A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAINAK FOGALMA

A nemzetközi jog általános szabályainak fogalma

Az államok kétoldalú kapcsolataira vonatkozó nemzetközi szerződéseket leszámítva a nemzetközi jog legfontosabb területeit: pl. a tengerjogot, a diplomáciai kapcsolatok jogát, az államutódlást, sőt magát a nemzetközi sz 121f56b erződések jogát is évszázadokon keresztül a nemzetközi jog általános szabályai uralták. A nemzetközi jog általános szabályainak témája a korábbi magyar tankönyvekben, mint a szocialista országokban általában - erősen háttérbe szorult, leszűkült a nemzetközi jogforrásokkal kapcsolatos néhány megjegyzésre. Ebből az a paradoxon adódott, hogy a tananyag jelentős része a nemzetközi jognak a különböző területekre vonatkozó általános szabályait tárgyalta, ugyanakkor a nemzetközi jogalkotás ezen módjáról, annak lényegéről és problémáiról gyakorlatilag nem esett szó. E jelenség okai mélyebb magyarázatot követelnek.

Első helyre a politikai tényezőket kell tenni, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi jog általános szabályainak elméleti és gyakorlati problémái önmagukban háttérbe szorulnak. Először a Szovjetunió, majd később a fejlődő államok - a nemzetközi jog általános szabályai kapitalista vagy kolonialista jellegére és tartalmára hivatkozva - azok nagyobbik részét nem ismerték el, tabula rasa-t követeltek (pl. elfogadhatatlannak tartották a nemzetközi jognak a külföldi tulajdon államosítását tiltó általános szabályát).

E politikai háttért jogi megfontolások egészítették ki. Arra a korai következtetésre jutottak, hogy a nemzetközi jog általános szabályai, különösen a nemzetközi szokásjog, a nemzetközi jog kodifikációja következtében jelentőségét veszti, és a nemzetközi közösségben bekövetkezett változások, különösen a heterogenitás erősödése miatt új nemzetközi szokásjogi szabályok kialakulására nincs lehetőség. Ezekhez a feltételezésekhez kapcsolódtak olyan aggályok is, hogy a nemzetközi jog általános szabályai létrejöttének lassú folyamata ellentétben áll a technikai fejlődés ritmusával, általában a nemzetközi élet felgyorsulásával. Az ezekből adódó problémák gyors, pontos és garanciákkal kísért jogi megoldást, azaz nemzetközi szerződések megkötését igénylik. Végül szerepet játszott a nemzetközi jog általános szabályainak minőségével kapcsolatos aggodalom is, annak íratlan jellege, a bonyolult gyakorlat releváns elemeinek és az abból való absztrakciónak bennrejlő bizonytalansága és megállapításának nehézségei, végül a bürokrácia és a nemzeti bíróságok alkalmatlansága a nemzetközi jog általános szabályai alkalmazására.

Az előzőekben felsorolt tényezők ellenére a nemzetközi jogalkotás hagyományos módja, a nemzetközi jog általános szabályainak kialakulása vagy képződése nem tűnt el, ellenkezőleg: úgy tűnik, hogy újjászületett, melynek legfontosabb okai a következők:

A nemzetközi jog általános szabályainak jelentős részét érintő desuetudo a nemzetközi közösség többsége általi elvi elutasítást okafogyottá tette.

Megalapozatlannak bizonyulta kodifikációs várakozás és a fortiori a nemzetközi jog új általános szabályai is kialakultak, mint a világűrjog, a környezetvédelem elvei, vagy a kizárólagos gazdasági övezet intézménye.

A nemzetközi szervezetek, különösen az univerzális szervezetek létrejöttének a nemzetközi jogalkotás síkján mutatkozó hatása a nemzetközi jog általános szabálya kialakulási folyamatának befolyásolásában, elsősorban felgyorsításában.

A szerződéskötés - immanens korlátai, különösen korlátozott személyi hatálya, valamint az azonos tárgyra vonatkozó szerződések sokasága miatt - nem alkalmas általános szabályok létrehozatalára, mindig speciális nemzetközi jog marad, így nem tud teljes mértékben megfelelni a globális kihívásoknak, nem képes kiegészíteni a nemzetközi közösség általános érdekeit.

Ezen kívül ez utóbbi tárgyakban kötött multilaterális szerződések hatályba lépése lassú, sőt meg is hiúsulhat, ezért a nemzetközi gyakorlat erősödő tendenciája a szerződéskötés és az általános szabályok kialakításának összekapcsolása, e két nemzetközi jogalkotási mód halmazatának létrehozatala, kötelező hatálya viszont az általános nemzetközi jog szerint valósul meg (pl. kodifikációs szerződések helyzete).

Végül megemlíthető az is, hogy míg a nemzetközi szerződések módosítása, új szerződéssel történő felváltása nehéz feladat, addig a nemzetközi jog általános szabályai, bennrejlő képlékenységük alapján gyorsabban követhetik a nemzetközi kapcsolatok új kihívásait.

A nemzetközi jog szabályai a nemzetközi közösség valamennyi tagját fogalmilag kötelező jogi normák, melyeknél hol a szabályok, hol az elvek megjelölést használják. A nemzetközi jog általános szabályai, vagy egyszerűbben: az általános nemzetközi jog kifejezés gyűjtőfogalmat jelent, amelybe beletartozik a nemzetközi szokásjog, a nemzetközi ius cogens, végül az általános jogelvek.