A világűrjog második szakasza: a deklarációk

Az 1986. évi távérzékelési határozat

E határozat feljogosítja az államokat és másokat táv­érzékelés folytatására, mely alatt a Föld felszínének világűrből történő ér­zékelését értjük, felhasználva az érzékelt tárgy által kibocsátott, visszavert vagy megtört elektromágneses hullámo 454b14e kat a természeti erőforrások keze­lésének tökéletesítése, a földhasználat és a környezetvédelem céljából.

E szabadságot kívánják korlátozni a nemzetközi joggal való összhang­ra, a nemzetközi közérdekre, a nemzetközi együttműködés követelményére vonatkozó utalások. Bár szó van a természeti erőforrások feletti szuverenitásról és arról, hogy a távér­zékelést nem szabad az érdekelt állam jogait és jogos érdekeit károsító módon folytatni, a határozat nem követeli meg ezen utóbbi állam előzetes hozzájárulását a távérzékeléshez és a területével kapcsolatos adatok terjesz­téséhez, azzal a feltétellel, hogy azokat megkülönböztetés nélkül és éssze­rű költségek mellett hozzáférhetővé kell tenni. A határozat fontos eleme a Föld természeti környezet védelmének, a természeti csapásoktól való megóvásának előmozdítása.

A nukleáris energiaforrás alkalmazásainak alapelveiről szóló 1992. évi határozat

E határozat célja két - egymásnak ellentmondó - követelmény közötti kompromisszum megteremtése. A nukleáris energiaforrás, mely alatt az űrobjektum fedélzetén elektromos energiát szolgáltató szerkezet értendő, különösen előnyös, sőt olykor nélkülözhetetlen bizonyos fajta űrtevékeny­ségeknél. Ugyanakkor nyilvánvaló biztonsági kockázattal jár, valamilyen baleset a környezet súlyos szennyeződését idézheti elő.

E megfontolások alapján a nukleáris energiaforrás tervezésénél szigo­rú biztonsági követelményeket kell érvényesíteni (figyelembe kell venni az általánosan elfogadott nemzetközi sugárvédelmi irányelveket, csak elégsé­gesen magas pályára helyezhető el, lehetőleg biztosítani kell a hibák auto­matikus kiküszöbölését, az alkotó elemek funkcionális elszigeteltségét és leválaszthatóságát).

Atomreaktorok bolygóközi vállalkozásban vagy elégségesen magas pá­lyán alkalmazhatók, földközeli pályán csak akkor, ha a működés befejezté­vel elégségesen magas pályán tárolhatók. Az energiatermelés csak akkor kezdődhet, amikor a reaktor eléri az operatív földkörüli vagy bolygóközi pályát. Fűtőanyagként csak magasan dúsított U-235 használható

Rádióizotóp generátorok bolygóközi vagy a Föld gravitációs terét elha­gyó vállalkozásnál alkalmazhatók, Föld körüli pályán csak akkor, ha kerin­gésük operatív szakasza után magas pályára kerülnek.

A felbocsátó államot értesítési kötelezettség terheli abban az esetben, ha az űrobjektum hibásan működik, mely radioaktív anyag Földre való vissza­térésének kockázatával jár. Ebben az esetben - ha ésszerűen lehetséges - konzultációt kell tartani, továbbá általános segítségnyújtási kötelezettség ke­letkezik.

A felbocsátó állam nemzetközi felelősségének és a kártérítési kötelezett­ségének a kimondásánál a határozat mutatis mutandis követi a világűrjog releváns elveit azzal az eltéréssel, hogy kiterjeszti a kár fogalmát (kutatás, helyreállítás, megtisztítás kellően indokolt költségei, beleértve a harmadik államoktól kapott segítség költségeit is).

Az 1996. évi deklaráció

E deklaráció a nemzetközi együttműködésről szól a világűr valamennyi ál­lam hasznára és érdekében megvalósítandó kutatásában és felhasználásában, mellyel eleget kíván tenni a fejlődő országok régi követelésének. Leglénye­gesebb eleme az, hogy e nemzetközi együttműködésnek összhangban kell állni a nemzetközi joggal, ide értve az ENSZ Alapokmányát és az 1967. évi világűrszerződést.