A választott bíráskodás

A nemzetközi bíráskodásnak - a nemzetközi viták diplomáciai elintézési módjától - megkülönböztető sajátossága az, hogy a bíróság által hozott határozat a felekre kötelező, melyet jóhiszeműen végre kell hajtani. Nemzetközi bí 656j91g ráskodásra csak a felek megegyezése alapján kerülhet sor, azaz nincs kötelező bíráskodás. A nemzetközi bíráskodás elvileg két alapvető formája különböztetendő meg: a választott bíráskodás és az állandó nemzetközi bíróságok.

Választott bíráskodásnak nevezzük azt, amikor a felek határozzák meg a választott bíróság felállítását és összetételét, valamint eljárási szabályait. E megegyezés történhet a vita keletkezése után utólag, de lehet előzetes is, amikor a felek az általuk megkötött szerződésben a szerződéssel kapcsolatos viták rendezésére választott bírói eljárást írnak elő, vagy pedig olyan szerződést kötnek, melynek tárgya meghatározott ügyekre nézve választott bíráskodás létesítése. Mindkét esetben a szerződés vagy annak melléklete szabályozza a választott bíróság megalakítását és eljárását.

A választott bíráskodás fejlődésének egyik kulcsfontosságú állomása az 1907. évi hágai egyezmény, mely az alábbiakat tartalmazza:

a választott bíráskodás célja az, hogy az államok között felmerülő jogi természetű vitás ügyek a felek által választott bírákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést

a választott bírói eljárásra akkor van lehetőség, ha a vitában álló felek szerződést kötnek, melyben meghatározzák - többek között - a bírák kinevezését, a vita tárgyát, az eljárás nyelvét.

A hágai egyezmény létrehozta az Állandó Választott Bíróságot is, mely azonban csak a választott bírák jegyzékét jelentette. Működött egy segédhivatal is, a Nemzetközi Iroda, amely feletti felügyeletet a holland külügyminiszter elnökletével szerződőállamok Hágában akkreditált diplomáciai képviselőiből álló Igazgató Tanács gyakorolta. A választott bíráskodási eljárásban a szubszidiárius jellegű fontosabb eljárási szabályok a következők:

az eljárás rendszerint két külön részre oszlik: az írásbeli előkészítésre és a tárgyalásra

a feleket ügyvivők és jogtanácsosok képviselik

az ítélőszék határozatait szótöbbséggel hozza, mely az adott ügyben és adott felek között végleges

ennek ellenére a kompromisszumban fenntartható a felülbírálás joga.

Az állandó nemzetközi bíróságok megjelenésével ugyan a nemzetközi gyakorlatban a választott bíráskodás a háttérbe szorult, de továbbra is születtek választott bírói ítéletek, sőt a hetvenes évektől a választott bíráskodás reneszánszáról is beszélhetünk. Az elmúlt években erősödött a kötelező választott bíráskodás bevezetésének tendenciája, mely azt jelenti, hogy a vitában álló államok nemzetközi szerződésekben előre elfogadják bizonyos ügyek választott bírói eldöntését. A nemzetközi gazdasági jogban például általános szabállyá vált a kötelező választott bíráskodás elfogadása.