A nem kormányközi szervezetek

A jogi értelemben vett nemzetközi szervezetek mellett a nemzetközi élet fontos szereplői a nemzetközi társadalmi szervezetek, azaz a nemzetközi egyesületek, szövetségek, mozgalmak stb., 757g61h melyekre az ENSZ terminológi­ája a nem kormányközi szervezet (NGO) kifejezést alkalmazza. E szervezetek száma különösen az elmúlt év­tizedekben növekedett meg figyelemre méltóan: egy évente megjelenő kiadvány több mint 12500 NGO-t tart nyilván. A dolog természete szerint nagyon eltérő célkitűzésű és felada­tokat ellátó, különböző struktúrájú és földrajzi kötődésű nemzetközi tár­sadalmi szervezetek működnek, melynek következtében lehetetlen egysé­ges és általános meghatározásuk.

Az alábbi példák illusztrálhatják a nem kormányközi szervezetek gaz­dagságát:

. Nemzetközi tudományos testületek: p1. a Nemzetközi jogi intézet, a Nemzetközi Jogi Egyesület, az orvostudomány különböző ágazataiban működő tanácsok;

. Szakmai érdekképviseletek p1. a Nemzetközi Ügyvédszövetség, Nemzetközi jogászbizottság, World Jurist Association, a Nemzetközi Keres­kedelmi Kamara, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség;

Politikai szervezetek: p1. az interparlamentáris Unió, a Szocialista In­ternacionálé, a Kereszténydemokrata Pártok Nemzetközi Szövetsége;

Egyházi szervezetek: p1. az Egyházak Világtanácsa;

A munkavállalók nemzetközi érdekvédelmi szervezetei: p1. a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a Szakszervezeti Világszövetség;

Kulturális szervezetek: p1. a Nemzetközi Pen Klub;

Nemzetközi sportszövetségek: p1. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség;

Környezetvédelmi szervezetek: p1. a Greenpeace, a Nemzetközi Ter­mészetvédelmi Unió, a Nemzetközi Természetvédelmi Alap;

. Emberi jogi és humanitárius szervezetek: p1. Aynnesty International, Orvosok Határok Nélkül és különösen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizott­sága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája.

A Nemzetközi Társaságok Uniója szerint egy nemzetközi társadalmi szervezetnek három kritériumnak kell megfelelnie:

nemzetközi jellegű: több ország természetes és jogi személyei a tagjai, melynek következtében tevékenysége transznacionális jellegű;

elméletileg magánkezdeményezésből jöjjön létre, mely főszabály­nak lehetnek kivételei (pl. az UNESCO számos tudományos társaságot ala­pított;

a tevékenység nonprofit jellege, mely inkább csak a célokra és a ta­gok motivációjára korlátozódik. A tevékenységük finanszírozása is magán­jellegű, tagdíjakból, adományokból származik, de elterjedőben van a szub­vencionálás is államok és nemzetközi szervezetek részéről. A nonprofit jelleg különbözteti meg a nem kormányközi szervezeteket a transznacio­nális vállalatoktól.

A nem kormányközi szervezetek nem tartoznak a nemzetközi jog tárgyába (a székhelyük államának joga vonatkozik rájuk), a nemzetközi jog diszciplínája számára irrelevánsak. A nemzetközi kapcso­latok kizárólagos államközi jellegének megszűnése, egyes nemzetközi tár­sadalmi szervezeteknek a nemzetközi kapcsolatokban betöltött fontos sze­repe miatt azonban teljesen nem hagyhatók figyelmen kívül. E felismerés tükröződik az ENSZ gyakorlatában, mely kiépítette azokat a módokat, me­lyekkel számos nem kormányközi szervezetet bekapcsolt az ENSZ munká­jába.