|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A joghatóság a nemzetközi jogban. A Lotus ügy.
I. A joghatóság a nemzetközi jogban:
1.) A joghatóság fogalma:
Az állami szuverenitás alapvetö és meghatározó jellemzöje a joghatóság. Ennek gyakorlása révén az állam megváltoztathat, létrehozhat és megszüntethet jogokat vagy kötelezettségeket. Mindez jogalkotási, végrehajtási és bírói aktuson keresztül valósítható meg.
A joghatóság 2 eltérö típusa:
jogalkotó joghatóság (A jogalkotási képesség)
végrehajtási joghatóság (A jogszabályok teljesítésének kikényszerítése).
A joghatóság elsödlegesen területi alapú, de pl. az állampolgárság is megalapozhatja, míg a végrehajtási tevékenységet kizárólagosan területi jellegü tényezök határozzák meg.
Pl. Valaki embert öl Nagy-Britanniában, Hollandiába menekül. Ekkor a briteknek a holland hatóságokhoz kell folyamodniuk, hogy a gyanúsítottat fogják el és szállítsák vissza. Ha az illetönek nem sikerül megszökni, akkor le lehet tartóztatni és ellene vádat emelni, annak ellenére is, hogy kiderül, hogy valójában német állampolgár. Vagyis a jogalkotási joghatóság az országhatárokon belül minden esetben alkalmazható. A végrehajtási joghatóság ettöl teljesen eltér, és csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a gyanúsított az adott ország területén tartózkodik.
De az is lehetséges, hogy letartóztatják a gyanúsítottat akkor is ha hiányzik a bíróság elé állításhoz a joghatósági alap. Pl. francia Németországban gyilkol, Angliába menekül. Ott nem állítható bíróság elé, de Német- és Franciaország kérheti a kiadatását.
Vagyis a joghatóság szoros kapcsolatban álla a területtel, de az összefüggés nem kizárólagos.
A joghatóság kérdése az alkotmányjogi és kollíziós jogi problémák miatt is összetett. A kollíziós jog abból a szempontból próbálja szabályozni a külföldi elemet is tartalmazó eseteket 232c21c , hogy az adott országnak van-e joghatósága az ügyben, és ha igen, mely ország belsö jogát kell alkalmazni a jogvita eldöntésekor. A kollíziós jogban elöforduló esetek nagyon jól szabályozhatók az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely alapján, de ugyanezek a tények nem alapozzák meg a joghatóságot a nemzetközi jogban. A szövetségi bírói rendszerekben felmerül az alkotmányossági kérdések kapcsán a joghatóság kérdése.
2.) A belsö joghatóság elve:
Az államok más államok belügyeibe nem avatkozhatnak be, ez pedig lehetöséget ad arra, hogy bizonyos állami aktusokat kivonjon a nemzetközi jogi szabályozás alól. Ám a kizárólag belsö joghatóság körébe tartozó ügyek és a nemzetközi jogi szabályozás hatálya alá esö kérdések közötti választóvonal nem éles.
Pl. Az ENSZ emberi jogi kérdésekbe való beavatkozása fokozatosan erösödik.
Az államok nem hivatkozhatnak belsö jogszabályaikra egy nemzetközi kötelezettség megszegésének igazolásaként.
A jogalkotási joghatóság:
Az állam alkotmányosan elismert szerveinek azt a legfelsöbb hatalmát jelenti, hogy egy adott területre vonatkozóan kötelezö erejü jogszabályokat alkossanak. Ez bizonyos körülmények között külföldre is kiterjedhet. A nemzetközi jog elismeri az államok jogát, hogy adót vessenek ki olyan személyekre is, akik nem tartózkodnak az adott ország területén, ehhez azonban valamilyen tényleges kapcsolatnak kell fennállnia az állam és az adóztatni kívánt személy között. A kapcsolat alapja lehet az állampolgárság vagy az állandó lakóhely is.
A végrehajtási joghatóság:
Azt jelenti, hogy egy állam más állam területén járhat el, az adott állam kifejezett egyetértésével. A jogalkalmazási joghatóság: Az ország bíróságainak azt a jogát jelenti, hogy peres úton eljárjanak olyan ügyekben is, amelyekben külföldi elem található. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (Nmjtv.) ill. a nemzetközi szerzödések tartalmazzák a joghatósági szabályokat.
Joghatóság azt jelenti, hogy valamely polgári ügyben, polgári perben melyik állam hatósága, szerve járhat el. Fajai:
o Kizárólagos joghatóság:
Perekben kizárólag az adott állam bíróságai járnak el.
o Párhuzamos joghatóság:
Ha valamely perre nincs megállapítva az állam kizárólagos joghatósága, ill. a per nincs elvonva sem a belföldi, sem más állam bírósága elöl.
Ha a per nem tartozik a magyar bíróság vagy más hatóság kizárólagos joghatósága alá és a Nmjtv. másként nem rendelkezik, el kell ismerni a külföldi bíróságnak az ilyen perben hozott határozatát.
o Kizárt joghatóság:
Kizárt a magyar bíróság vagy más hatóság joghatósága hacsak a Nmjtv. másként nem rendelkezik.
3.) A polgári joghatóság:
Polgári ügyekben a joghatóság gyakorlását az államok sokkal szélesebb körben állapítják meg, mint büntetöjogi ügyekben. Az angolszász jogrendszerekben polgári ügyekben a joghatóság megalapozását általában az idézésnek az ország területén tartózkodó alperes részére történö kézbesítése alapozza meg, még akkor is, ha az alperes ottléte pusztán idöleges vagy véletlenszerü. Ugyanakkor a kontinentális jogrendszerekben a joghatóságot általában csak az alperesnek az adott ország területén lévö szokásos tartózkodási helye igazolja.
4.) A büntetö joghatóság:
Számos konkrét elv alakult ki a joghatóság megalapozása céljából.
1. A területi elv:
Minden büncselekmény az adott állam bírósága elé kerülhet, amit területi joghatóságán belül követtek el, és ha a vádlottat elítélik, végre is hajthatják az ítéletet. A büntetö joghatóságot általában az az állam gyakorolja, amelynek a területén a cselekményt elkövették, söt azon esetekben is, ha a büncselekménynek csak néhány mozzanata történt az országon belül, például amikor valaki a határon átlöve öl meg valakit. Az az állam, ahol a fegyvert elsütötték, és az, ahol a sérülés bekövetkezett, egyaránt joghatósággal rendelkezik az eljárás lefolytatására.
2. Az állampolgársági elv:
Ez az elv azért fontos, mert az adott állam polgárainak nemcsak a jogait, hanem a kötelezettségeit is meghatározza. A nemzetközi jogban azonban nincs átfogó, általánosan elfogadott definíció az állampolgárságra, csak az egyes belsö jogokban kidolgozott, egymásnak ellentmondó meghatározások léteznek. Nemcsak a definíciók, hanem az állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek is országonként eltéröek.
Az állampolgárságot általában 2féle elvre alapozzák, mégpedig a szülök állampolgárságára (ius sanguinis), vagy az adott állam területén való születésre (ius soli).
Továbbá az állampolgárságot elnyerhetik azok a személyek is, akik egy másik állam polgárával kötöttek házasságot, de ebben a tekintetben is eléggé különbözik az egyes államok álláspontja. Az állampolgárságot az idegen honosítás útján is megszerezheti, de a szükséges követelmények itt is államonként eltéröek.
A polgári joghatóság, különösen a személyállapoti perekben, számos országban a felek állampolgárságán alapul, így pl. Franciaországban. Az angolszász államokban a joghatóságot inkább az érintett személy állandó lakóhelyére alapozzák.
3. A passzív személyiség elve:
A passzív személyiség elve alapján az állam joghatóságot gyakorolhat olyan büncselekmények elkövetöi felett, akik olyan cselekményeket követtek el külföldön, amelyek valamilyen hatással voltak vagy a jövöben hatással lesznek az adott állam polgáraira.
Cutting-ügy: Az amerikai állampolgárságú Cutting becsületsértö kijelentéseket tartalmazó cikket jelentetett meg Texasban egy mexikóiról. Cuttingot mexikói tartózkodása alatt letartóztatták és el is ítélték. Mexikó ebben az esetben a passzív személyiség elvére való hivatkozással gyakorolta joghatóságát, az USA viszont diplomáciai úton eröteljesen tiltakozott emiatt. Az ügy végül lezáratlan maradt, mert a sértett visszavonta a magánvádat.
4. A védelmi elv:
A védelmi elv lehetövé teszi, hogy egy állam joghatóságot gyakoroljon az idegenek által külföldön elkövetett, de az állam biztonságát érintö büncselekményekkel kapcsolatban.
5. Az univerzalitás elve:
Az elv alapján egyes büncselekmények esetén bármely államnak joghatósága van az eljárás lefolytatására. Alapját az képezi, hogy a szóban forgó büncselekmények a nemzetközi közösség egésze szempontjából minösülnek különösen veszélyesnek.
2 büncselekményi kategória tartozik az univerzális joghatóság alá:
a) A kalózkodás: minden államnak jogában áll a kalózokat letartóztatni és felelösségre vonni a nyílt tengeren vagy az adott állam területén. Az elkövetök állampolgárságukra, illetve a cselekmény elkövetési helyére tekintet nélkül büntethetök.
b) Háborús büncselekmények, a béke és az emberiség elleni büncselekmények
Eichmann-ügy: az univerzalitás elvét alkalmazta 1961-ben a jeruzsálemi városi bíróság, illetve az izraeli legfelsöbb bíróság is az Eichmann-ügyben. Eichmann ellen egy olyan 1951-es izraeli törvény alapján indítottak eljárást, amely a háborús büncselekményekre, a zsidóság ellen elkövetett bünökre és az emberiség elleni büncselekményekre vonatkozott. A városi bíróság kimondta, hogy a nemzetközi jog nemhogy nem korlátozza az ilyen esetekben az államokat joghatóságuk gyakorlásában, hanem kifejezetten rá van szorulva az államok végrehajtó és bírói szerveire annak érdekében, hogy bíróság elé állíthassák az elkövetöket. Az a tény, hogy a büncselekményeket Izrael állam megalapítása elött követték el, nem befolyásolta a bíróságot abban, hogy éljen a nemzetközi jog által biztosított univerzális joghatósággal. Izrael ugyanis a nemzetközi jogban már létezö büncselekményeket, illetve tényállásokat belsö jogának részévé tette.
A Nürnbergi törvényszék gyakorlata alapján a béke elleni büncselekmények magukban foglalják az állami vezetök által elkövetett agressziós cselekményeket is. Nyitott kérdés, hogy a kategória kiterjeszthetö-e a terrorizmus támogatására is.
Az államok gyakorlata az univerzális joghatóságot csak a háborús, a béke és az emberiség elleni büncselekményekre nézve ismeri el. Az apartheid fenntartása, a zsoldosháború és a környezetkárosítás legfeljebb de lege ferenda kerülhet az univerzális joghatóságkörébe.
5.) Joghatóságot biztosító szerzödések:
Számos olyan szerzödés van, amely lehetöséget biztosít a nemzetközi közösség számára, hogy meghatározott cselekmények elkövetöjével szemben a szerzödö felek bármelyike fellépjen. Néhány szerzödés azonban már szinte univerzális joghatóságot ír elö.
1) A népirtás büntettének megelözésére és megbüntetésére vonatkozó 1948-as egyezmény ("genocídiumegyezmény")
Kimondja, hogy a népirtással vádolt személyek ügyében annak az államnak a hatáskörrel rendelkezö bírósága jár el, amelynek területén a cselekményt elkövették, vagy pedig egy olyan nemzetközi büntetöbíróság, amelynek a szerzödö országok megállapodása értelmében joghatósága van.
2) A nemzetközi védelem alatt álló személyek, köztük a diplomáciai képviselök ellen elkövetett büncselekmények megelözéséröl és megbüntetéséröl szóló 1973-as egyezmény
Elöírja, hogy az említett személyek vagy az általuk használtépületek ellen elkövetett támadásokat, valamint túszként való fogva tartásukat a belsö jogban is büncselekménynek kell minösíteni. Ezek a büncselekmények akkor tartoznak az államok joghatósága lá, ha azt a területükön, az országban lajstromozott hajón vagy repülön követték el, vagy ha a gyanúsított az ország állampolgára, illetve ha a büncselekményt az állam szolgálatában álló, nemzetközi védelem alatt álló személy ellen követték el. Nemzetközi védelem alatt állónak tekintik az állam- és kormányföket, a külföldön tartózkodó külügyminisztert, az országot képviselö tisztségviselöt és a nemzetközi szervezetek tisztségviselöit is.
3) A túszszedés elleni 1979-es nemzetközi egyezmény
Minden szerzödö féltöl megköveteli, hogy a benne foglalt büncselekményeket a belsö jog alapján is nyilvánítsa büntetendövé, valamint hogy a területükön tartózkodó gyanúsítottakat büntessék meg vagy adják ki.
4.) A repülögépek fedélzetén elkövetett büncselekményekröl és egyéb cselekményekröl szóló 1963-as tokiói egyezmény
Az egyezmény azokra a büncselekményekre és egyéb cselekedetekre vonatkozóan állapítja meg a részes államok joghatóságát, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a repülögép, illetve a fedélzeten lévö személyek vagy vagyontárgyak biztonságát, a rendet és a fegyelmet a gép fedélzetén. A részes állam joghatóságot gyakorolhat a területén lajstromozott repülögépek felett, ha a gép még a levegöben van, vagy a nyílt tenger felett repül, vagy bármely olyan területen, amely nem tartozik egyetlen államhoz sem. Ezen túlmenöen az egyezmény a büntetö joghatóság megalapozása céljából néhány, a fedélzeten elkövetett büncselekménnyel kapcsolatban, bizonyos különleges körülmények fennállása esetén lehetövé teszi, hogy a nem lajstromozó államok is beavatkozzanak repülés közben.
Ilyen körülmények lehetnek, ha:
o a büncselekmény kihatással van az állam területére;
o ha azt az állam polgárai vagy az ott állandó lakóhellyel rendelkezök, vagy ilyen személy ellen követték el;
o ha a büncselekmény kihatással van az adott állam biztonságára;
o ha a büntett az államban hatályban lévö, a repülés biztonságára vagy a légi navigáció szabályira vonatkozó jogszabály vagy elöírás megsértését jelenti;
o ha a joghatóság gyakorlása elengedhetetlen valamely nemzetközi szerzödés alapján fennálló kötelezettség tiszteletben tartása érdekében.
Kiadatási kötelezettséget a tokiói egyezmény nem ír elö.
5.) A repülögépek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséröl szóló 1970-es hágai egyezmény
Kimondja, hogy aki levegöben lévö repülögépet jogellenes módon eltérít, vagy erre kísérletet tesz, büncselekményt követ el, amelyre nézve a szerzödö felek igen szigorú büntetéséket helyeznek kilátásba. Az egyezmény azt is elöírja, hogy minden részes állam, amelynek a területén ilyen elkövetö lelhetö fel, köteles öt megbüntetni vagy kiadni.
6.) A polgári repülésbiztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséröl szóló, 1971-es montreali egyezmény
Lehetöséget ad az olyan, a polgári repülöterek ellen elkövetett jogellenes és eröszakos cselekedetekkel szembeni fellépésre, amelyek súlyos személyi sérülést okoznak vagy okozhatnak; amelyek a nemzetközi légi forgalomban részt vevö repülöterekben vagy az ott található forgalmon kívüli repülökben súlyos károkat okoznak, vagy fennakadást idéznek elö a repülöterek müködésében.
6.) Magyar szabályozás:
Az általános joghatóság:
- Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejü rendelet ki nem zárja.
- Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is.
‚ Különös joghatóság:
- Szerzödéssel összefüggö jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van.
- Tartási kötelezettségböl eredö jogvita esetén eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.
- Szerzödésen kívüli károkozásból eredö jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.
- Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.
- Öröklési jogviszonyból eredö perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett.
- Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyzö, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található.
ƒ Kizárólagos joghatóság:
Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el:
„ Kizárt joghatóság:
Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság:
1. külföldön fekvö ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerzödést érintö eljárásban;
2. nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintö hagyatéki eljárásban;
3. külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességröl kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi;
4. Magyarországon diplomáciai képviselöként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességröl kifejezetten lemondott;
5. külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;
6. külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszünésével kapcsolatos eljárásban;
7. külföldi székhelyü jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszünésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerzödés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetöleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;
8. jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelü nyilvántartásba történö bejegyzését érintö eljárásban;
9. külföldi végrehajtást érintö eljárásban.
… Párhuzamos joghatóság:
A párhuzamos vagy kizárt joghatóság fennállása esetén sem ismerhetö el a külföldi határozat, ha:
1. elismerése a magyar közrendbe ütközne
Joghatósági kérdésben a bíróság dönt, amely kétség esetén köteles kikéri az igazságügyi-miniszter véleményét.
† Felek által kikötött joghatóság:
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredö jövöbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát.
Ilyen kikötéssel a felek élhetnek:
A felek kifejezett eltérö megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát.
‡ A bíróság joghatóságának meghatározása és a joghatóság hiányának perjogi következményei:
A joghatóság hiányának perjogi következményei a következök:
1./ Ha a keresetlevél megvizsgálásakor észleli a bíróság a joghatóság hiányát, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja
2./ Ha az eljárás során állapítja meg a bíróság a joghatóság hiányát, akkor a pert megszünteti. A pernek ez a megszüntetése az eljárás bármely szakaszában hivatalból kötelezö.
ˆA büntetöjogi joghatóság alapjai a magyar jogban:
Btk. 3. § Belföldön, magyar felségjelü hajón, repülögépen elkövetett büncselekményekre a magyar büntetö törvénykönyv vonatkozik, állampolgárságtól függetlenül.
A külföldröl hazatérö, ott büncselekményt elkövetöt büntetni lehet, ha külföldön nem hoztak ellene ítéletet, és tette itthon büntetendönek minösül.
Btk. 4. § A magyar törvényt kell alkalmazni külföldi külföldön elkövetett büncselekményére, ha az ott is, itt is büntetendö, ha az állam elleni, emberiség elleni büncselekmény.
1999. évi XXXVIII. Törvény a nemzetközi bünügyi jogsegélyröl.
Ezeket nevezzük területi és személyi hatálynak.
II. Lotus-ügy:
A Lotus nevü francia gözhajó a nyílt tengeren összeütközött egy török szénszállító hajóval, ami ennek következtében elsüllyedt, és 8 ember meghalt. Amint a Lotus befutott egy török kikötöbe, azonnal letartóztatták az ütközés idején ügyletes szolgálati tisztet. Gondatlan emberöléssel vádolták. A franciák azt mondták, hogy Törökországnak nincs joghatósága a büntetöeljárás lefolytatására. Az ügy az Állandó Nemzetközi Bíróság elé került, hogy eldöntsék, hogy van-e olyan nemzetközi jogi szabály, amely kizárja a török joghatóság gyakorlását.
A büntetöjog állami területhez kötöttsége nem abszolút alapelv a nemzetközi jogban, és a büntetöjog területi hatálya semmi esetre sem esik egybe a területi szuverenitással.
A bíróság elutasította azt a francia álláspontot, hogy kizárólag a lobogó állama rendelkezik joghatósággal a nyílt tengeren tartózkodó hajók fölött. Kimondta továbbá, hogy a török hajóban okozott kárt úgy kell tekinteni, mintha a török felségterületet sértették volna meg, ami lehetövé teszi a török joghatóság gyakorlását.
A területi elv nemcsak az államok szárazföldi területén elkövetett büncselekményekre alkalmazható, hanem a parti tengeren, bizonyos esetekben a csatlakozó és egyéb övezetekben is, a nyílt tengeren pedig akkor, ha a joghatóságot gyakorló álam egyben a lobogó szerinti állam is.
Az államok szabadon megállapodhatnak olyan megoldásokban, amelyek alapján a joghatóságukat a saját területükön kívül is alkalmazhatják, vagy amely szerint más államok gyakorolhatják saját joghatóságukat a területükön.
Találat: 1822
