A nemzetközi felelősség paradoxona, a felelősség kodifikációja

A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG A NEMZETKÖZI JOGRENDBEN

Minden jogrend jogi következményeket kapcsol szabályainak megsértéséhez, a jogsértőnek helyt kell állnia jogellenes magatartásáért. ("Az állam minden nemzetközi jogsértése létrehozza ezen állam nemzetközi felelősségét." - Nemzetközi Jogi Bizottság) A nemzetközi jogsértések szankcionálásának mechanizmusa nagy 858c26i on korlátozott,  a felelősségi szabályok effektivitása igen gyenge. Ez annak tudható be, hogy a nemzetközi felelősség a belső joghoz képest sokkal kevésbé általános, másrészt a nemzetközi felelősség szabályai főleg barátságos alkalmazásra alkalmasak. A modern nemzetközi jog kialakulásakor az állami szuverenitás abszolutizálása, az ebből folyó korlátlan döntési szabadság nehezen volt összeegyeztethető a jogi felelősség eszméjével. Az állam felelőssége hosszú időn keresztül a külföldiek személyében vagy vagyonában okozott károkra korlátozódott, ami hibásnak bizonyult, hiszen összekeverte a külföldiek jogállására vonatkozó szabályokat a nemzetközi felelősség szabályaival. Mindezek ellenére a nemzetközi felelősség intézményének szerepét a nemzetközi jogrendben nem szabad lebecsülni. Nemcsak arról van szó, hogy az államok általában és elvileg sohasem vonják kétségbe a nemzetközi jog megsértéséből beálló felelősségüket, legfeljebb vitatott a tényállás, a hivatkozott nemzetközi jogszabályok léte, konkrét esetre történő alkalmazhatósága és a lehetséges jogkövetkezmények. Ezen kívül - mint ahogy azt a nemzetközi gyakorlat is bizonyítja - egyénileg vagy együttesen tiltakoznak a nemzetközi jogsértések jogellenes helyzetek létrejötte miatt, és a nemzetközi jogsértés elkövetésére hivatkozással az önsegély eszközéhez folyamodnak. A nemzetközi felelősség folyamatosan fejlődik és elsősorban a nemzetközi felelősség kodifikációjában valósul meg.

A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG KODIFIKÁCIÓJA 

Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága már 1954 óta foglalkozik a nemzetközi felelősség jogának kodifikációjával. Kezdetben megmaradt a hagyományos megközelítésnél - a külföldiek személyében vagy vagyonában okozott károk miatti felelősség témájánál. Ennek ellenére a kodifikáció során néhány újdonság már felbukkant, nevezetesen az emberi jogok kapcsolatba hozása a felelősségi rendszerrel, a nemzetközi bűntett lehetősége és a technológiai eredetű károk problémája. A hatvanas évektől megszületett a primer és szekunder szabályok közötti megkülönböztetés, mely szerint az elsődleges szabályok határozták meg az államok jogait és kötelezettségeit a nemzetközi kapcsolatok különböző területein, míg a másodlagos normák szabályozzák a premier jogszabályok megsértéséből keletkező nemzetközi jogviszonyokat. E megkülönböztetés alapján a nemzetközi felelősség szabályai általánossá és/vagy absztrakttá váltak. A Nemzetközi Jogi Bizottság ezt követően a nemzetközi felelősség anyagát két fő részre osztotta; mely szerint léteznek a nemzetközi felelősséget keletkeztető nemzetközi jogsértésre vonatkozó szabályok, illetve ennek bekövetkezte esetén a nemzetközi jogrend szerinti jogkövetkezmények. E két fő rész egészül ki a nemzetközi felelősségi viták rendezésére vonatkozó eljárásokkal. A Nemzetközi Jogi Bizottság a kodifikáció során egy másik megkülönböztetést is bevezetett: elkülönítette a nemzetközi jogsértésből keletkező felelősséget a jogszerű magatartások esetleges káros eredményei miatti felelősségtől, mely mind alapjában, mind tartalmában különbözik az előbbitől. A nemzetközi felelősség folyamatban levő kodifikációja szignifikáns mértékben befolyásolta mind a nemzetközi jog elméletét, mind pedig a nemzetközi gyakorlatot. A nemzetközi felelősség sajátos jogi természete a nemzetközi jogrend sui generis jellegéből következik, ami annyit jelent, hogy mind a nemzetközi jogsértés paramétereit, mind a jogkövetkezményeket a nemzetközi jogrend határozza meg. Ezt különösen azért kell hangsúlyozni, mert ismételten találkozhatunk belső jogi, elsősorban polgári jogi analógiák keresésével, amelynek folyománya olyan problémák felvetése, mint a vétkességen alapuló vagy objektív felelősség megkülönböztetése, a kár fogalmának értelmezése, a felelősség következményének a jóvátételre korlátozása stb. A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete kimondja: "Egy állam magatartását jogellenessé csak a nemzetközi jog minősítheti. Ezen minősítésre nem lehet hatással az, hogy ugyanezen magatartást a belső jog jogszerűnek minősíti.

A Nemzetközi Jogi Bizottság 2001-ben megalkotta a sokévi kodifikációs folyamat végleges szövegét, mely tartalmazza az addigi kodifikációs gyakorlatot, az államok észrevételeit, illetve a külön előadók javaslatait. E véglegesített szöveget az ENSZ Közgyűlése határozatban elfogadta.