A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. A nemzetközi pénzügyi szervezetek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. A nemzetközi pénzügyi szervezetek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

I. ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet):

A szervezet 1919-ben jött létre, alapokmánya az I. vh.-t lezáró békeszerzödések mellékletében volt található. Magyarország 1921 óta tagja. Az ENSZ-hez mint szakosított szervezethez 1946. óta kapcsolódik. 1996-ban 173 tagja volt.

A szervezet tagjai a következök

1)   akik 1945 elött is tagok voltak;

2)   akik az ENSZ-nek tagjai, ha nyilatkozattal vállalják a Munkaügyi Szervezetben való tagságot;

3)   végül olyan államok, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek, de akiket az Egyetemes Munkaügyi Értekezlet 2/3-os többséggel a tagok közé felvesz.

A tagoknak joguk van kilépni, azonban a kilépés 2 évi elözetes felmondáshoz kötött.

A szervezet céljai:

elérni a tagállamokban a teljes foglalkoztatás megvalósítását.

biztosítani a munkaerö szakképzését és továbbképzését.

a munkavállalók életkörülményeinek és egészségvédelmének javítása.

elösegíteni a munkaadók és munkavállalók közötti együttmüködés megszervezését.

elömozdítani az anyák és gyermekek védelmét, és a lakásviszonyok javítását.

biztosítani a kulturális életben való részvételt.

A céljait nemzetközi szerzödések kezdeményezése és kidolgozása útján igyekszik elérni.

Jelentös oktatási és kutatási tevékenységet is folytat (Torino: Nemzetközi oktatási központ; Genf: Munkaügyi tanulmányok Nemzetközi intézete).

Szervezeti felépítése

A fö szerve az Egyetemes Munkaügyi Értekezlet, ez a közgyülésnek megfelelö szerv, ahol minden államot 4 tagú delegáció képvisel és minden államnak 4 szavazata van.

A 4 tagú delegáció közül:

2 tagot a kormány szabad belátása szerint nevez ki,

1 tagot a legjelentösebb munkaadói szervezet,

1 tagot pedig a legjelentösebb munkavállalói szervezet meghallgatása után nevez ki.

Ez utóbbi két képviselö kormánya álláspontjától eltéröen is szavazhat.

Az EMÉ 1 elnököt és 3 alelnököt választ, ezen kívül megválasztja az Igazgató Tanácsot, ö dönt a költségvetésben, ö fogadja el a nemzetközi egyezményeket, ehhez azonban 2/3-os többség szükséges. Ilyen többség kell egyébként a tagfelvételhez és az Alapokmány módosításához is.

Az Igazgató Tanács 1974-ig 48 tagú volt, 1974 óta 56 tagú. Összetételében hármas tagozódás érvényesül, vagyis az 56 tagból:

28 kormányképviselö,

14 személy a munkavállalókat,

14 személy pedig a munkaadókat képviseli.

A 28 kormányképviselöböl 10 állandó tagsággal rendelkezik, ezek a legfejlettebb ipari államok, míg az összes többi képviselöt az Egyetemes Munkaügyi Értekezlet választja 3 évre.

Az adminisztratív szerv neve: Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, melynek székhelye Genfben van, és élén az Igazgató Tanács által választott Vezérigazgató áll. A Hivatalhoz 40 regionális hivatal kapcsolódik a Föld különbözö városaiban. A Vezérigazgató irányításával egy 3000 fös apparátus müködik. Feladata az adminisztratív teendökön túl az egyezmények végrehajtásának az ellenörzése. Erre külön szakértöi bizottságot hozott létre, amely a tagállamoktól kér és kap jelentéseket a munkaügyi egyezmények végrehajtásáról.

A szakmai képzés elösegítése érdekében a Munkaügyi Szervezet segélyprogramokon keresztül is segíti a fejlödö országokat.

II. A nemzetközi pénzügyi szervezetek:

IBRD - Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

A bankot 1944-ben hozták létre Bretton Woods-ban tartott értekezleten. A Világbank 1945-ben kezdte meg tevékenységét, 1947. óta szakosított intézmény, Magyarország 1982. óta tagja, 1997-ben 182 tagja volt. Székhelye Washington.

Az IBRD tagsági joga össze van kötve a Nemzetközi Valutaalappal IMF), a belépö államnak szükségképpen a Valutaalapba is be kell lépni a Bretton Woods-i egyezmény értelmében.

Az IBRD kölcsönt nyújt de a kölcsönpolitikát nem az adós országok, hanem a kölcsönt nyújtók szempontjai alapján kell koordinálni, és azok ellenörizhetik a kölcsönt felvevök gazdasági politikáját ezért maradtak töle sokáig távol a szocialista országok.

Fö szervei

Kormányzók Tanácsa, melybe minden állam 5 éves idötartamra egy kormányzót jelöl. Évente ül össze és feladata többek között az alaptöke emelése vagy csökkentése, a nyereség szétosztása, új tagok felvétele.

Szavazás

A Kormányzók Tanácsában minden állam 250 szavazattal rendelkezik plusz minden bejegyzett 100.000 USD jegyzett töke után 1 szavazatot kap (pl.: USA 32.000 szavazattal rendelkezik). A határozatokat egyszerü szótöbbséggel hozzák. A vezetö szerep a 7 legfejlettebb ipari államé: USA, Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Franciaország, Olaszország, Németország.

A másik fö szerv a 20 fös Direktórium, melynek 15 tagját 2 éves idötartamra a Kormányzók Tanácsa választja, 5 képviselö pedig állandó tagsággal rendelkezik azokból az államokból, amelyek a legtöbb tökét fizették be. (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Németország). A Direktórium végzi a folyamatos igazgatási feladatokat, bonyolítja a banki müveleteket és megválasztja a bank elnökét, aki eddig még mindig amerikai állampolgár volt. Washingtonban pénzügyi müszaki szakértökböl álló több mint 2000 fös apparátus müködik.

Az IBRD tevékenysége

Kölcsönök nyújtása a tagállamoknak olyan fejlesztési projekteknek támogatása céljából, mint:

- autópályák,

- iskolák,

- kórházak építése.

A kölcsönöket általában 15-20 év alatt kell visszafizetni 3-5 év türelmi idö letelte után. A kamatlábat 6 havonta igazítják ki. Magyarország 1997-ig 3,5 milliárd $ kölcsönt vett fel és 36 kölcsön-megállapodást kötött az IBRD-el.

A Világbank csoportot a Világbank (IBRD) a Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) és a Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA) alkotja.

Világbank csoport = IBRD+IMF+IFC+IDA

A pénzt a Bank a tagok befizetése ill, kölcsönkötvények útján szerzi. A Bank fejlesztési kölcsönöket nyújt, plusz müszaki, szakmai segítséget ad annak aki ezt kéri.

IMF (Nemzetközi Valutaalap):

1944-ben hozták létre ezt is a Bretton Woods-ban megtartott értekezleten. 1947-óta szakosított intézmény. Ugyanannyi tagja van, mint a Világbanknak, miután a két szervezet tagsága egybe esik. Székhelye Washington.

Célkitüzései:

1.     szervezet biztosítása a nemzetközi pénzügyi kérdések megvitatására.

2.     a nemzetközi kereskedelem növekedésének biztosítása, a termelö kapacitás fejlesztése.

3.     a valuta-árfolyam stabilitásának elömozdítása, szabályozott árfolyam-megállapodások létrehozása és a versenyszerü árfolyam-leértékelések elkerülésének elösegítése.

4.     A valutakorlátozások kiküszöbölése, a multilaterális fizetési és átutalási rendszer támogatása.

5.     A tagállamok fizetési mérleg egyensúlyhiányának a csökkentése.

A célkitüzéseket a Valutaalap egyrészt kölcsönök nyújtásával, másrészt tözsdei ügyletekkel segíti elö. Pl. egy valutának a gyors értékcsökkenése esetén a további áresést az érintett valuta felvásárlásával gátolja meg.

A Valutaalapba az alaptökét a tagállamok eredetileg 25%-ban aranyban és 75%-ban nemzeti valutában voltak kötelesek befizetni, ez azonban megszünt, mivel ma már a dollárt sem lehet aranyra váltani. 1971-ben hozták ezt a rendelkezést, ekkor meg is változtatták a töke számolási egységét, a dollárról áttértek a különleges lehívási jogra azaz az SDR-re. 1 SDR kb. 1,4 $-t ér, ezt szokták papíraranynak is nevezni. Magyarország a Valutaalap tökéjében, 1997-ben 754,8 millió SDR-rel vett részt.

Fö szerve:

A Kormányzótanács, mely évente egyszer ül össze. A Tanácsban minden állam képviselve van és 250 alapszavazattal rendelkezik, ezen kívül minden 100 000 SDR befizetett töke 1 szavazatot jelent.

A Kormányzótanács két ülése között a 20 tagú Direktórium jár el, tagjai közül 15-t választanak, 5 pedig a legnagyobb kvótát fizetö államok képviselöiböl kikerülö állandó tagsággal rendelkezik. (USA, Németország, Svájc, Japán, Szaúd-Arábia képviselöi). A Direktórium döntéséhez 4/5-s többség szükséges fontos ügyekben. A Direktórium élén a vezérigazgató áll, mellette az 5 legnagyobb tökét befizetö állam képviselöiböl ügyvezetö igazgatóság müködik.

A kölcsön maximuma a tagállamok által befizetett hozzájárulás 200%-a, a töke 1980-ban 58 milliárd SDR volt.

IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság):

1957 óta müködik, és célja a magánbefektetés elömozdítása a fejlödö országokban. Ez a szervezet állami kezesség nélkül is ad kölcsönt. A szavazás itt is 250 szavazat, és minden 1.000 $ után 1 szavazat jár. Székhelye Washingtonban.

Tagjai csak azok az államok lehetnek, akik a Világbanknak és ezzel együtt a Valutaalapnak is tagjai, azonban a Világbank tagjai nem kötelesek az IFC-be is belépni.

Az IFC is kölcsönt nyújt, de a gyakorlatban nem ö adja a kölcsönt, hanem csupán ö szerzi be, és ö vállal kezességet, hogy a kölcsönt az érintettek megkapják és visszafizetik.

1996-ban 170 tagja volt.

Az IFC elnöke a Világbank elnöke, a Bank Kormányzótanácsa és Direktóriuma egyben az IFC irányítását is ellátja.

A szervezetnek Magyarország is tagja. A fejlödö országok a nekik nyújtott kölcsönt nem pénzben, hanem gyárak, berendezések formájában kapják, és ha egyes esetekben ilyet szállít Magyarország, ellenértékét az IFC-töl devizában kapja meg.

IDA (Nemzetközi Fejlesztési Egyesület):

1960 óta müködik, és 1961 óta szakosított szervezet.

Létrehozásának konkrét oka az volt, hogy a fejlödö országok igen eladósodtak, és az 50-es években, amikor még a gazdasági helyzet lehetövé tette, mindenhonnan, még a szocialista országoktól is kölcsönöket vettek fel, ugyanakkor ezen országok a szokásos kamatokat nem tudták visszafizetni és világossá vált, hogy részükre nagyobb kedvezményeket kell nyújtani.

Ezt kívánták az IDA létrehozásával elérni, mely igen kedvezö körülmények között nyújt kölcsönt.

A kölcsön megfizetési ideje 50 év, ami kamatmentes kölcsönt jelent. Az elsö tíz év letelte után kell az alaptöke törlesztését megkezdeni. A második tíz évben az alaptöke 1%-át kell évente befizetni és a harmadik 10 évtöl pedig évi 3%-ot kell fizetni.

Tag elvileg csak a Világbank tagja lehet, azonban ezt a gyakorlatban nem tekintették kötelezönek. Jelenleg 121 tagja van.

Szervezete

Washingtonban müködik, összetétele azonos a Világbankéval, annak Kormányzótanácsából, Direktóriumából és elnökéböl áll. A tagok 500 alapszavazattal rendelkeznek és minden 5.000 $ után 1 plusz szavazatuk van. Az USA-nak van itt is a legtöbb szavazata.

A belépéskor kifizetett tökének a fejlödö országok csak 10%-át kötelesek konvertibilis valutában biztosítani, a többi 90%-ot a nemzeti valutában fizetik ki.

III. IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség):

Az egyetlen a szakosított szervezetek közül, amely nem a Gazdasági és Szociális Tanácsnak van alárendelve, hanem a Biztonsági Tanácson keresztül kapcsolódik az ENSZ-hez. Müködését 1957-ben kezdte meg, Magyarország alapító tagja. Évente jelentést ad a Közgyülésnek, hasonlóan a többi szakosított szervezethez.

A szervezet célja:

Segíteni az atomenergia békés célú felhasználását, sugárvédelmi elöírások, radioaktív anyagok szállítási szabályzatának a kidolgozása.

Kutatási eredmények közkinccsé tételének elösegítése.

Megoldani a müszaki információk cseréjét és azok gyakorlati megvalósítását.

Rendkívüli segítség nyújtása nukleáris balesetekkor a tagállamok részére.

Az atomsorompó-egyezményben lefektetett ellenörzési biztosítéki rendszer létrehozása.

A legföbb szerve:

A Közgyülés, amelyet Általános Konferenciának neveznek, és egyszerü szótöbbséggel dönt a kérdések többségében. Némely esetben pl.: költségvetés megállapítása, alapszabály módosítása, vagy az alapszabály felfüggesztése, csak 2/3-os szótöbbséggel lehetséges.

A Kormányzók Tanácsa egy 34 tagú szerv, melynek 9 állandó tagja van, a legfejlettebb atomiparral vagy legnagyobb nyersanyaglelöhellyel rendelkezö országok képviselöiböl. Ide tartozik:

USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, India, Olaszország, Németország és Oroszország.

A többi 25 tagját az Általános Konferencia választja. A Kormányzók Tanácsa egyszerü szótöbbséggel határoz.

Az adminisztratív apparátus neve Titkárság, melynek élén a 4 évre választott vezérigazgató áll. Ez kb. 1500 fös apparátus és Bécsben müködik.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség számos más nemzetközi szervezettel kötött együttmüködési szerzödést pl.: ILO, WHO, FAO, és kapcsolatban áll regionális nemzetközi szervezetekkel is pl.: Arab Liga, Afrikai Egységszervezet, valamint más nemzetközi regionális szervezettel pl.: EURATOM.

Tevékenysége során az IAEA ösztöndíjakat adományoz, tudományos konferenciákat kezdeményez, tanácsadó szolgálatot müködtet sugárveszély elhárítására. Az 1968-ban megkötött atomsorompó-egyezmény végrehajtásával kapcsolatban is speciális feladatai vannak. Ez az egyezmény 1970-ben lépett életbe és utána egy bizottság jött létre valamennyi tagállam képviselöjéböl, és ez javasolja valamennyi tagállamnak külön biztosítéki egyezmény kötését, amelynek során az IAEA helyszíni ellenörzést végez az egyes államokban. Az ellenörzés kiterjed az Atomerömüvek építési tervére, és ezenkívül a nukleáris felügyelök egy évben 250 atomreaktort látogatnak meg a világon. Az IAEA környezetvédelmi tevékenységet is végez, így foglalkozik a radioaktív hulladék nyilvántartásával és semlegesítésével is. Ilyen egyezményt Magyarországgal is kötöttek.