A Nemzetközi feleősség végrehajtása???

A nemzetközi jogsértés elkövetése vagy megvalósulása új nemzetközi jogviszonyt hoz létre, melyet felelősségi jogviszonynak nevezünk. Ennek vizsgálatra során az első kérdés a felelősségi jogvis 555d32f zony alanyainak megállapítása. E jogviszony egyik alanya mindig a nemzetközi jogsértést elkövető állam. Bonyolultabb eldönteni, hogy mely állam ellen irányul a nemzetközi jogsértés, azaz mely állam a nemzetközi jogsértés sértettje, másképpen passzív alanya. Ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a jogsértő - sértett viszony mennyire izolálható a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, mely kérdés a harmadik államok helyzetének a problémáját vetheti fel. A Nemzetköz Jogi Bizottság 1996-os tervezete szerint:

A jelen cikkek alkalmazásában a sértett állam fogalma alatt értendő minden olyan állam, amelynek jogát egy másik állam sérti, ha e tény ezen állam nemzetközi jogsértésének minősül.

Sértett államnak tekintendő különösen:

a)      kétoldalú szerződésből származó jog egyik állam ténye általi megsértése esetén a másik szerződő fél

b)      nemzetközi bíróságnak vagy nemzetközi választott bíróságnak egy vita rendezésére vonatkozó ítéletből vagy más kötelező döntésből származó jognak egy állam ténye általi megsértése esetén a másik állam vagy államok, melyek a vitában részes felek és ezen jog kedvezményezettjei;

c)      a nemzetközi bíróságon vagy nemzetközi választott bíróságon kívüli más nemzetközi szerv kötelező döntéséből származó jognak egy állam tényével való megsértésénél azt az államot vagy államokat, melyek a szóban forgó nemzetközi szervezet alapító okmányával összhangban ezen jog kedvezményezettei;

d)      harmadik állam javára szóló szerződés rendelkezéséből származó jognak a állam tényével való megsértésénél ezen harmadik állam;

e)      multilaterális szerződésből vagy a nemzetközi szokásjog szabályából származó jognak egy állam tényével való megsértésénél a multilaterális szerződésben részes minden olyan állam vagy a nemzetközi szokásjog által kötelezett minden olyan állam, amennyiben bizonyítja:

hogy e jogot ennek az államnak hozták létre vagy ismerték el

hogy e jognak az állam általi megsértése szükségszerűen érinti a multilaterális szerződésben részes más felek vagy a nemzetközi szokásjog szabálya által kötelezett más állam jogainak gyakorlását vagy kötelezettségeinek teljesítését;

ha a jogot az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére hozták létre vagy ismerték el;

f)        multilaterális szerződésből származó jognak egy állam tényével való megsértésénél a multilaterális szerződésben részes minden más állam, ha bizonyítják, hogy a szerződésben e jogot kifejezetten a szerződő államok közös érdekeinek védelmére hozták létre.

Ezen kívül a "sértett állam" kifejezés minden más államot jelent, ha a nemzetközi jogsértés nemzetközi bűntettnek minősül.

A tervezet meghatározását elemezve a következtetésekre juthatunk:

a tervezet idézett rendelkezése tartalmaz egyrészt egy általános definíciót, másrészt egy exemplifikatív felsorolást;

egy állam akkor kerülhet a sértett állam helyzetébe, ha valamely jogát más állam nemzetközi jogsértése csorbítja;

a nemzetközi jogrendben a nemzetközi jogviszonyok, ennek következtében a felelősségi jogvis 555d32f zonyok is általában kétoldalúak;

alapvetően kétoldalú lesz a felelősségi jogvis 555d32f zony akkor is, ha a megsértett jog forrása a nemzetközi szokásjog vagy egy multilaterális szerződés;

a nemzetközi szokásjog vagy multilaterális szerződés azonban olyan jogot is létrehozhat, melynek megsértése esetén minden állam, illetve minden részes fél sértett állammá válik;

a tervezet felismeri az emberi jogi tárgyú nemzetközi jogszabályok különleges természetét, jelesül a nemzetközi kötelezettségvállalások általában párhuzamos jellegét: az egyes államok arra kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják a területükön élő személyek különböző emberi jogait;

végül a tervezet kifejezésre juttatja a nemzetközi bűntett speciális jellegét azzal, hogy elkövetése esetén minden állam joga sérelmet szenved.

Összegezve:

Ellenintézkedés fogalma: ha X megsértette Y-nal szembeni kötelezettségét, akkor Y sem fogja teljesíteni X-szel szembeni kötelezettségét.

Korlátok - nem lehet azonnali az ellenintézkedés (először felszólítás)

arányosság

Fel kell függeszteni az ellenintézkedést:

ha a jogsértés megszűnt

ha a vitával a Nemzetközi Bíróság, vagy választott bíróság foglalkozik

Retorzió: önmagában jogszerű (pl. persona non gratia-vá nyilvánítás)

Represszália: elengedhetetlen feltétel a nemzetközi jogsértés