések:

Magyarországot kötelezték a területén maradt kisebbség védelmére, a gyöztesekkel szembeni anyagi igényeiröl történö lemondásra, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság elismerésére. Az elcsatolt területek arányában az utódállamok átvállalták az államadósság egy-egy részét.

A viták elintézésére vegyes döntöbíróságokat hoztak létre, melyek elött peres fél állampolgár, vagy jogi személy is lehetett. Három bíró járt el (a két állam bírái, és egy választott semleges ország bírája). A Bíróságnak külön szabályzata volt.

A békeszerzödés elsö fejezete a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya és a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya volt, és mivel az USA ezt nem fogadta el, vele különbékét kötött Magyarország.

A Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya nem adott kellö politikai biztonságot a tagállamok számára. Számos kétoldalú katonai szövetség jött létre Európában a háború után. Az elsö ilyen katonai szövetséget hozták létre a kisantant-szerzödések.

A kisantant nevü katonai szövetség csehszlovák - jugoszláv - román együttmüködést jelentett, mely 3 különbözö idöpontban kötött, szövegükben igen hasonló szerzödéssel jött létre.

1920. augusztus 14.   Csehszlovák - Jugoszláv szövetségi szerzödés

1921. június 07. Román - Jugoszláv védelmi szövetségi szerzödés

1921. augusztus 23. Csehszlovák - Román védelmi szövetségi szerzödés

A szerzödések célját a 3 szerzödés azonos szövegü bevezetöje tartalmazta: a Trianoni békeszerzödés fenntartása, konzerválása. A résztvevö államok valószínüleg nem hittek abban, hogy Magyarország egy ilyen súlyos békeszerzödést végérvényesen el fog fogadni. Ezért a szerzödések ex pressis verbis Magyarország ellen irányultak. A román - jugoszláv szerzödés Magyarországon kívül még Bulgáriát is említi olyan államként, amely ellen a szerzödés irányul.

A kisantant vezetö állama Csehszlovákia lett, melynek magas volt az ipari fejlettsége és modern fegyverekkel felszerelt hadsereggel is rendelkezett. A szerzödéseket eredetileg 2 évre kötötték, de érvényüket többször meghosszabbították, söt 1933-ban Genfben a résztvevö államok ún. szervezeti paktumot kötöttek ez meghatározatlan idöre a kétoldalú szerzödéseken alapuló rendszert többoldalú szövetséggé alakította át. 3 külügyminiszterböl álló Állandó Tanácsot hoztak létre, mely évente legalább háromszor jött össze.