|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A nemzetközi szerzödésekhez füzött fenntartások.
A fenntartás intézményét a szerzödés tényleges létrejövetelét elösegítö tényezöként kell felfogni, amely a szerzödö felek közötti részleges nézeteltérés esetén is lehetövé teszi a szerzödés megkötését.
A fenntartás ugyanis egy olyan nyilatkozat, melynek célja, hogy az egyik szerzödö fél kizárja vagy módosítsa magára nézve a szerzödés egy vagy több cikkének alkalmazását.
A gyakorlatban 2 féle fenntartás van:
Fenntartás fogalma: olyan, bárhogyan fogalmazott vagy nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerzödés aláírása, megerösítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz történö csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerzödés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja. (1969. évi Bécsi Egyezmény 2. cikk)
A fenntartás alaki követelményei
- Írásban kell tenni
- valamennyi szerzödö felet értesíteni kell és fenntartást csak az a szerv tehet, amelyik a megkötésre is jogosítva van.
- a fenntartással kapcsolatosan nem szükséges a kifejezett elfogadás. A bécsi egyezmény szerint, ha 12 hónapig a szerzödö felek nem tettek észrevételt a fenntartásra, hallgatásukat úgy kell értelmezni, hogy a fenntartást elfogadták.
- Amennyiben kifogást emelnek a fenntartással szemben, ezt ugyancsak írásban kell tenni, közölni kell a fenntartást tevövel és ezt csak a megkötésre is jogosított szerv teheti.
Az államok egyenlöségének elvéböl következik a fenntartások reciprocitása, azaz kölcsönössége, ami azt jelenti, hogy a fenntartást tevö állam nem követelheti az általa kifogásolt vagy módosított cikkek teljesítését azoktól az államoktól, amelyek a cikket az eredeti szövegükkel elfogadták.
A fenntartás épp úgy mint a kifogás visszavonható, ilyenkor olybá kell venni, mintha egyáltalán nem tették volna meg. Nem minösül fenntartásnak az ún. gyarmati klauzula, amelynek 2 féle értelme lehet:
a szerzödés hatályát kiterjeszti a szerzödö állam gyarmataira
vagy ellenkezöleg, kizárja a gyarmatra való alkalmazás lehetöségét.
A fenntartás tárgya nem lehet továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert és kötelezö imperatív jellegü alapelve. Jogkövetkezménye csak a többi állammal hivatalosan közölt fenntartásnak van.
A fenntartások megtételének lehetöségével kapcsolatban többféle szisztéma alakult ki
A Nemzetek Szövetségének rendszere:
Abszolút integritás elve vagy egyhangúság elve. Ez azt jelentette, hogy az államok a szerzödést csak úgy fogadhatják el a maga egészében, hogy azon semmilyen változást nem eszközölhettek, vagyis a szerzödéshez fenntartást tenni csak úgy lehetett, hogy ha azt senki sem kifogásolta, tehát csak olyan fenntartást lehetett tenni, amelyet valamennyi fél akceptált.
- azok a fenntartások érvényesek, melyekhez valamennyi szerzödö fél egyhangúan hozzájárul
- összeegyeztethetö a szerzödés tárgyával és céljával
- ha bármelyik szerzödö fél kifogást emel ellene, akkor a fenntartást tevö államot úgy kell tekinteni, mint aki a szerzödésnek nem részese
Miután a Nemzetek Szövetsége is az egyhangúság elvét fogadta el, az államok igyekeztek a fenntartásukat másként megnevezve "értelmezésnek" feltüntetni.
Pánamerikai szisztéma:
A latin-amerikai államok, ill. az amerikai kontinens államai közötti regionális nemzetközi jogi gyakorlatban alakult ki éspedig a Nemzetek Szövetsége gyakorlatával idöben párhuzamosan, de attól eltérö módon. Kialakulását elösegítette, hogy az Egyesült Államok szenátusa gyakran még kétoldalú szerzödéseket is utólag módosított a ratifikálás során.
A pánamerikai gyakorlat lényege: az államok a szerzödés bármely rendelkezése ellen fenntartást tehetnek, aminek az a hatálya, hogy rájuk nézve a fenntartással kizárt cikk nem kerül, vagy csak a fenntartással módosított tartalommal kerül alkalmazásra. Bármely fenntartással szemben bármelyik állam kifogást emelhet, a kifogásnak pedig az a jogkövetkezménye, hogy a kifogást tevö és a fenntartást tevö egymás közti viszonylatában a szerzödés nem lép hatályba. Amennyiben az egyezményhez az aláírók egy része fenntartást és ezekkel szemben az aláírók közül valaki kifogást tett, a szerzödés a Pánamerikai Unió Tanácsának 1932-es határozata szerint a következök szerint lép hatályba:
- a szerzödés azok között, akik fenntartást nem füztek hozzá, az eredeti szöveg szerint lesz érvényben
- a fenntartást tevö és az azt elfogadók között a szerzödés a fenntartással módosított formában lesz érvényben
- a szerzödés nem lesz érvényes a fenntartást tevö és az azt kifogásoló állam között. Ez a harmadik gyakorlat a fenntartások teljes szabadságának elmélete.
Az ENSZ rendszere:
Az ENSZ gyakorlata 1950-ig az egyhangúság felé hajlott. Az abszolút integritás elvének a Nemzetközi Bíróságnak a genocídium büncselekményének a megelözéséröl és megbüntetéséröl szóló egyezményhez füzhetö fenntartásokról 1951-ben hozott tanácsadó véleménye adta meg a kegyelemdöfést.
A Bíróság ebben a véleményében elfogadta, hogy:
- fenntartás füzhetö olyan egyezményhez is, amelyiknek egyetlen cikke sem rendelkezik erröl
- a fenntartásnak a szerzödés tárgyával és céljával összeegyeztethetönek kell lennie
- a fenntartás csak a fenntartást tevö és az azzal szemben kifogást emelö fél közti viszonyt érinti, s nincs hatással a fenntartást tevö és a többi állam viszonyára
A Bíróság ebben a tanácsadó véleményében lényegileg elvetette az abszolút integritás elvét, valamint a fenntartások szabadságának elvét és a pánamerikai gyakorlatot erösítette meg. Álláspontja döntöen hozzájárult a szerzödések jogát kodifikáló 1969. évi bécsi egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek a kialakításához.
Szocialista rendszer:
- a fenntartások szabadságának elve
- az állam szuverenitásából következik, hogy szabadon füzhessen fenntartást a szerzödésekhez, de ezzel szemben kifogás csak korlátozottan emelhetö
- kifogás abban az esetben emelhetö, ha a fenntartás valamely lényegi rendelkezését érinti a szerzödésnek
A Bécsi Egyezmény szisztémája: Az 1969-es bécsi egyezmény 19. cikke szerint
Az állam a szerzödés aláírása, megerösítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz való csatlakozása alkalmával fenntartásokat tehet, kivéve ha:
a) a szerzödés tiltja fenntartások megtételét
b) a szerzödés úgy rendelkezik, hogy csak meghatározott fenntartások tehetök és a kérdéses fenntartás nincs ezek között.
c) az a) vagy b) pontokhoz nem tartozó esetekben a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerzödés tárgyával és céljával.
Az egyezmény 20. cikke szerint
A szerzödés által kifejezetten engedélyezett fenntartás nem szorul a többi szerzödö fél részéröl utólagos elfogadásra, ugyanakkor, ha a tárgyaló államok korlátozott számából és a szerzödés tárgyából, valamint céljából kitünik, hogy a szerzödés teljes szövegének alkalmazása valamennyi résztvevö szempontjából lényeges elöfeltétele annak, hogy elfogadja a szerzödést, akkor a fenntartás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi szerzödö fél elismerte. Ilyenkor tehát az egyhangúság elve érvényesül. Amennyiben a fenntartást egy nemzetközi szervezet alapító okmányához tették, és ez az okmány nem szól a fenntartás engedélyezéséröl, úgy a szervezet illetékes szervének is el kell fogadnia a fenntartást. A kifogás csak akkor zárja ki a szerzödés hatálybalépését a kifogást tevö és a fenntartást tevö között, ha a kifogásban erre kifejezett utalás történik.
összeegyeztethetö kell, hogy legyen a szerzödés céljával és tárgyával
olyan szerzödéshez nem füzhetö, mely a fenntartástevést kifejezetten kizárja, mert ha hallgat a szerzödés, akkor tehetö, de csak ha összeegyeztethetö
kifogás megtétele a fenntartással szemben a következö viszonyokat eredményezi:
- a fenntartást tevö és az azt kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul vevö állam közt a szerzödés érvényes a módosított formában;
- a fenntartást tevö és az azt kifogásoló közt a szerzödés érvényben lesz azon rendelkezések kivételével, melyre a fenntartás vonatkozik;
- azonban ha a szerzödés kifejezetten megengedi a fenntartást, a többi szerzödö fél nem emelhet kifogást;
- a kifogás visszavonható, illetve a szerzödés különbözö fázisaiban megismételendö.
Találat: 656
