A Nemzetközi Bíróság eljárása

Az eljárás megindítása

Az eljárás vagy a kompromisszum, illetve külön megállapodás közlésével, vagy írás­beli keresettel indulhat. Az utóbbi akkor alkalmazha­tó, ha a Nemzetközi Bíróság joghatóságát joghatósági záradék vagy aláve­tés hozza létre. A kereset tehát csak látszólat egyolda 323j94d lú aktus, miután mögötte ott áll a feleknek - a joghatósán záradékban vagy a viszonosságot feltételező alávetésben megnyilvánuló - egyetértése. A keresetnek tartalmaznia kell az alperes állam megnevezését, a vita tár­gyát, a Bírósát joghatóságának alapját vagy alapjait, a tények rövid leírását és a kérelmet megalapozó bizonyítékokat.

A képviselet

A feleket kormánymegbízottak képviselik, akik tanácsadók és ügy­védek közreműködését vehetik igénybe. A felsorolt személyeket funkcio­nális jellegű kiváltságok és mentességek illetik meg.

Az eljárás szakaszai

a) Amennyiben az alperes állam pergátló kifogások előterjesztésével vitatja a Bíróság joghatóságát vagy a kereset elfogadhatóságát, akkor az eljárás elő­zetes szakaszában a Bíróság ezen vitatott kérdésekről dönt ítélettel. Számos per már ezen első szakaszban befejeződött. Ha a Bírósát ítélete elvetette a pergátló kifogásokat vagy azt állapítot­ta meg, hogy az eljárás ezen szakaszában azok nem dönthetők el, azaz összekapcsolta az ügy érdemével, következik az érdemi eljárás.

b) Bármely fél az eljárás bármely szakaszában ideiglenes rendszabályo­kat kérhet jogai biztosítása érdekében, sőt a Bíróság is rendelkezik ex officio ilyen jogosítvánnyal Az ilyen kérelemnek minden üggyel szemben elsőbbsége van.

c) A Bíróság eljárása írásbeli és szóbeli szakaszból áll, mind az érdemi eljárásban, mind az esetleges pergátló kifogásokkal kapcsolatos eljárásban.

. Az írásbeli szakasz a különféle periratoknak a Bírósággal és a felek­kel történő közléséből áll. A periratok a következők: irat, ellenirat és a válasz. Az irat tartalmazza a kérelmet megalapozó tényeket, a jogi érveket és a kérelmeket. Az elleniratban az iratban említett tények elismeréséről vagy vitatásáról, a tények esetleges kiegészítéséről, az irat jogi érveivel kapcsolatos észrevételekről, a jogi vá­laszról és a következtetésekről van szó. Amennyiben a Bíróság jogosítványt ad válasziratra, ezek nem a felek téziseinek egyszerű megismétlései, hanem azon pontok kiemelésére vonatkoznak, melyek különösen vitatottak. Min­den perirathoz csatolni kell valamennyi releváns dokumentumot és - amennyiben nyelvük nem angol vagy francia - hitelesített fordításukat. A periratok elkészítésének határidejét - a felek meóhallgatása után - a Bíró­ság rendelkezésben határozza meg.

. Az írásbeli szakasz befejezését követően kezdődik a szóbeli szakasz, azaz a - kontradiktórius eljáráshoz igazodó - tárgyalás; melyben a felek képviselői előadják országuk álláspontját, melynek végén a kormánymeg­bízott a végső kérelmeket felolvassa és írásban közli a Bírósággal és a má­sik féllel. Sor kerülhet tanúk meghallgatására, illetve szakértői vélemények előterjesztésére is.

Különleges eljárási helyzetek

Különleges eljárási helyzetnek tekinthetjük azt, ha a) valamelyik fél nem vesz részt az eljárásban, illetve b) a perbe valamely állam beavatkozik.

a) A Nemzetközi Bíróság gyakorlatában számos esetben (pl. Korfu-szo­ros-ügy) fordult elő az, hogy az egyik fél nem jelent meg a Bíróság előtt, különböző okok miatt megtagadta az eljárásban való rész­vételt. A nemzeti jogrendszerek perrendtartásainak ezen helyzet orvoslá­sát célzó jogintézményét, a mulasztási ítéletet a Nemzetközi Bíróság eljárá­sa nem ismeri. Ellenkezőleg: a Bíróság nemcsak arról tartozik meggyőződ­ni^- hogy joghatósága fennáll, hanem arról is, hogy a kérelem ténybelileg és jogilag helytálló.

b) A Statútum ismeri a perbeli beavatkozás intézményét: ha valamely állam úgy véli, hogy valamely ügy jogi természetű érdekét érinti, a beavat­kozás iránt a Bíróságnál kérelmet terjeszthet elő, melynek tárgyában a Bí­róság dönt. Viszont a felek hozzájárulása nem szükséges a beavatkozás engedélyezéséhez. A beavatkozási kérelemmel kapcsolatban a Bíróság gya­korlatát az óvatosság jellemzi: megtagadta a beavatkozást pl. Olaszországtól a Líbia-Málta kontinentális talapzat ügyben (1984) és Salvadortól az Egyesült Államok ka­tonai és félkatonai tevékenysége Nicaraguában és Nicaragua ellen ügyben (1984).

Ha a per tárgya multilaterális szerződés értelmezése, akkor minden szerződő félnek jogában áll a perbe beavatkozni. Ilyen eset a Nemzetközi Bíróság gyakorlatában nem fordult elő. Az

egyetlen precedens az Állandó Nemzetközi Bíróság idejéből származik: a Wimbledon-ügyben (1923-ban Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán contra Németország) Lengyelország beavatkozott, tekintettel arra, hogy a Kieli-csatorna rezsimjét megállapító versailles-i békeszerződés része­se volt.

A per befejezése

A per befejeződhet elállással, melyre a felperes addig jogosult, amíg az al­peres nem foganatosított eljárási cselekményt. Ezenkívül a felek az érde­mi ítéletig közösen is elállhatnak a pertől. Ilyen módon szűnt meg a per a Nicaraguának fizetendő kártérítés formájának és összegének kérdésében 1991-ben Nicaragua kérésére, közös kérelemre a Nagy Belt áthaladási ügy­ben (1992) és a naurui foszfátmezők ügyben (1993).

A per leggyakrabban azonban ítélettel zárul.