|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
A szerzõdéskötés szûkebb értelemben azt az aktust jelenti, mellyel az állam a szerzõdés kötelezõ hatályát magára nézve elismeri. Tágabban pedig felöleli az ehhez vezetõ egymást követõ eljárási szakaszok összességét. 949c26j
A szerzõdés szövegének kidolgozásában az államok képviselõi vesznek részt. A bécsi egyezmény szerint (7. cikk) az állam nevében az államfõ, a kormányfõ és a külügyminiszter külön meghatalmazás nélkül is jogosult bármely nemzetközi szerzõdés megkötésére. A diplomáciai képviselet vezetõje is jogosult külön meghatalmazás nélkül a küldõ és a fogadó állam között létrejövõ szerzõdés megkötésére irányuló tárgyalásokat folytatni, ezen ex officio hatásköre azonban a szerzõdés aláírására már nem terjed ki. Hasonló szabály vonatkozik az államoknak nemzetközi konferenciára, valamely nemzetközi szervezetbe küldött képviselõire is. Más esetekben a tárgyaláson részt vevõ személyeknek rendelkezni kell a belsõ jog által meghatározott állami szerv által megfelelõen kiállított meghatalmazással, melyet a tárgyalások kezdetekor bemutatnak. Az 1969. évi bécsi egyezmény a kifejezett vagy hallgatólagos meghatalmazás súlyát azzal emeli ki, hogy e nélkül a személy cselekménye joghatás nélküli, ugyanakkor lehetõvé teszi az utólagos megerõsítést.
A tárgyalás bilaterális szerzõdés megkötése esetében a felek képviselõinek kötetlen megbeszélését jelenti. A multilaterális szerzõdéseknél, legalábbis akkor, ha jelentõs számú állam képviselõje vesz részt a tárgyalásokon, a tárgyalást vagy diplomáciai konferencián, vagy nemzetközi szervezetek keretében bonyolítják le. Diplomáciai konferencia esetében elõzetesen meg kell határozni a részvétel feltételeit, azt, hogy milyen tervezetek alapján dolgoznak, a konferencia szervezeti felépítést, az eljárási szabályokat és különösen a szavazás módját, ami az esetek többségében tárgyalást jelent a tárgyalásért. Ha nemzetközi szervezetek keretében történik a szerzõdés szövegének elfogadása, akkor a dolog természete szerint az adott nemzetközi szervezet ügyrendi szabályai az irányadók.
Amikor a tárgyalások eredményes befejezésével létrejön a szerzõdés végleges szövege, szükség van a hitelesítésre, azaz annak tanúsítására, hogy a szöveg hûen tükrözi a felek akaratát. A bécsi egyezmény a tárgyalások résztvevõinek szabad kezet ad, így a gyakorlatban a hitelesítésnek több módja alakult ki:
parafálás, azaz a felek képviselõi a szöveget kézjegyükkel látják el
a záróokmány vagy záróakta aláírása nemzetközi konferenciákon
nemzetközi szervezet határozata
ad referendum aláírás
aláírás
A nemzetközi szerzõdés általában három részbõl áll: a felek céljait és egyebeket rögzítõ preambulumból, a felekre a szerzõdésbõl háruló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó érdemi rendelkezésbõl, végül a zárórendelkezésbõl, azaz a hatálybalépésrõl, a hatálya meddig tart, milyen fenntartások engedhetõk meg, hogyan módosítható stb.
Találat: 1723
