A tényleges kormanyok fajai, elismerésének joghatasai és feltételei

A tényleges kormányok fajai, elismerésének joghatásai és feltételei

I. Elismerés szempontjából a kormány lehet:

1) de jure: vagy más néven legális kormány, mely az alkotmánynak megfelelö módon szerezte meg a hatal 626h75g mat, ez a kormány nem szorul elismerésre.

2) de facto: a kormány forradalom, államcsíny vagy más alkotmányellenes úton szerezte meg a hatal 626h75g mat. A de facto kormány elismerésére nincs jogi kötelezettség, az elismerés idöpontja az államok szuverén döntésétöl függ. Elismerésre szorul.

Két típusa van:

Általános de facto kormány, amely az államterület egészén, vagy annak nagyobb részén (50% felett) gyakorol hatalmat. Egy államban egyidejüleg csak egy lehet.

Helyi de facto kormány, mely az államterület egy kisebb részét tartja ellenörzése alatt. Egy államban egyszerre akár több is lehet, és létezhet az általános de facto kormány mellett is.

A kormány elismerése, miután csak az alkotmányellenes kormány szorul elismerésre, nem a kormány ténylegessége feletti döntés, hanem az elismerö állam értékelése az elismert kormány jogszerüsége felett. Ily módon a kormány elismerése tulajdonképpen ellentétes a nemzetközi joggal, a szuverenitás elvével, ennélfogva vele kapcsolatosan egy olyan gyakorlat kezd kialakulni, amely néha mellözi az elismerést.

1931-ben Estrada mexikói külügyminiszter meghirdette a róla elnevezett Estrada-elvet, amelynek értelmében Mexico a jövöben mellözi az új kormányok elismerését vagy el nem ismerését, csupán azzal juttatja kifejezésre véleményét, hogy visszahívja, vagy otthagyja diplomáciai képviselöit, de nem nyilatkozik a kormányváltozás felöl. Az Estrada-elv nem vált általános érvényüvé, maga Mexico sem tartotta be, mert visszautasította Franco spanyol kormányának elismerését, söt késöbb kifejezett módon ismerte el az emigráns spanyol nemzeti kormányt.

A kormány elismerése visszavonható, ha elvesztette ténylegességét. A kormány elismerésének visszavonása nem érinti magának az államnak az elismerését. Ha nincs sem alkotmányellenes kormányváltozás, sem az állam nem szünt meg, a kormány elismerése jogszerüen nem vonható vissza.

II. A kormányok elismerésének joghatásai:

A kormányok elismerésének joghatásai általában ugyanazok, melyek az állam elismerése kapcsán jelentkeznek, azaz az állam cselekvöképességét szélesíti ki a kétoldalú jogalkotás lehetövé tétele útján, ezt a cselekvöképességet azonban a kormány el nem ismerése nem befolyásolja az új államokkal szemben. Az elismerés lehetövé teszi az új kormány perindítási lehetöségét az idegen államok bírósága elött. Ez az angol, amerikai vagy svéd gyakorlat. Az állam mentessége az idegen joghatóság alól, többnyire csak ez után alkalmazzák az új kormány és állami rendszer törvényeit. Bár e tekintetben a gyakorlat nem egységes, mert arra is volt példa, hogy azt mondták: a törvények hatályossága független a kormány elismerésétöl.

A kormány elismerésének speciális, államelismeréstöl független joghatásai:

Konkuráló kormányok esetén, az elismerés dönti el az állam képviseletét, azaz az el nem ismerés teszi lehetövé az ország más kormányainak elismerését. (A szovjetorosz kormány elutasítása, lehetövé tette a fehér ellenkormányok elismerését Anglia és Franciaország által).

A nemzetközi szerzödések egy jó része a diplomáciai kapcsolat megszakítása miatt felfüggesztödik, és azokat ilyenkor gyakorlatilag nem lehet alkalmazni. Az elismerés után a függöben lévö szerzödések hatályba lépnek.

Általános vonásokban eldönti az állam képviseletének kérdését, különösen konkuráló kormányok esetén, az elismert és elismerö állam viszonylatában.

III. A kormány elismerésének feltételei:

1.Ténylegesség:

Ez az új kormány elismerésének legfontosabb feltétele. A ténylegesség nem jogszerüséget jelent, hanem a hatalom ténylegességét azaz,hogy az államterületen ez a kormány gyakorolja az ellenörzést, és uralmát a lakosság nagyobb része tiszteletben tartja. Törvényesség nem szükséges, ill. a nép jóváhagyása, vagy támogatása sem.

Tobar-doktrína: Tobar ecuadori külügyminiszter volt, doktrínáját 5 közép-amerikai állam fogadta el. Az amerikai államoknak mindaddig nem kell elismerniük egy kormányt, ill. egy kormány jogszerüségét, amíg az választások útján, vagy más módon nem igazolja létrejöttének törvényességét.

Wilson-doktrína: ez a Tobar-doktrína felújítása volt.

Stimson-doktrína: az USA a jövöben nem ismer el semmilyen olyan új helyzetet, szerzödést, amely eröszakkal, a Drago-Porter egyezménnyel ellentétesen jött létre. (a Nemzetek Szövetsége is magáévá tette ezt a doktrínát).

2. Nemzetközi kötelezettségek betartása:

A kormány elismerés másik feltétele, hogy a kormány tartsa be a nemzetközi kötelezettségeit. Ez kettös értelmü feltétel: jelenti a képességet és a készséget is.

Képesség: A nemzetközi kötelezettség betartására való képesség alá van rendelve a tényleges hatalomnak. Amennyiben a kormány tényleges hatalmat gyakorol, akkor képes a kötelezettségek betartására.

Készség: ez szubjektív feltétel, hajlandóság, ami sohasem lehet egy konkrét kötelezettség végrehajtása, csupán azt lehet megkövetelni, hogy a kormány általában a nemzetközi jog szabályait, ill. az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit tartsa be.

Az államok és a kormányok elismerésének egymáshoz való viszonya

Az állam és a kormány elismerése jól elválasztható egymástól. Lehet pl. az állam de jure elismert, a kormánya pedig csak de facto elismert. Az új állam elismerésében mindig szükségképpen benne van az akkori kormányának elismerése és fordítva. Az állam elismerése ténykérdés, ez létezésének megállapítása. A kormány elismerése pedig jogkérdés, hiszen a jogszerüségének a deklarálása ez. Ha egy államot nem ismernek el, az a kormánya elismerésének elutasítását is jelenti.