A leszerelés jogának alapelemei

A nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos ENSZ-feladatok legalább négy csoportba sorolhatók: a viták békés rendezése, a béke veszé­lyeztetése, megszegése és támadó 232f54c cselekmények esetében alkalmazható intézkedések, a békefenntartás és végül a leszerelés és fegyverzetkorláto­zás.

. A nukleáris fegyverek területét leszámítva a szerződések többsége vegyes természetű, mivel tárgyi hatályát kiterjeszti a fegyverek alkalmazásá­nak tilalmára is, mely a humanitárius nemzetközi jog területe. Ezen kívül több szerződés (p1. atomsorompó, vegyi fegyverek tilalma,) kör­nyezetvédelmi relevanciával is rendelkezik.

A leszerelési-fegyverzetkorlátozási szerződések szerződésjogi nóvumokat is tartalmaznak: pl. szerződéses kikötések vagy azok hiányának értelmezése más szerződések segítségével, a pacta tertiis elv (Nemzetkö­zi jog I. 125-127.o.) feloldása a regionális atomfegyvermentes övezetekben úgy, hogy fakultatív jegyzőkönyvben próbálnak érvényt szerezni annak, hogy a térségben nem tűrik nukleáris fegyverek jelenlétét.

. Léteznek magatartási kötelezettségeket előíró szerződések (p1. az 1990. évi európai hagyományos fegyverzetcsökkentési szerződés, bizonyos értelemben a START-I. és IL), többségük viszont ún. eredménykötelezett­séget tartalmaz.

. A leszerelési-fegyverzetkorlátozási szerződéseknek a kulcsproblémja kétségtelenül az ellenőrzés megoldása. Az ellenőrzésnélküliség után követ­keztek az ellenőrzés különböző formái:

nemzeti eszközökkel megvalósított ellenőrzés (SALT-I. és II., ABM-­szerződés, 1967. évi világűrszerződés);

közbenső megoldások (notifikáció-konzultáció) p1. a biológiai és to­xinfegyver-egyezménynél, az űrobjektumok lajstromozási egyezményénél;

az ún. biztosítéki ellenőrzés az atomstopszerződéssel kapcsolatban;

helyszíni vizsgálat, mely a Szovjetunió részéről hosszú ideig elfogadhatatlan volt. Először az 1987. évi eurorakéta-szerződés­ben jelent meg, majd átvette az 1990. évi párizsi egyezmény, a START-I. és IL, valamint az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi egyezmény;

- korlátok nélküli ellenőrzés a nem hatályos nyitott égbolt szerződésben.

A felsorolt szerződések hallgatnak a jogsértő állam nemzetközi felelős­ségéről. E hallgatást nem lehet joghézagként értelmezni. A szerződéses kö­telezettség megszegése nemzetközi jogi felelősséget keletkeztet a nemzet­közi felelősség általános szabályai szerint, bár készséggel elismerhető, hogy ezen a területen különösen nehéz a jogkövetkezmények érvényesítése.

Továbbá ha a jogsértésben közreműködő természetes személyek magatar­tása delicta ittris gentiztina-nak minősül, be­következik a nemzetközi jog megsértése miatti büntetőjogi felelősség is. Ebben az összefüggésben említést érdemel az 1971. évi bakterológiai és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, vagy a környezeti hadviselés tilalmáról szó­ló ún. ENMOD-egyezmény megoldása, mely jogsértés esetére a Biztonsá­gi Tanács hatáskörét állapítja meg. Tehát a jogsértés miatt keletkező vita ren­dezésére van nemzetközi fórum, de egyben azt is jelzi, hogy nem jogi, hanem politikai elintézésről van szó.