A Nemzetközi Büntetöbírósag

A Nemzetközi Büntetöbíróság

A II. világháborúval kapcsolatosan elkövetett háborús és emberiség elleni büntettek hatására az ENSZ Közgyülése elhatározta, hogy a Nürnbergi Katonai Törvényszék Alapokmányában és ítéleteiben foglalt elveknek megfelelöen ki kell dolgozni egy tervezetet az emberiség békéje és biztonsága elleni jogsértések mindenkire kötelezö felsorolását és elökészítésével megbízta a Nemzetközi Jogi Bizot 626b15g tságot, amely a görög J. Spiropoulos professzort jelölte ki speciális elöadónak. A tervezet 1954-re elkészült, azonban az agresszió fogalmának 1974-ben történt elfogadásáig a munkát felfüggesztették, és végül 1981-ben kérte fel az ENSZ Közgyülése a Nemzetközi Jogi Bizot 626b15g tságot a folytatásra.

A legsúlyosabb nemzetközi büncselekmények kidolgozása során elkészült egy nemzetközi büntetö bíróság statútumának tervezete is, amelyet csak súlyos nemzetközi jogsértések egyéni elkövetöinek szankcionálása céljából fognak felhasználni.

A Nemzetközi Büntetö Bíróság felállítására vonatkozó egyezményt 1998. július 17-én fogadták el Rómában (120 igen, 7 nem szavazat).

Hatáskörébe azon egyének büntetöjogi felelösségre vonása tartozik, akik népirtást, emberiesség elleni büntetteket és háborús büntetteket követtek el.

E büntettek körét az egyezmény ki is bövítette pl. emberiesség elleni büntettnek minösíti a rabszolgaságba vetést, a genocídiumot, az etnikai jellegü szexuális eröszakot ill. az ezáltal szándékosan elöidézett terhességet. Büntetendö az agresszió is, de ez ellen a Bíróság csak akkor léphet fel, ha annak elkövetését a Biztonsági Tanács már megállapította. Halálbüntetést nem szabhat ki, mellette ügyész fog müködni. Nem járhat el 18 éven aluli személyekkel szemben, viszont eljárást indíthat minden rangú állami vezetö ellen is.

Szervezete:

1998. július 17-én 120 állam elfogadta a Nemzetközi Büntetöbíróság létrehozásáról szóló Római Statútumot. A Nemzetközi Büntetöbíróság Statútuma 2002. július 1-jén lépett hatályba.

Székhelye: Hága.

A Nemzetközi Büntetöbíróság Statútumának tagjai azok az államok, amelyek azt megerösítették, elfogadták, jóváhagyták vagy ahhoz csatlakoztak.

2004. augusztus 1-jén a Nemzetközi Büntetöbíróság Statútumának 94 állam tagja és 139 állam írta alá.

A bíróság összetétele: Az összesen 18 bírót (ez a szám emelkedhet) a Részes Államok Közgyülése választja, megbízatása 9 évre szól.

A Bíróság bírái három kollégiumba szervezödnek:

- Tárgyalás-elökészítö Kollégium;

- Elsöfokú Kollégium ;

- Fellebbviteli Kollégium.

A bírói kar 1/3-át 3 évente megújítják.

Joghatóság

A Nemzetközi Büntetöbíróság joghatósága a legsúlyosabb büntettekre terjed ki:

- a népirtás büntette;

- az emberiesség elleni büntettek;

- a háborús büntettek;

- valamint fogalmának meghatározását követöen az agresszió büntette.

Idöbeli hatály

A Bíróság joghatósága csak a jelen Statútum hatálybalépése, azaz 2002. július 1-je, után elkövetett büntettekre terjed ki.

Személyi hatály

A Bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha az az állam, amelynek a büntett elkövetésével vádolt személy állampolgára, vagy amelynek területén a kérdéses cselekmény történt tagállam. Ugyanakkor ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni, ha az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa utalja a föügyész elé az esetet.

Statútum 36. cikk

1. A 2. bekezdésre is figyelemmel, a Bíróság 18 bíróból áll.

3. (a) A bírákat nagy erkölcsi tekintélyü, pártatlan és becsületes személyek közül választják meg, akik megfelelnek a saját Államukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez megkívánt követelményeknek.

(b) A bírói tisztségre jelölt minden személy:

(i) Elismert büntetö anyagi- és eljárásjogi szaktudással, és bíróként, ügyészként, ügyvédként vagy más hasonló minöségben a szükséges büntetöbírósági tárgyalási tapasztalattal rendelkezik; vagy

(ii) A nemzetközi jog területein, így a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok területén elismert szaktudást, és a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységében érintett jogászi minöségben nagy tapasztalatot szerzett;

(c) A bírói tisztségre jelölt minden személy kiválóan ismeri és folyékonyan beszéli a Bíróságnak legalább az egyik munkanyelvét.

8. (a) A Részes Államok a bírák választásakor a következö szempontokat veszik figyelembe a Bíróság összetételére vonatkozóan:

(i) A világfö jogrendszereinek megfelelö képviselete;

(ii) A méltányos földrajzi eloszlás;

(iii) A nöi és férfi bírák megfelelö képviselete.

(b) A Részes Államok figyelembe veszik továbbá, hogy legyen a Bíróságon olyan bíró, aki speciális kérdésekben joggyakorlattal rendelkezik, többek között a gyerekek és nök elleni eröszak kérdéseiben. 9. (a) A (b) pont fenntartásával, a bírók megbízatása kilenc évre szól, és a (c) pont, illetve a 37. cikk 2. bekezdésének fenntartásával nem választhatók újra.

(b) Az elsö választáson megválasztott bírák sorshúzás útján kiválasztott egyharmadának megbízatása három évre szól; a sorshúzással kiválasztott másik egyharmadának hat évre szól; a többi bíró megbízatási idötartama pedig kilenc év.