A nemzetközi szerzödés érvénytelensége

A nemzetközi szerzödés érvénytelensége

Az érvénytelenség valamely érvényességi feltétel hiányát vagy hiányos meglétét jelenti. Az államok felett nem áll semmiféle akaratuktól független jogrend, a nemzetközi szerzödés tárgya ennélfogva bármi lehet. A nemzetközi szerzödés tartalma nem lehet ellentétes a nemzetközi jog valamely imperatív normájával. A semmisség a nemzetközi jogban is azt jelenti, hogy bármely szerv hivatalból észlelheti és érvényesítheti annak joghatásait, másfelöl bárki hivatkozhat a semmiségre.

A szerzödések érvénytelenségére vonatkozó szabályok az 1969-es Bécsi Egyezmény rendelkezései alapján:

Valódi semmisség: 949e47j

1. Eröszak hatására kötött szerzödés (alkalmazott vagy kilátásba helyezett eröszak esetén)

51. Cikk Valamely állam képviselöjének kényszerítése

Ha annak kifejezését, hogy egy állam egy szerzödést kötelezö hatályúnak ismer el, képviselöje ellen irányuló kényszerítö cselekményekkel vagy fenyegetésekkel érik el, az elismerés kifejezése semmiféle jogi hatással nem jár.

52. Cikk Valamely állam kényszerítése fenyegetés vagy eröszak alkalmazásával

Semmis az a szerzödés, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy eröszak hatására kötöttek. A jogos kényszer nem teszi a szerzödést érvénytelenné.

A fizikai kényszer eröszak alkalmazását jelenti, akár az eljáró személyek, akár az állam ellen.

A lelki kényszernek 2 fajtája van:

a fenyegetés

a megfélemlítés

A fenyegetés egy személyhez címzett nyilatkozat, melyben valaminek megtétele vagy meg nem tétele esetére a megfenyegetett személynek valamilyen hátrányt ígérnek.

A megfélemlítés esetén nincs személyre címzett nyilatkozat, de olyan magatartást fejt ki, vagy olyan nyilatkozatot tesz az eröszakot alkalmazó, hogy ugyancsak félelmet kelt másokban, konkrétan a másik szerzödö félben.

Mind a fizikai, mind a pszichikai kényszer a szerzödés érvénytelenségét eredményezi, de különbség van a tekintetben, hogy kivel szemben alkalmazzák:

- az eljáró személyekkel szemben alkalmazott fizikai kényszer mindig

- az állammal szemben alkalmazott kényszer nem mindig, hiszen az állammal szemben jogszerüen is alkalmazható kényszer.

Az ex injuria jus non oritur azaz a jogtalanságból jog nem származik elve alapján, az eröszakkal megkötött szerzödés a mai nemzetközi jog alapján érvénytelen.

Bizonyos rendelkezések felvétele egy szerzödésbe már önmagában is arra utal, hogy a szerzödés egyenlötlen

- a nemzetközi szerzödéskötési jog korlátozása

- ha az egyik állam egyoldalú katonai ellenörzést gyakorol a másik területén

- egyoldalú beavatkozás kikötése a szuverenitás védelme címén

- vámok, illetékek és más állami bevétel egyoldalú ellenörzése

- kölcsönök felvételéhez való jog korlátozása

- az egyik állam bírói joghatóságának kiterjesztése a másik államra

- területek bérbeadása, amennyiben nem valódi bérletröl, hanem területszerzésröl van szó

2. Általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylö szabályaiba ütközö szerzödés (jus cogens)

53. Cikk Az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylö szabályaiba ütközö szerzödések (ius cogens)

"A szerzödés semmis, ha megkötésének idöpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylö szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylö szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytöl nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegü késöbbi szabályával lehet megváltoztatni."

Az imperatív norma, vitán felül semmissé teszi a vele ellentétes alacsonyabb szintü nemzetközi jogszabályt, éspedig akár úgy, hogy az ilyen norma keletkezése után megkötött vele ellentétes bilaterális vagy partikuláris szabályt olyannak kell tekinteni, mint ami létre sem jött, akár úgy, hogy a korábban meglévö alacsonyabb szintü jogszabály érvényessége megszünik attól az idöponttól kezdve, hogy az új imperatív norma létrejött. A semmisség azt jelenti, hogy a szerzödés ex tunc nem rendelkezik joghatállyal, vagyis úgy kell tekinteni, mintha a szerzödés nem jött volna létre. A "hivatalból való" megsemmisítés az ENSZ Biztonsági Tanácsa által eszközölhetö, de erre még nem került sor.

‚ Relatív semmisség, megtámadhatóság

1. A szerzödéskötési hatáskörre vonatkozó belsö jogi rendelkezések megsértése (szemmel látható és alapvetöen fontos szabálysértés)

46. Cikk A szerzödéskötési hatáskörre vonatkozó belsö jogi rendelkezések

"1. Az állam arra a tényre, hogy a szerzödést magára nézve kötelezö hatályúként a szerzödéskötési hatáskörre vonatkozó belsö jogi rendelkezés megsértésével ismerte el, ezen elismerés érvénytelenítése céljából nem hivatkozhat, kivéve, ha a jogsértés szemmel látható volt és alapvetö fontosságú belsö jogi szabályra vonatkozott.

2. A jogsértés szemmel látható, ha az ügyben a normális gyakorlattal összhangban és jóhiszemüen eljáró bármely állam számára objektíve nyilvánvaló lenne."

2. Hatásköri túllépés (az államot képviselö személy a meghatalmazását túllépi)

47. Cikk Az állam kötelezettségvállalásának elismerésére vonatkozó meghatalmazás különös korlátozásai

"Ha egy bizonyos szerzödés kötelezö hatályának az állam általi elismerés kifejezésére felhatalmazott képviselö meghatalmazását speciális korlátozásnak vetik alá, és a képviselö e korlátozást figyelmen kívül hagyja, akkor erre a mulasztásra, mint a képviselö által kifejezésre juttatott kötelezettségvállalást érvénytelenítö okra csak akkor lehet hivatkozni, ha a korlátozást a többi tárgyaló állammal az elismerés kifejezését megelözöen közölték."

3. Tévedés

Olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerzödés megkötésekor létezönek feltételezett és lényeges alapul szolgált a szerzödés megkötésének.

48. Cikk Tévedés

"1. Valamely állam a szerzödéssel kapcsolatos tévedésre, mint olyan okra, amely érvényteleníti a szerzödés reá nézve kötelezö hatályának elismerését, akkor hivatkozhat, ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerzödés megkötésekor létezönek feltételezett, s amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerzödést magára nézve kötelezö hatályúnak ismerje el.

2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett állam saját magatartásával hozzájárult a tévedéshez, vagy ha a körülmények olyanok voltak, hogy a lehetséges tévedést az adott államnak észlelnie kellett volna.

3. Egy tévedés, amely csupán a szerzödés szövegének szóhasználatára vonatkozik, nem érinti az érvényességet; ilyenkor a 79. Cikk alkalmazandó."

Az egyik szerzödö félnek a valóság szempontjából hamis képzetei vannak, de ezt nem a másik fél idézte elö. A jogban való tévedés nem releváns.

"lényeges tény": ami a megkötés alapját képezte, amely nélkül esetleg meg sem kötötte volna a szerzödést.

Kölcsönös tévedés esetén ha a felek ezt utóbb megállapítják, úgy kijavítják a szerzödés hibás rendelkezéseit.

4. Megtévesztés:

Az egyik fél rosszhiszemü magatartása eredményezi a másik fél téves akaratnyilvánítását. A megtévesztés ugyanúgy, mint a tévedés azt jelenti, hogy a szerzödést kötö félnek bizonyos tények tekintetében hamis képzetei vannak, de ezt a másik fél csalárd magatartása idézte elö.

49. Cikk Megtévesztés

"Ha valamely államot egy másik tárgyaló állam megtévesztö magatartásával vesz rá a szerzödéskötésre, az érintett állam hivatkozhat a megtévesztésre, mint olyanra, amely érvényteleníti a szerzödés reá nézve kötelezö hatályának elismerését."

5. Megvesztegetés (közvetlen vagy közvetett formában)

Az egyik fél a szemben álló fél képviselöjét személyes vagy vagyoni elöny ígéretével, ill. nyújtásával a saját állama elleni cselekményre veszi rá, azaz korrumpálja.

50. Cikk Valamely állam képviselöjének megvesztegetése

"Ha annak kifejezését, hogy az állam a szerzödést kötelezö hatályúnak ismeri el, képviselöjének egy másik tárgyaló állam általi közvetlen vagy közvetett megvesztegetésével érték el, akkor az érintett állam hivatkozhat a megvesztegetésre, mint olyanra, amely érvényteleníti a szerzödés reá vonatkozó kötelezö hatályának elismerését."

6. Jogellenes kényszer:

Itt az állam képviselöjével szemben alkalmazott kényszerröl van szó.

Ez lehet:

Fizikai kényszer

Lelki kényszer:

- Fenyegetés

- Megfélemlítés

A szerzödés érvénytelenítési eljárása:

A felek bármikor kezdeményezhetik.

Az érvénytelenségi okra hivatkozó fél a többi részes felet értesíti. Ebben a hivatalos értesítésben meghatározza azt az okot, amely miatt a szerzödés érvénytelenítését kívánja, illetve intézkedéseket javasol ezzel kapcsolatban.

Ha a többi szerzödö fél az értesítés kézhezvételétöl számított 3 hónapon belül nem emel kifogást ez ellen, akkor az értesítö fél végrehajtja a javasolt intézkedéseket.

Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ENSZ Alapokmányának 33. cikke alapján kereshetnek megoldást.

Ha 12 hónapon belül nem tudnak megegyezni, akkor bármelyik fél a vita eldöntése céljából a Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, illetve békéltetési eljárást kezdeményezhet az ENSZ Fötitkáránál.

1969-es bécsi egyezmény:

65. Cikk Eljárás a szerzödés érvénytelensége, megszünése, az abból való kilépés vagy alkalmazásának felfüggesztése esetén

1. Annak a részes félnek, amely az egyezmény rendelkezéseinek megfelelöen arra hivatkozik, hogy annak elismerése, hogy a szerzödés reá nézve kötelezö hatállyal bír, hibás volt, vagy pedig olyan okra hivatkozik, amely a szerzödés érvényességének megtámadását, megszünését, az abból való kilépést, vagy alkalmazása felfüggesztését eredményezheti, a többi részes felet igényéröl értesítenie kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a szerzödéssel kapcsolatban megtenni javasolt intézkedést és ennek indokait.

2. Amennyiben bizonyos idö eltelte után, amely - a különösen sürgös eseteket kivéve - az értesítés átvételétöl számított 3 hónapnál kevesebb nem lehet, egyetlen részes fél sem emelt kifogást, az értesítést adó részes fél a 67. Cikkben említett módon végrehajthatja az általa javasolt intézkedést.

3. Abban az esetben azonban, ha bármelyik részes fél kifogást emel, a részes felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 33. Cikkében említett eszközök útján keresik a megoldást.

67. Cikk A szerzödés érvénytelenségét, megszünését, az abból való kilépést vagy alkalmazásának felfüggesztését kimondó okiratok

1. A 65. Cikk 1. bekezdésében említett értesítést írásban kell megadni.

2. A szerzödés 65. Cikke 2. vagy 3. bekezdésének rendelkezése folytán a szerzödés érvénytelenségét, megszünését, az abból való kilépést, alkalmazásának felfüggesztését kinyilvánító aktust a többi részes féllel közölt okmány útján kell végrehajtani. Ha az okmányt nem az államfö, a kormányfö vagy a külügyminiszter írta alá, az államnak a képviselöjét, aki az értesítést átadja, fel lehet hívni arra, hogy mutasson fel meghatalmazást.

68. Cikk A 65. és 67. Cikk szerinti értesítések és okmányok visszavonása

A 65., illetöleg a 67. Cikk szerinti értesítést vagy okmányt - mielött hatályossá válik - bármikor vissza lehet vonni.