|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
A munkaidő és a pihenőidő
6.1. Munkaidő
Munkaidő az az időtartam, ami alatt a munkavállaló jogosult és köteles is munkát végezni, ill. munkavégzés céljából rendelkezésre állni.
A munkaidő napi 8 óra, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, rövidebb vagy hoszabb tartambani, ez azonban a napi 12 órát nem haladhatja meg.
Az egészségre ártalmas munkaköröknél, jogszabály, kollektív 353d31d szerződés megszabhatja a munkaidőn belül az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható időt, pl. számítógép-kezelő.
A munkaidő heti, havi, éves keretben is meghatározható, a munkaidőkeretet a kollektív szerződés vagy a munkáltató határozza meg, de annak két hónap átlagában meg kell felelni a teljes munkaidőnek.
A munkarendet a kollektív szerződés vagy a munkáltató állapítja meg.
6.2. Pihenőidő
Pihenőidő alatt azt az időtartamot értjük, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie. A pihenőidő fajtái: munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság.
A munkaközi szünet
A munkaidő-megszakítás nélküli munkavégzés aránytalanul nagy terhet róna a munkavállalóra, azért módot kell adni számára, hogy pihenhessen, étkezhessen, kikapcsolódjon.
Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, legalább 20 perc, - minden 3 túlóra után is - munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkaidőn belül kell kiadni a munkaközi szüneteket a három- vagy többműszakos, ill. a megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál és ott ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható.
A napi pihenőidő a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, amely legalább 11 óra legyen. Ettől el lehet térni, de legalább 8 órás legyen a pihenőidő.
A heti pihenőnap, amely rendszerint szombat és vasárnapra esik, választja el a heteket egymástól. A MT-könyve szabályai szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, az egyiknek vasárnapra kell esnie. A szokásostól (hétfőtől péntekig) eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak bele kell esnie.
A pihenőidő kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta is kiadható, de egy pihenőnap vasárnapra történő kiadása kötelező, kivéve az idényjellegű munkáltatók, ill. munkakörök.
A munkaszüneti napok a történelem jeles napjai, az a nap, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, kivétel a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő munkáltatók.
Munkaszüneti napok: január 1, március 15, húsvéthétfő, május 1, pünkösdhétfő, augusztus 20, október 23, december 25-26.
A rendes szabadság
A munkavbiszonyban álló munkavállalót évente rendes szabadság illeti meg, amelyre alanyi joga, jogosultsága van a MT-könyve alapján.
A rendes szabadság alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amely a 45. életévtől éri el a 30 napot, vagyis az életkor emelkedésével növekszik.
Pótszabadság a munkavállalót az alapszabadságon felül és több féle jogcímen is megilleti.
Fajtái és mértéke
- fiatalkorú munkavállónak évi 5 munkanap
- vak munkavállalónak évi évi 5 munkanap
- föld alatt dolgozónak és
sugárzásnak kitett évi 5 munkanap
munkavállalónak
- gyermek nevelésében
nagyobb szerepet
vállaló munkavállaló
vagy egyedül nevelő
szülő a 16 évesnél
fiatalabb egy gyermek után 2 munkanap
két gyermek után 4 munkanap
kettőnél több
gyermek után 7 munkanap pótszabadság illeti meg.
Kollektív szerződés, munkaszerződés a felsoroltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.
A szabadság kiadása
Fő szempont a szabadság természetben való kiadása, pénzben megváltani csak kivételesen, a munkaviszony megszűnése, sorkatonai vagy polgári szolgálaton történő behíváskor lehet, ha a munkavállaló a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg.
Kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után Alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, de ezt az igényt a munkavállaló a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal jelentse be.
Esedékességének évében kell kiadni, de kivételesen fontos gazdasági érdeknél a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése szerint december 31-ig. Kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
A kiadás időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell.
A munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja a munkavállaló szabadságát, de a felmerült utazási és egyéb költségeit ki kell fizetnie.
Találat: 4338
