|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A Nemzetközi Bíróság létrejötte és szervezete.
Az ENSZ egyik föszerve, tehát minden ENSZ tag ipso facto, az ENSZ Alapokmány elfogadásával egyben részese lett magának a Statútumnak is. Nem lehet úgy az ENSZ-be belépni, vagy eredeti tagnak lenni, hogy ne fogadja el a Bíróság alapszabályait. Ugyanakkor a Bíróság Statútumának részese lehet olyan állam is, ame 121b18b lyik nem volt tagja az ENSZ-nek a Statútum elfogadása idején.
A Bíróság semmilyen más hatóságnak nincs alárendelve, olyan szuverén szerv, amelyiknek nem kell évi tevékenységéröl jelentést tenni az ENSZ Közgyülésnek sem. A Bíróság ugyanakkor nem kizárólagos bírói szerve az ENSZ tagoknak, tehát azok jogosítottak más bíróságot is igénybe venni. Egyébként létezik az ENSZ-nek egy másik bírói szerve is, ez az Adminisztratív Bíróság, de ez nem államok közötti vita eldöntésére szolgál, hanem a világszervezet és alkalmazottai közötti munkaügyi viták végsö eldöntésének fóruma.
A Nemzetközi Bíróság bizonyos értelemben jogutódja az Állandó Nemzetközi Bíróságnak: amennyiben egy állam az Állandó Nemzetközi Bíróság elött alávetési nyilatkozatot tett, és rögtön az ENSZ megalakulása után az ENSZ tagja lett, akkor ez az alávetési nyilatkozat az utódbíróságra, nevezetesen a Nemzetközi Bíróságra is vonatkozik.
A bíróság tagjainak megválasztása:
A Bíróság tagjának való jelölést az Állandó Választott Bíróság nemzeti csoportjai végzik. Ez 4 személyböl áll és ök maximum 4 személyt javasolhatnak a jelölölistára, amelyik közül csak 2 lehet az illetö nemzeti csoport tagja (a gyakorlatban a nemzeti csoport tagjai csak egy személyt jelölnek). Az ilyen módon létrejött jelöltek névsora az ENSZ Fötitkárához kerül. Bírák jelölésére egyébként nem ENSZ tagok is jogosultak, ha részes államai a Statútumnak.
A jelöltek listáját a Közgyülés és a BT elé terjesztik és a 2 szerv egymástól függetlenül, párhuzamos ülésen dönt a jelöltek közül.
A 2 párhuzamosan ülésezö szerv 3 évenként 5 bírót választ meg 9 évi idötartamra, tehát a Bíróság megújítására fokozatosan kerül sor. A bírák újraválaszthatók.
A Bíróság tagja az lesz, aki mind a Közgyülésen, mind a BT-ben elnyeri a szavaztok többségét. A BT-ben ebben az esetben már 8 szavazat is elég egy bíró megválasztásához. Amennyiben mindkét szervben két vagy több azonos állampolgárságú jelölt kapta meg a szavazatok többségét, akkor közülük csak a legidösebbet kell megválasztottnak tekinteni.
Ha bizonyos bírói helyek betöltése eredménytelen, mert egyes személyeket csak a Közgyülés vagy csak a BT választott meg, akkor meg kell ismételni a szavazást ha ez sem vezet eredményre, akkor a Közgyülés és a BT létrehoz egy 6 tagú közvetítö bizottságot. Ebbe 3 állam a Közgyülésböl, 3 pedig a BT-böl kerül be. Ez a 6 állam tesz újból javaslatokat, ebben már olyan személyek is szerepelhetnek, akik az elsö vagy megelözö szavazáson nem voltak jelöltek ha ez sem vezet eredményre, akkor: lehetöség van arra, hogy a bíróság már megválasztott, valamint korábban is funkcióban lévö tagjai együttesen kooptálják a hiányzó bírót, azok közül, akik akár a Közgyülésen, akár a BT-ben szavazatot kaptak.
A Statútum ismeri az ún. ad hoc bíró intézményét. Az ad hoc bíró kijelölésére akkor kerül sor, ha a Bíróság elötti vitában félként részt vevö államnak nincs állampolgára a Bíróságban. Az is elöfordulhat, hogy egyik félnek sincs polgára a bírák között, ilyenkor mindazon államok, amelyeknek nincs saját állampolgáruk a Bíróságban, kizárólag a konkrét ügy eldöntése céljából egy nemzeti bírót delegálhatnak, aki viszont nem feltétlenül tényleg a saját állampolgáruk. Az is elöfordult, hogy a kis államoknak nem volt megfelelö saját állampolgáruk erre a tisztségre és akkor egy másik állam neves nemzetközi jogászát jelölték ki pl. a Nottebohm-ügyben Liechtenstein a svájci Paul Guggenheim-et jelölte meg ad hoc bíróként.
Az ad hoc bíró teljes jogú tagja a bíróságnak, az eljárás idejére ugyanaz a napidíj és tiszteletdíj illeti meg, mint a bíróság megválasztott tagjait, a funkciója azonban az ítélet meghozatalával megszünik.
A Bíróság a tisztségviselöit maga választja meg: 3 évre választ egy elnököt és egy alelnököt. Az elnöknek Hágában kell laknia, ugyanis itt müködik a Bíróság irodája ill. a Bíróság jegyzöje, akit szintén a Bíróság nevez ki. A jegyzö mellett segédjegyzö müködik.
Találat: 501
