A nyomozás általános rendelkezései

1. Alapvetö rendelkezés, az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata

Alapvetö rendelkezés

A Be.164. § (1) bekezdése alapján a büntetöeljárás - ha a törvény eltéröen nem rendelkezik - nyomozással kezdödik. Ilyen eltérö 949e47j rendelkezést tartalmaz az eljárási törvény a magánvádas eljárásra vonatkozóan, ahol is fö szabályként az eljárásban nem folytatnak nyomozást.

A nyomozás során fel kell deríteni a büncselekményt, az elkövetö személyét, fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e.

A büntetöeljárás során a nyomozóhatóságokat terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez jelenti egyrészröl a bizonyítási eszközök felderítését, biztosítását, és felhasználását, másrészröl a bizonyításnál való tevöleges közremüködést.

A hatóságok a bizonyítási eszközök és bizonyítékok felhasználásáról szabadon döntenek. Megkötöttséget csak az jelent, hogy melyek azon jelentös adatok, vagy tények, amelyek a felderítésre váró tényállás szempontjából relevánsak.

A vád megalapozottságához szükséges bizonyítékokat, tényeket a vádemelést megelözöen, a nyomozóhatóságok kutatják fel és szolgáltatják a vádlónak. A vádlónak a bíróság elötti fellépéséhez a birtokában lévö, megalapozott bizonyítékok ismerete szükséges.

A vádat az ügyész, mint közvádló emeli és képviseli, ö az, aki a büntetöeljárást megindíthatja, illetve a bíróság elött kezdeményezheti a büncselekmény elkövetése miatti felelösség megállapítását és valamilyen jogkövetkezmény alkalmazását.

A sértett, mint magánvádló, vagy pótmagánvádló jogosult arra, hogy az ügyész helyett emeljen és képviselje a vádat.

Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata

Az Alkotmány 51. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

A Be. 165. §. (1) bekezdése egyértelmüen meghatározza, hogy a nyomozásról az ügyész rendelkezik, és a nyomozó hatóságot utasítja. Amennyiben a nyomozó hatóság vezetöje - nyilvánvalóan a nyomozás célja, illetve hatékonysága szempontjából - aggályosnak véli az ügyészi utasítást, a felettes szerve útján, elöterjesztést tehet a felettes ügyészhez. Az elöterjesztésnek azonban nincs halasztó hatálya.

Az ügyész jogai

végezheti az egyes nyomozási cselekményeket, vagy az egész nyomozást lefolytathatja,

az egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett a nyomozóhatósághoz fordulhat,

írásban (halasztást nem türö esetben, szóban) utasíthatja a nyomozóhatóságot,

betekinthet a nyomozóhatóságok külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásaiba, és ezek adatait fel is használhatja,

nyomozás elrendeléséröl és az ügy állásáról tájékoztatást kérhet a nyomozóhatóságtól.

A nyomozóhatóság kötelezettségei az ügyész felé

köteles az ügyésznek, az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidöre teljesíteni,

köteles az ügyész kérésére írásban (halasztást nem türö esetben, szóban) tájékoztatást adni,

köteles haladéktalanul tájékoztatni az ügyészt, ha olyan eljárási cselekmény elvégzése szükséges, amelyröl a döntés a bíróság, illetöleg az ügyész hatáskörébe tartozik.

A büntetöeljárás során az ügyész határozatában rendelkezhet

a kizárásról,

az igazolási kérelem elbírálásáról,

a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költségviselésre történö kötelezésröl,

a tanúnak és a szakértönek a mentességre történö hivatkozásáról,

a szakértö kirendeléséröl, kizárásáról és felmentéséröl,

a kényszerintézkedésekröl, - az elövezetést és a testi kényszer alkalmazását kivéve -

a feljelentés elutasításáról,

az eljárás felfüggesztéséröl,

a nyomozás megszüntetéséröl,

szakértö bevonásáról,

a nyomozás határidejének meghosszabbításáról,

a nyomozás részbeni mellözéséröl.

Az ügyész ezen határozatainak elökészítésére utasíthatja a nyomozóhatóságot.

A NYER 92-93 §. alapján

A nyomozó hatóság vezetöje, illetve a nyomozó szerv vezetöje biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy az ügyész a törvényben meghatározott rendelkezési és felügyeleti jogát gyakorolhassa. Felelös azért, hogy a nyomozásra vonatkozó ügyészi rendelkezéseket és utasításokat a nyomozó szerv határidöre, szakszerüen, hiánytalanul és törvényesen teljesítse.

Ha a nyomozó szerv eljárása során ügyészi határozatot, illetve intézkedést igénylö kérdés merül fel, a nyomozó szerv vezetöje az iratok egy példányának csatolásával, indokolt, írásbeli elöterjesztéssel fordul az ügyészhez. Ha a jogszabály szerint az elöterjesztés a nyomozó hatóság vezetöjének a jogkörébe tartozik, akkor az elöterjesztésröl a nyomozó hatóság vezetöje intézkedik.

A nyomozó szerv az eljárási cselekményt akkor is az ügyész rendelkezései szerint teljesíti, ha véleménye attól eltérö.

A gyanúsított elsö kihallgatásáról készült - személyi adatokat is tartalmazó - jegyzökönyv, illetve az örizetbe vételéröl szóló határozat egy példányát huszonnégy órán belül meg kell küldeni az ügyészhez.

A büncselekmény súlya, jellege miatt vagy más okból kiemelkedö jelentöségü ügyekben - így különösen, ha az ügy a tárgyára, illetve az érintettekre figyelemmel helyi vagy országos érdeklödésre tarthat számot - a nyomozás elrendeléséröl az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítéssel azonos munkanapon számára meg kell küldeni a nyomozás elrendeléséröl szóló feljegyzést, illetve az azt tartalmazó kezdö iratot.

Az ügyész rendelkezésére a nyomozó szerv vezetöje intézkedik arról, hogy a fogva tartott gyanúsítottat a bíróság vagy az ügyész elé állítsák.

A fokozott ügyészi felügyelet

Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol, ha:

az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a büncselekmény bizonyítása bonyolult,

a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztetö körülményt észlelt,

a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától számított egy év eltelt, illetöleg a meghosszabbított határidöben el fog telni,

a nyomozás olyan büncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget,

a bíróság az ügyben tanút különösen védetté nyilvánított,

az ügyben fedett nyomozó igénybevételét engedélyezte,

az ügy közérdeklödésre tarthat számot.

Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorolhat akkor is, ha a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt.

Az ügyész a nyomozó szerv vezetöjével írásban közli, ha az ügyben fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol. A nyomozó hatóság a fokozott ügyészi felügyelet bejelentésének tényéröl - annak indokának megjelölése nélkül - feljegyzést készít. A feljegyzést a nyomozási iratba kell füzni. Fokozott felügyelet gyakorlása esetén az ügyész az ügy iratait havonta megvizsgálja és a törvény szerint szükséges intézkedést megteszi.

2. Az eljárási cselekmények rögzítésének módjai

A büntetöeljárásban elvégzett eljárási cselekményeket írásba kell foglalni.

A rögzítés módjai:

jegyzökönyv,

határozat,

jelentés,

feljegyzés,

egyéb módok.

A jegyzökönyv

A Be. 166. § (1) bekezdése alapján a nyomozási cselekményekröl - ideértve az ügyész, valamint a nyomozó hatóság intézkedéseit -, ha a törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság jegyzökönyvet készít.

A jegyzökönyvet a jegyzökönyvvezetö vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel.

A jegyzökönyv közokirat, kettös bizonyító ereje van. Bizonyítja, hogy a benne foglalt eljárási cselekmény:

oly módon történt meg, ahogy azt a jegyzökönyv tartalmazza,

arra az eredményre vezetett, amit a jegyzökönyvbe foglaltak.

A jegyzökönyvben röviden le kell írni a nyomozási cselekmény menetét akként, hogy a jegyzökönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenörizni lehessen. A gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a nyomozási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket a jegyzökönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. A kihallgatott indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzökönyvbe foglalását.

A Be. részletes felsorolással rendelkezik a jegyzökönyv alaki kellékeiröl. A jegyzökönyvben fel kell tüntetni

az eljáró hatóság megnevezését,

az eljárás alapjául szolgáló büncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,

a nyomozási cselekmény helyét és idejét,

a jelen lévö ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevö személy és képviselöje, védö, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és jegyzökönyvvezetö nevét,

a kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértö nevét, valamint az e törvényben meghatározott más személyi adatokat.

A jegyzökönyvet a nyomozási cselekményt végzö ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság tagja és a jegyzökönyvvezetö aláírja. A gyanúsított, a tanú és a tolmács a jegyzökönyv minden oldalát aláírja. Ha a gyanúsított, a tanú vagy a tolmács a jegyzökönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzökönyvben fel kell tüntetni.

A jegyzökönyvet az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket értesíti. A nyomozási cselekményen részt vevök a jegyzökönyv általuk történt megismerését követöen a jegyzökönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. A kijavítást a jegyzökönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban fel kell tüntetni.

A technika mai fejlettsége mellett a nyomozási cselekmények rögzítésére sokkal pontosabb lehetöségek is vannak, mint a jegyzökönyv. Ezen rögzítési módokat, az eljárási törvény tartalmazza, de azok alkalmazása a jegyzökönyvet nem helyettesíti, csak egyszerüsíti annak tartalmát. A technikai eszközzel történö rögzítést a nyomozó szerv vezetöje rendeli el, és ennek az iratokból ki kell tünnie.

A nyomozási cselekményt a kezdetétöl folyamatosan kell rögzíteni, és ha valamilyen okból szükséges a felvétel megszakítása, ennek okát és idejét a nyomozási cselekményröl felvett jegyzökönyvben - esetleg a felvételen is- jelezni kell. A jelenlévöket a rögzítés befejezésekor nyilatkoztatni kell, hogy a felvétel az elhangzottakat helyesen tartalmazza-e, és ezt a jegyzökönyvbe kell venni.

A technikai eszközzel rögzített felvételt 8 napon belül kell írásba foglalni, melyet az eljáró nyomozó szerv tagja aláírásával, és az írásba foglalás idöpontjával hitelesít. A jelenlevöknek nem kell aláírniuk. A felvételt mellékletként csatoljuk az iratokhoz, és ha vádemelési javaslattal kerül az ügyirat az ügyészhez, akkor erröl másolatot kell készíteni, melyet az irattárban kell elhelyezni.

A NYER 94-95. §. alapján

A jegyzökönyvet a nyomozási cselekménnyel egyidejüleg kell elkészíteni.

A vallomás szó szerinti írásba foglalása esetén a feltett kérdéseket is rögzíteni kell. A vallomás szó szerinti írásba foglalásának megtagadása esetén, a gyanúsítottat, a tanút, a szakvéleményt szóban elöterjesztö szakértöt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomását, illetöleg szakvéleményét írásban megteheti.

A jegyzökönyvet számítógéppel, írógéppel vagy kézírással (tollal vagy golyóstollal) kell elkészíteni. Amennyiben a jegyzökönyv rögzítése gyorsírással vagy kézírással történik, arról számítógéppel vagy írógéppel másolatot kell készíteni, és az eredetivel együtt az iratok között kell elhelyezni.

A jegyzökönyv kijavítására vagy kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha azt hitelt érdemlö adatok indokolttá teszik. A jegyzökönyv kijavításával vagy kiegészítésével a jegyzökönyvet még részben sem szabad olvashatatlanná tenni. A sorok közé kiegészítést írni nem szabad. A kijavítást, kiegészítést a jegyzökönyv végére kell felvenni, és a javítást végzönek kell aláírnia.

Ha a nyomozási cselekményen részt vevö személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzökönyvben rögzíteni kell:

azt, hogy a nyomozó szerv eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott elött a jegyzökönyvet felolvasta,

a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzökönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,

a hatósági tanú észrevételeit.

A jelentés

Az eljárás gyorsítása, a fölösleges alakiságok csökkentése, a nyomozóhatóság tagjai energiájának kímélése érdekében lehetöség van arra, hogy a nyomozóhatóság tagja jegyzökönyv helyett jelentést készítsen az általa végzett nyomozási cselekményekröl. Kivétel ez alól a gyanúsított és a tanú kihallgatása, valamint a szembesítés. Ezekröl az eljárási cselekményekröl jelentés nem készíthetö.

Az ügyész, mint közvádló dönti el azt, hogy a nyomozási cselekményekröl készült jelentések alapján megalapozott vádat terjeszthet-e a bíróság elé, lehetséges-e a vád bizonyítása jegyzökönyvek megléte nélkül. Éppen ezért, a vád megalapozottsága érdekében az ügyész elrendelheti egyes nyomozási cselekmények megismétlését, és azokról jegyzökönyv felvételét.

A jelentés tartalmazza:

Az eljáró hatóság megnevezését.

Az eljárás alapjául szolgáló büncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét.

A nyomozási cselekmény helyét és idejét.

A kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértö nevét, valamint a büntetöeljárási törvényben meghatározott más személyi adatokat.

Az elvégzett eljárási cselekmény megjelölését, tartalmának tömör összefoglalását, hogy az alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenörizni lehessen.

A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról készült jelentés tartalmazza a vallomás lényegét.

A jelentést csak a nyomozóhatóság eljáró tagja írja alá.

A határozat

A határozat a hatóságnak a jogszabályban meghatározott módon tett akarat kijelentése.

Ügydöntö az a határozat, amely a büntetöeljárást érdemi döntéssel - az adott eljárási szakaszban és az adott szinten - végérvényesen befejezi. Ilyen tipikusan a büntetöjogi felelösség tárgyában hozott és ettöl függöen szankciót tartalmazó határozat. Ügydöntö határozatnak tekintendö az eljárást megszüntetö végzés is.

A határozatok csoportosíthatók a szerint is, hogy ellenük van-e helye jogorvoslatnak. A határozatok külön esetköre a kényszerintézkedést, továbbá a szankciót tartalmazó határozat.

A határozatok lehetnek az eljárás továbbvitelére, az eljárási cselekmények elrendelésére vonatkozóak. Ezek sem kényszerintézkedést, sem érdemi döntést nem tartalmaznak.

A határozatot jegyzökönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A gyanúsítottal közölt határozatot a védövel is közölni kell.

A határozatot a jelenlevöknek át kell adni, és szóban is közölni kell velük. Egyéb esetben a határozatot kézbesítés útján kell közölni az érdekeltekkel.

Tekintettel arra, hogy a határozatok közlésére általában kézbesítés útján kerül sor, ezért az írásba foglalt határozatnak tájékoztatást kell adnia a címzett részére arról, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidön belül, melyik nyomozóhatósághoz, ügyészséghez, illetöleg bírósághoz kell benyújtani.

Határozat kijavítását elírási hiba estén indítványra vagy hivatalból az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendelheti el. A kijavítást a határozaton fel kell jegyezni, erröl az érdekelteket értesíteni kell.

Az ügyész határozatot hoz

A szakértö bevonásáról Be. 112. §.

A nyomozás határidejének a meghosszabbításáról Be. 176. §.

A nyomozás részbeni mellözéséröl Be. 187. §.

A panasz elbírálásáról Be. 195. § (4) bek.

Az ügyész illetöleg a nyomozó hatóság határozatot hoz

A kizárásról Be 32. §, 39. §.

A védönek a kirendelés alóli felmentéséröl és a kirendelt védö díjának megállapításáról Be. 48. § (6) és (9) bek.

Az igazolási kérelem elbírálásáról Be. 66. §.

A mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésröl Be. 69. §.

A tanú és a szakértö mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról Be. 94. §, 113. § (3) bek.

A szakértö kirendeléséröl Be. 100. §, 111. §.

A szakértö kizárásáról Be. 103. §.

A szakértö felmentéséröl Be. 104. §.

A szakértö díjának megállapításáról Be. 105. § (6) bek.

A kényszerintézkedésekröl Be. VIII. fejezet, kivéve az elövezetést Be. 162.§.

A testi kényszer alkalmazásáról Be. 163. §.

A feljelentés elutasításáról Be. 174. §.

Az eljárás felfüggesztéséröl Be. 188. §.

A nyomozás megszüntetéséröl Be. 190. §, 192. §.

A határozat részei, tartalma:

bevezetö rész:

- az ügyész vagy a nyomozóhatóság megnevezése,

- iktatószám,

- határozat címszó,

- név, azonosításhoz szükséges személyi adatok (akire a rendelkezés vonatkozik),

- a büncselekmény megjelölése, amely miatt az eljárás folyik.

rendelkezö rész:

- határozatban megállapított rendelkezés és a jogszabály, amelyen alapul,

- van-e helye jogorvoslatnak, azt milyen határidön belül és melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, bírósághoz kell benyújtani,

- azon személyek felsorolása, akikkel a határozatot közölni kell (akire a rendelkezés vonatkozik, akinek az eljárási jogait érinti, a gyanúsítottal közölt határozatot a védövel is közölni kell).

indokolási rész:

a határozat rövid indokolása azoknak a tényeknek a feltüntetésével, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak.

keltezési rész:

- hely, idö feltüntetése,

- a határozathozatalra jogosult aláírása,

- a határozathozatalra jogosult hatóság bélyegzöje.