A büntetöügyekben eljáró hatóságok

1. A bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóság

A bíróság

A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, továbbá döntéshozatal a szabadságelvonással és szabadság korlátozással járó kényszerintézkedések vonatkozásában. A bíróság törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következö bíróságok gyakorolják: a Legfelsöbb Bíróság, az Ítélötáblák, a Megyei Bíróságok (a fövárosban a Fövárosi Bíróság), Városi és Kerületi Bíróságok, valamint a Munkaügyi Bíróság.

A vádirat benyújtása elött a bíróság 444b15e feladatait elsö fokon a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyi bíró (a nyomozási bíró) látja el.

Eljáró bíróságok:

Elsö fokon a helyi bíróság és a megyei bíróság jár el.

Másod fokon jár el:      - a megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

- az Ítélötábla a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben.

Harmad fokon az Ítélötábla illetve a Legfelsöbb Bíróság jár el.

A bíróság összetétele

A helyi bíróság:

egyes bíróként jár el,

egy hivatásos bíró két ülnök (ha a büncselekmény nyolcévi vagy súlyosabb büntetéssel büntetendö + lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, nagy nyilvánosság elött elkövetett rágalmazás, becsületsértés és szolgálati titoksértés miatt folytatott ügyekben).

Megyei bíróság:

egyes bíróként jár el,

mint elsö fokú bíróság - ha nincs törvényi kivétel - egy hivatásos bíróból és két ülnökböl álló tanácsban járhat el,

mint elsö fokú bíróság a törvényben meghatározott esetekben két hivatásos bíróból és három ülnökböl álló tanácsban járhat el.

Az Ítélötábla három hivatásos bíróból álló tanácsban járhat el. Az egyes bíró és a tanács elnöke hivatásos bíró. Az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnökök jogai, kötelességei azonosak.

A Legfelsöbb Bíróság három vagy öt hivatásos bíróból álló tanácsban járhat el

Az Ügyész

A törvény szerint az ügyész a közvádló. Az ügyésznek az eljárás minden szakaszában figyelembe kell vennie a terheltet terhelö és mentö, valamint a büntetöjogi felelösséget súlyosító és enyhítö körülményeket egyaránt.

Az ügyész az eljárás során nyomozást végeztet, vagy nyomoz. Ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, akkor az ügyész felügyel arra, hogy azt a törvény rendelkezéseit megtartva végezzék (nyomozás feletti felügyelet), illetve az eljárásban részt vevö személyek a jogaikat érvényesíthessék.

Ennek érdekében az ügyész

nyomozást vagy feljelentés kiegészítést, rendelhet el, annak lefolytatásával a nyomozó hatóságot bízhatja meg,

a nyomozó hatóságot - annak illetékességi területén - nyomozási cselekmények végzésére vagy további nyomozásra, a nyomozásnak az általa megjelölt határidön belüli befejezésére utasíthatja,

a nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet, azokat magához kérheti,

a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti,

a nyomozó hatóság határozata, intézkedése ellen, illetve az intézkedések elmulasztása miatt a hozzá megküldött panaszokat elbírálja,

a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja,

az eljárást magához vonhatja.

Az ügyész ellenörzi a büntetöeljárás során elrendelt, a személyes szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását.

Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek esetén vádat emel, és a bíróság elött - a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - a vádat képviseli, vagy dönt a vádemelés elhalasztásáról, illetöleg részbeni mellözéséröl. Az ügyész a vádat elejtheti, vagy módosíthatja.

Az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett müködik.

A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:

a Magyar Köztársaság Legföbb Ügyészsége;

a fellebbviteli föügyészségek;

a föügyészségek;

a helyi ügyészségek;

a Katonai Föügyészség;

a Katonai Fellebbviteli Ügyészség;

a területi katonai ügyészségek;

az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló helyi ügyészség vagy önálló föügyészség létesíthetö;

az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai Intézet.

Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következö büncselekmények miatt például:

a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvezö személy és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezö személy által elkövetett büncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni eröszak, a müködésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más büncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni eröszak,

a bíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, a rendörség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni eröszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás,

a bíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, a rendörség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett vesztegetés, a vezetö beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés,

a rendörség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetöeljárásra tartozó büncselekmény, a Vám- és Pénzügyörség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen büncselekmény,

az igazságszolgáltatás elleni büncselekmények közül a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a hatósági eljárás akadályozása, a mentö körülmény elhallgatása, a hivatalos személy eljárása során elkövetett bünpártolás, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat, a nemzetközi bíróság elött elkövetett igazságszolgáltatás elleni büncselekmény,

a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett büncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett büncselekmények.

Nyomozóhatóságok

Az általános nyomozó hatóság a rendörség.

A Vám- és Pénzügyörség végzi a nyomozást a következö büncselekmények miatt

nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, nemzetközileg ellenörzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, jövedékkel visszaélés elösegítése, csempészet és vámorgazdaság,

áru hamis megjelölése, bitorlás, szerzöi vagy szerzöi joghoz kapcsolódó jogok megsértése, szerzöi vagy szerzöi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító müszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és iparjogvédelmi jogok megsértése, ha azt a Vám- és Pénzügyörség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyörségnél teszik meg

adó-, társadalombiztosítási csalás, csalás, ha azt a Vám- és Pénzügyörség hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el,

az elöbb felsorolt büncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása és bélyeghamisítás,

az ország területére behozatallal, az ország területéröl kivitellel, valamint az ország területén átvitellel elkövetett visszaélés kábítószerrel és a visszaélés kábítószer elöállításához használt anyaggal, ha a büncselekményt a Vám- és Pénzügyörség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyörségnél teszik meg.

Külföldön lévö magyar kereskedelmi hajón, illetöleg polgári légi jármüvön magyar állampolgár vagy - a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben - bárki által elkövetett büncselekmény miatt a hajó, illetöleg a légi jármü parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

A nyomozó hatóságok a legföbb ügyész engedélyével a külön törvényben meghatározott feltételek esetén az Európai Unió tagállamainak nyomozó hatóságai, továbbá az Európai Rendörségi Hivatal (EUROPOL) részvételével egy ügyre vagy ügyek meghatározott csoportjaira közös nyomozó csoportot alakíthatnak, illetöleg abban részt vehetnek.

Katonai büntetöeljárásban az ügyész feladatait a katonai ügyész látja el. A katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga végez nyomozást, vagy nyomozást végeztet. A katonai büntetöeljárásban, ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezetö) jár el.

Az ügyészségi nyomozóhivatal ugyancsak nyomozati jogkörrel rendelkezik a hatáskörébe utalt büncselekmények vonatkozásában.

A nyomozóhatóságok feladata

A nyomozóhatóságok fö feladata a büncselekmények gyors és alapos felderítése, a büncselekmény elkövetöinek felelösségre vonásához szükséges eljárási cselekmények elvégzése.

A nyomozó hatóság a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján, vagy önállóan végzi. A nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a büncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást.

A Rendörség a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzi önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörébe utalta, vagy nem rendelkezik másként.

2. Az eljáró hatóságok hatásköre, illetékessége

Hatáskör fogalma: azokat a szabályokat, amelyek az egyes ügyeket a büntetöeljárási hatóságok között a hatóságok szintjére tekintettel osztják meg, hatásköri szabályoknak nevezzük.

Hatáskör fajtái: általános, kiemelt, kivételes

általános hatásköre a helyi, (városi), fövárosi kerületi szinten müködö büntetöeljárási hatóságoknak van. Az általános hatáskör lényege, hogy ezek a hatóságok járnak el elsö fokon minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más, rendszerint megyei szintü szerv hatáskörébe.

Kiemelt hatáskörrel rendelkeznek a megyei (fövárosi) szinten müködö hatóságok. A kiemelt hatásköri szabályok tételesen felsorolják azokat a büncselekményeket, amelyek elsö fokú elbírálására kizárólag megyei szintü hatóság jogosult.

Kivételes elsö fokú hatáskörrel rendelkeznek egyes országos szintü hatóságok. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan büncselekmény, amelyet jogszabály kizárólag a hatáskörükbe utalna, azonban egyes ügyek kiemelkedö jelentösége, bonyolultabb megítélése esetén a szerv vezetöje az ügyet magához vonhatja, vagy azt az erre feljogosított más személyek az adott országos szervhez utalhatja át.

Illetékesség fogalma: azokat a szabályokat, amelyek az MK területi beosztásának megfelelöen azonos szinten müködö hatóságok közül megjelölik a konkrét ügyben eljáró hatóságot, illetékességi szabályoknak nevezzük. Azonos hatáskörön belüli ügymegosztást fejeznek ki.

Illetékesség fajtái: általános, különös, kizárólagos

általános illetékessége általában annak a szervnek van, amelynek területén a büncselekményt elkövették

különös illetékességi szabályok alkalmazására akkor kerül sor, amikor valamilyen ok miatt nincs általános illetékességü hatóság, amely az ügyben eljárhatna,
pl. külföldön követte el a büncselekményt.

Kizárólagos illetékességröl akkor beszélünk, amikor a különbözö büntetöeljárási szabályok az azonos hatáskörü szervek közül kijelölnek egy vagy egyfajta hatóságot, amely meghatározott büncselekmény vagy meghatározott elkövetöi kör esetén jogosult az eljárás lefolytatására.

Bíróság hatásköre, illetékessége

Elsö fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozik azoknak a büncselekményeknek az elbírálása, melyeket a Büntetöeljárás-jogi törvény nem utal megyei bíróság hatáskörébe.

A megyei bíróságok hatáskörébe tartozó büncselekményeket a Büntetöeljárás-jogi törvény
16. § (1) bekezdése sorolja fel.

Ha a terhelt különbözö bíróságok hatáskörébe tartozó büncselekményeket követett el, a megyei bíróság jár el.

Ha a tv. eltéröen nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a büncselekményt elkövették.

Az elkövetöre illetékes bíróság illetékessége a bünpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
Be. 17. § (8) bekezdés.

Ügyészség hatásköre, illetékessége

Általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett müködik. Az ügyészség szervezetét külön tv. alapján a legföbb ügyész határozza meg.

A különbözö ügyészségek illetékességébe tartozó büncselekmények esetében az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

A legföbb ügyész vagy a fellebbviteli föügyész, illetve a megyei föügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre, illetöleg az illetékessége egyébként nem terjed ki.

Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki.

A rendörség hatásköre és illetékessége

A rendörség, mint nyomozó hatóság helyi, területi, továbbá központi nyomozó hatóságokra, a nyomozó hatóságok - szakmai feladataiknak megfelelöen - nyomozó szervekre tagozódnak.

Helyi nyomozó hatóság: a rendörkapitányság és a vízirendészeti rendörkapitányság

Területi nyomozó hatóság:

a megyei (fövárosi) rendör-fökapitányság,

Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI),

Repülötéri Rendöri Igazgatóság (RRI),

Központi nyomozó hatóság: az Országos Rendör-fökapitányság (ORFK).

A rendörség nyomozó hatóságainak hatásköréröl és illetékességéröl a 3/2008. (I. 16.) rendelet intézkedései az irányadóak.

A rendörség hatásköre

Amennyiben Be. másként nem rendelkezik, a rendörség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik a Btk. által meghatározott valamennyi büncselekmény nyomozása.

A megyei (budapesti) rendör-fökapitányság felderítö és nyomozó szerveinek, és az ORFK nyomozó szerveinek, továbbá az NNI és az RRI hatáskörébe tartozó büncselekményeket a rendelet 3. § - 7. §-a, valamint az 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.

A rendörség illetékessége

A nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes:

amelynek - külön jogszabályban meghatározott - illetékességi területén a büncselekményt - sorozat-büncselekmények esetén a büncselekmények többségét - elkövették,

amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelözés), ha a gyanúsított több nyomozó hatóság illetékességi területén követett el büncselekményt, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg.

ittas jármüvezetés vétsége [Btk. 188. § (1) bekezdés], jármüvezetés tiltott átengedése vétsége [Btk. 189. § (1) bekezdés], tartás elmulasztása vétsége, büntette (Btk. 196. §) eseteiben, amelynek területén az elkövetö lakóhelye van, kivéve, ha a nyomozás lefolytatása az elkövetés helyén célszerü.

Ha a büncselekmény elkövetöje ismeretlen és az elkövetés helye sem állapítható meg, az a nyomozó hatóság jár el, amelynek a büncselekmény saját észlelése vagy bejelentés, feljelentés alapján legkorábban a tudomására jutott.

Ha a gyanúsított a büncselekményt külföldön követte el, a nyomozás teljesítésére az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek területén a gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja. Ha a nyomozó hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, az ügyet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezö nyomozó hatósághoz.

A feljelentett, a bejelentett vagy a saját észlelés alapján feltárt büncselekmények esetében, bármely nyomozó hatóság köteles - hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül - a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosítani. Ezek elvégzése után, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezö nyomozó hatóságot köteles - az iratok és az ügyröl készített feljegyzés megküldésével - haladéktalanul értesíteni.

A nyomozó szervek közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséröl - ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés a rendör-fökapitányság területén müködö nyomozó szervek között merült fel - a megyei (budapesti) rendörfökapitány dönt.

A hatékonyabb bünüldözés érdekében az országos rendörfökapitány elrendelheti, hogy egyes büncselekmény-kategóriába tartozó ügyek nyomozását - ideiglenesen - rendör-fökapitánysági, illetve országos rendör-fökapitánysági hatáskörbe vonjanak.

A megyei (budapesti) rendörfökapitány intézkedésben határozza meg a rendör-fökapitányság nyomozó szervei közötti, továbbá a rendörkapitányságon belüli ügyek megosztását.