|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A diplomáciai képviselet személyzete, feladata. A diplomáciai megbízatás.
I. A diplomáciai képviselet személyzete
Diplomaták
Ide tartozik a képviselet vezetöje és az érdemi, ügyintézö munkát végzö beosztottak. A diplomaták különbözö rangokban lehetnek, s ezek az egyes államokban különbözhetnek. Ilyen szokásos rangok:
követ-tanácsos
tanácsos (ez lehet I-II. osztályú)
követségi titkár (I-II-III. osztályú)
attasé
Az attaséktól meg kell különböztetni a szakattasékat, akik fontos beosztású diplomaták, vannak közöttük hivatásos katonák is, ezek a katonai, tengeri, légügyi attasék, akik a követ tanácsadói. Rangjukat és feladatukat t 818j97i ekintve diplomáciai személyek, de szakirányú tevékenységüket nem a nagykövet, hanem a hazai hadügyminisztérium irányítja. Elöfordul, hogy egy állam elözetes egyetértést kíván a katonai attasé kinevezéséhez. Az 1961-es bécsi egyezmény szerint a fogadó állam ragaszkodhat ahhoz, hogy a katonai attasé mellett müködö katonai személyekböl álló helyettesek és munkatársak nevét elözetesen vele közöljék. A katonai attasék feladata a követ részére katonai ügyekben tanácsadás, a szövetséges államokkal az együttmüködés, a tárgyalás és a tájékoztatás, valamint az, hogy a fogadó állam katonai viszonyairól megengedett módon tájékozódjanak. A katonai attasék mellett más szakattasék is alkalmazhatók, akik a követnek gazdasági, mezögazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és egyéb kérdésekben adnak tanácsot. Magyarország, miután tengerpartja és haditengerészete nincs, tengerészeti attasét nem küld és nem fogad.
A diplomaták általában a küldö állam polgárai. Elvileg nincs akadálya annak, hogy a fogadó állam polgárai közül valaki más állam diplomáciai szolgálatába lépjen, de ehhez a fogadó állam beleegyezése szükséges. Az államok rendszerint a kettös állampolgárságú személyeket sem fogadják el diplomatának, ha annak egyik állampolgársága a sajátjuk. Magyarország idegen állampolgárokat diplomáciai beosztásban nem alkalmaz.
Igazgatási és müszaki személyzet
irodai személyzet
közöttük sokan a fogadó állam állampolgárai. Az ilyen munkavállalást néhol elözetes engedélytöl teszik függövé.
Segédszemélyzet
éjjeliör
!Nem tartoznak! a követség személyzetéhez a diplomaták magánalkalmazottai:
házvezetönö de egyes jogaikat az 1961-es bécsi egyezmény rendezi.
Az egyezmény szerint bizonyos a diplomáciai képviselet személyzetére vonatkozó adatokat közölni kell a fogadó állam külügyminisztériumával:
közölni kell a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazott érkezését, távozását. (Egyébként a diplomáciai képviseletnek a fogadó állam területén lakó tagjait nem kell rendörségileg bejelenteni.)
Az idöleges távozást és az onnan való érkezést nem kell bejelenteni. A bejelentés megtétele mindkét állam érdeke, hiszen a mentességet élvezö személyeket így tarthatják nyilván, azok pedig így kaphatják meg a feladatuk ellátásához szükséges mentességet. A legtöbb állam diplomáciai listát vezet a diplomatákra és családtagjaikra vonatkozóan, a legfontosabb adatokról. A képviselet létszámát a nemzetközi jog nem szabályozza, de a fogadó állam kérheti a létszám általa ésszerünek tartott szintre való korlátozását.
II. A diplomáciai képviselet feladatai:
A diplomáciai képviselet feladatkörét a küldö állam dönti el, mely a képviseletet felállítja és megszervezi. A bécsi egyezmény szerint (1965.évi 22.tvr.)a feladatai:
"Képviseli a küldö államot a fogadó államban": ezt teszi a puszta jelenlétével, akkor is ha utasítása értelmében tartózkodik minden hivatalos tevékenységtöl. Az állam részére adott küldeményeket ilyenkor is köteles átvenni, de a durva vagy sértö hangú jegyzék átvételét megtagadhatja.
"Védelmezi a fogadó államban a küldö állam, valamint a küldö állam polgárainak és jogi személyeinek érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben". Az államot ért sérelem esetén azonnal felléphet. A polgárát vagy jogi személyeit ért sérelem esetén akkor nyújthat számára diplomáciai védelmet, ha a sértett a helyi jogorvoslati lehetöségeket már kimerítette.
"Tárgyal a fogadó állam kormányával": A diplomáciai képviseleteknek ez a joga elvileg korlátlan, szerzödést is kezdeményezhet, de annak megkötéséhez külön meghatalmazás szükséges. Az érintkezés kizárólag a külügyminisztériumon vagy a közös megállapodással kijelölt más minisztériumon keresztül, ill. annak tudomásával történik, és rendszerint jegyzék formájában, bár a kívánság szóban is elöadható. A jegyzék fajai: személyes jegyzék és szóbeli jegyzék.
"Tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levö viszonyokról és fejleményekröl és ezekröl jelentést tesz a küldö állam kormányának": tapasztalatairól a képviselet vezetöje rendszeres jelentésekben számol be a küldö országnak, amely ezekre a jelentésekre támaszkodik külpolitikájában.
"Elömozdítja a baráti kapcsolatokat a küldö és a fogadó állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat".
III. A diplomáciai minöség kezdete és megszünése:
Az, hogy ki lehet diplomata a belsö jog körébe tartozó kérdés. Egy államnak a másik államban egyszerre csak 1 diplomáciai képviselöje lehet, de egy állam ugyanazt a személyt több más államba is akkreditálhatja. Valamennyi fogadó államnak bele kell azonban egyeznie, hogy ugyanazt a személyt egy másik államba is kinevezzék. A bécsi egyezmény szerint több államnak is lehet közös követe.
A képviseletvezetö kinevezéséhez a fogadó állam elözetes hozzájárulása szükséges, ez az agrément. A hozzájárulás megtagadható, indokolni nem kell, a megtagadás a fogadó állam diszkrecionális joga. Az agrément elnyerése után kiállítják a diplomáciai képviseletvezetö megbízólevelét, ezt nevezik lettres de créance-nak, amit az államfö ír alá és a másik állam államföjének címzi. A képviseletvezetö érkezését elöre bejelentik, megbízólevelének másolatát megérkezése után rendszerint személyesen adja át a külügyminisztériumban. A szokások értelmében a megbízólevelet meg kell újítani, ha a képviseletvezetö rangja megváltozik, ha a küldö vagy a fogadó államfö meghal, vagy ha az államban, ahova akkreditálták alkotmányellenes kormányváltozás következik be.
A diplomáciai funkció megszünhet az államban rejlö okok miatt ill. a diplomata személyében rejlö okok miatt.
Államban rejlö okok:
a küldö vagy a fogadó állam államföjének halála. Ez monarchikus államfö esetén volt gyakori, mivel a követet úgy tekintették, hogy személyében uralkodóját képviseli, akinek halála megszünteti személye képviseletét.
Diplomata személyében rejlö okok:
Találat: 459
