A különleges jogállású területek

A szárazföldek fölött az államok osztoznak, a lineáris jellegű államhatár választja el a szárazföldeknek az egyes államok birtokában levő részét. Ezt a jelenséget különös jogállású területek tarkítják. Ide sorolható az enklávé, a kondomínium, a nemzetközi igazgatás alatti területek és a határtérségek rezsimje.

Enklávé: Azt a helyzetet jelenti, amikor az egyik állam területének egy darabja másik állam területébe ékelődik, azaz e területet ez utóbbi állam területe kö 222f51c rülzárja, (pl. Svájc területén van az olasz Campione és Büsigen) de az enklávénak lehet tengerpartja (pl. Namíbia területén a dél-afrikai Walvis Bay volt). Olyan esete is van, amikor egy állam területét - tengeri kijárat nélkül - egy másik állam veszi körül, pl. Swaziföld. Az enklávékkal kapcsolatos alapkérdés az ország területe és e része közötti szabad kommunikáció biztosítása (NB, 1960)

Kondomínium: A területi szuverenitás közös és osztatlan gyakorlását jelenti két vagy esetleg több állam által az adott terület fölött. Két formája lehetséges:

határ menti kondomínium (NB 1992: a Fonseca öböl Honduras, Nicaragua és Salvador közös szuverenitása alatt álló terület)

gyarmati kondomínium (pl. Canton és Enderburry-szigetek feletti amerikai-angol kondomínium 1939 óta)

Kondomíniumi státusa vitatott a Bódeni-tónak, illetve a Kaszpi tengernek.

A 70-es évektől kezdve hivatalos dokumentumokban és a jogtudományban felbukkant a nemzetközi erőforrás fogalma, amely - fizikai egységénél fogva - nem tartozhat kizárólag egy államhoz; két vagy több állam joghatósága alatt áll (pl. Barberis). Ezt a koncepciót azonban a nemzetközi gyakorlat nem igazolja.

A nemzetközi konstellációk alakulása időnként olyan helyzetet teremthet, melyben a különböző államok területi igényei közötti ellentéteket a vitás terület nemzetközi igazgatás alá helyezésével lehet mérsékelni vagy megszüntetni. (p. a Nemzetek Szövetsége gyakorolt ellenőrzést a Saar-vidék (1920-1935) és Danzig (1920-1939) felett, illetve az ENSZ is vállalta egyes területek átmeneti igazgatását; Nyugat-Iránban (1962-1963), Namíbiában (1966-1990) és Kambodzsában (1992-1993). Jelenleg egyetlen nemzetközi igazgatás alatt álló terület van: 1994 óta az Európai Unió igazgatja Mostar városát. Megemlíthető továbbá, hogy az ENSZ BT a 90-enes években humanitárius folyosókat, biztonsági övezeteket hozott létre Boszniában, Irakban, Ruandában, mely a gyakorlatban közel áll a korlátozott nemzetközi igazgatáshoz.

Bár a nemzetközi jog kizárja a határövezet, mint általános nemzetközi jogi intézmény létezését, ez nem akadályozza meg az érdekelt államokat abban, hogy speciális megoldásokat alakítsanak ki az államhatárral elválasztott területek között keletkező problémák megoldására. Ilyenek pl. a szabad övezetek (felső-savoyai és gix-i szabadövezet), a kishatárforgalom, a nemzetközi szolgalom, a határrend biztosítása és a határ menti régiók és települések együttműködése.

A nemzetközi szolgalom: A nemzetközi szolgalmat létesítő szerződések lényege a területi állam szuverenitásának bizonyos mértékű megszorítása, akár azzal, hogy kötelezettséget vállal bizonyos tevékenységtől való tartózkodásra (negatív szolgalom).Lényeges, hogy az ilyen szerződések területi hatályukat tekintve korlátozottak legyenek, továbbá hogy ne általános, hanem konkrét rendelkezéseket tartalmazzanak. Hatályát az államutódlás nem érinti. Fajtái:

átvezetési szolgalom (pl. az osztrák vasutak Sopron környékén)

határ menti repülőtér építése (Salzburg)

tengeri halászat (egyik állam nemzetközi szerződés keretében halászati jogot szerez egy másik állam parti tengerében, vagy kizárólagos gazdasági övezetében)

vízierőművek építése és üzemeltetése a szomszédos ország területén (India-Nepál)

demilitarizált övezetek létesítése (Equador-Peru, 1995)

Nemzetközi szomszédjog: Tárgya részben megegyezik a negatív szolgalommal (az állam köteles a határtérségben valamilyen tevékenységtől tartózkodni), azonban e jogintézmény jogalapja különbözik; forrása ugyanis a nemzetközi szokásjog. Nemzetközi szomszédjog esetén a sic utere tuo út alienum non laedas (úgy használd a magadét, hogy a másét ne sértsd) maxima nem feltétlenül csak a határtérségekre vonatkozik, illetve nem általános tartózkodási kötelezettséget jelent, hanem csupán az állam káros fizikai hatás-előidézését tiltja egy másik állam területén.

Az államhatárok rendje: Bilaterális szerződések szabályozzák, ezek tárgyai:

határok láthatóságának biztosítása és a határjelek megóvása

határvizek fenntartása és felújítása

halászat, vadászat, mezőgazdasági tevékenység

erdőtüzek és más veszélyek esetén szükséges teendők

háziállatok elkóborlása

határrendsértések meghatározása, illetve az elkövetés esetén az irányadó eljárás kijelölése

vegyes bizottságok felállítása, feladat- és hatáskörük megállapítása, tagok szabad mozgásának biztosítása

Határ menti régiók és települések együttműködése: Az államhatár, mint választóvonal elszakítja a határ menti régiók és települések között fennálló földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatokat. Ezen anomáliák orvoslására törekszik az 1980-as madridi egyezmény a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről.