|
||
|
||||||||||||||||||
A szerződések hatálya
Időbeli hatály: A bécsi egyezmény általánosságban kizárja a szerződések visszaható erejét, sőt ezt magára is vonatkoztatja azzal a fenntartással, hogy visszaható hatályának kizárása nem érinti az egyezményb 212d37c en foglalt bármely olyan szabálynak az alkalmazását, amelynek a szerződések a nemzetközi jog alapján az egyezménytől függetlenül alá vannak vetve.
Területi hatály A bécsi egyezmény szerint:
"Amennyiben a szerződéstől eltérő szándék nem tűnik ki és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a szerződés mindegyik részes felet teljes területére nézve kötelezi."
E rendelkezés is a főszabály és a kivétel ötvözete. Nagy számú szerződés rendelkezik kifejezetten a felek területének meghatározott részéről, speciális területi rezsimekről (pl. határvízegyezmények, 1920. évi Spitzberga szerződés). A területi hatályra vonatkozó szabály nem zárja ki azt sem, hogy az államok területükön kívül eső térségekre vonatkozó szerződéseket kössenek, melyekkel ottani magatartásukat kívánják szabályozni. Ilyen szerződések tárgya a res communis omnium usus (Antarktisz, nyílt tenger, világűr).
Személyi hatály A bécsi egyezmény szerint a nemzetközi szerződés harmadik állam számára - annak beleegyezése nélkül - sem jogokat, sem kötelezettségeket nem hozhat létre. Az egyezmény ugyanakkor lehetővé teszi harmadik állam terhére kötelezettség létesítését azzal a feltétellel, hogy ezen álam ezt kifejezetten, írásban elfogadja. A harmadik állam számára jogokat biztosító szerződéssel kapcsolatban a bécsi egyezmény úgy rendelkezik, hogy két feltétel szükséges ilyen jogok közvetlen megszerzéséhez: egyrészt, "ha a részes felek szándéka arra irányul, hogy e rendelkezéssel a harmadik államnak, vagy államok csoportjának, amelyhez a harmadik állam tartozik, vagy valamennyi államnak e jogokat megadják", másrészt, ha a harmadik állam ehhez hozzájárulását adta, melyet ellenkező adat hiányában vélelmezni kell.
A legnagyobb kedvezményes záradék: Bizonyos típusú nemzetközi szerződésekben gyakran fordul elő olyan rendelkezés, melynek célja az egyenlő elbánás biztosítása. Ezt szokás a legnagyobb kedvezményes záradéknak nevezni. Ezt az elbánást általában kölcsönösen biztosítják egymásnak az államok.
Találat: 1773