|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
A szerződés megszűnése a nemzetközi jog szabályai szerint
A teljesítés a szerződéses kötelezettségek kimerítését jelenti, mely mint a legtermészetesebb szerződés-megszűnési mód csak a szerződések bizonyos fajainál fordulhat elő, azoknál, amelyek egyszeri vagy ele 212e49c ve meghatározott számú kötelezettséget állapítanak meg (pl. cesszió vagy kompromisszum).
A szerződésszegés az állam nemzetközi felelősségét létrehozó nemzetközi jogsértés. A szerződésszegés feljogosítja a vétlen felet a szerződés megszüntetésére, melyet a régi tradíció szerint végre nem hajtási kifogásnak, a magyar jogi nyelvben felbontásnak neveznek. Csak lényeges szerződésszegés jogosítja fel a vétlen felet a szerződés felbontására. A bécsi egyezmény szerint lényeges szerződésszegésnek minősül a meg nem engedett egyoldalú megszüntetés vagy a szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése. Bilaterális szerződéseknél ez persze egyszerű, de a multilaterális szerződéseknél valamely részes fél általi lényeges megszegése esetén a jogi helyzet összetettebb:
a többi fél egyhangú megállapodással megszüntetheti a szerződést köztük és a vétkes fél viszonylatában, azaz ez utóbbit kizárhatja a szerződésből, vagy
a szerződést teljesen megszünteti (pl. fegyverkorlátozási egyezmények esetében);
a különösen érintett fél feltétlenül, a többi pedig meghatározott feltételek mellett külön-külön felfüggesztheti a szerződés alkalmazását a szerződésszegő fél viszonylatában;
az ember védelmére vonatkozó humanitárius szerződéseket, különösen azok esetében, melyek megtiltják az ilyen szerződéssel védelemben részesített személyek elleni megtorlás bármilyen formáját, lényeges szerződésszegés esetén sem lehet felbontani.
A körülmények lényeges változására történő hivatkozást a szerződés megszüntetése céljából a bécsi egyezmény megszorító módon teszi lehetővé: általános szabályként nem engedélyezi, csak kivételes esetben teszi lehetővé, jelesül, ha az adott körülmények fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a felek a szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el, vagy a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke. A bécsi egyezmény kizárja a körülmények megváltoztatására való hivatkozást a határmegállapító szerződéseknél, továbbá akkor, ha a körülmények változása az arra hivatkozó fél jogsértő magatartásának következménye. Ez utóbbi összhangban van azzal az általános elvvel, hogy senki sem alapozhat jogot saját jogellenes cselekményére (ex iniuria ius non oritur).
A lehetetlenülés. A körülmények változása olyan mértékű és természetű is lehet mely lehetetlenné teszi a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A bécsi egyezmény külön szabályozza a fizikai ellehetetlenülést, melyről akkor van szó, ha a szerződés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartósan eltűnik vagy megsemmisül (pl. sziget elsüllyedése, folyó kiszáradása). A bécsi egyezmény kimondja azt is, hogy "ha az általános nemzetközi jog új feltétlen alkalmazást igénylő szabálya (ius cogens) alakul ki, valamennyi, ezzel ellentétben álló szerződés semmissé válik és megszűnik."
Ez tekinthető a jog ellehetetlenülésének.
A háború. Bár a bécsi egyezmény e megszűnési okról nem rendelkezik, a háború a dolog természete szerint érinti a hadviselő államok között hatályos szerződéseket. A következő helyzetek különböztethetők meg:
A háborúra vonatkozó szerződések, az ún, hágai és genfi jog nem szűnnek meg, ellenkezőleg: ezeket éppen háború idején kell alkalmazni.
Vannak olyan szerződések, melyeket - a szerződés kifejezett rendelkezései vagy a felek szándéka szerint - háború idején is alkalmazni kell (pl. az 1977. évi Panama-csatornára vonatkozó szerződés).
A hadviselő felek közötti kétoldalú szerződések általában megszűnnek.
A többoldalú szerződések alkalmazása a hadviselők között felfüggesztődik, majd a hadiállapot megszűnésével a szerződéses kapcsolat folytatódik, a semleges államok közötti viszonylatban pedig hatálya érintetlen marad.
6. Államutódlás. (57.-58. tétel)
Találat: 1623
