|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE TÉMAKÖR
1. Határozza meg a közigazgatás fogalmát és alapvető feladatát. Mutassa be a közigazgatás szervezetrendszerének kettősségét. Határozza meg az államigazgatási, illetve az önkormányzati szervek jellemzőit.
A közigazgatás olyan szervezetrendszerként jelenik meg, melynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása.
A közhatalmi eszközök arra szolgálnak, hogy a társadalmi közérdek kielégítését
szolgáló feladatokat a közigazgatás akár állami kényszer igénybevételével is megvalósíthassa, ha az kisebbségi vagy egyéni érdekkel ütközne.
A közigazgatás a közérdek érvényesítésének funkcióját jogalkalmazó és szervező tevékenység útján látja el.
Az országos közérdek megfogalmazására elsősorban a törvényhozó hatalmat gyakorló szerv - Magyarországon az Országgyűlés - jogosult.
Jelentős szerepe van ebben azonban a kormánynak is, mivel általában bírja a parlamenti többség bizalmát. Egy adott választási időszakban nagyrészt azok az érdekek jelennek meg közérdekként, amelyeket a választáson győztes pártok preferálnak a választási programjukban. A törvényhozó hatalom által jóváhagyott kormányprogramban, a választási programban megfogalmazott célok feladatokká lebontása történik meg.
A kormányprogram megvalósítása jellemzően úgy történik, hogy az abban meghatározott prioritások mentén teszi meg törvényjavaslatait a Kormány, így jogállamban a közérdek jogszabályokban ölt testet, jelenik meg, a közigazgatási szervek pedig kötelesek e jogszabályok végrehajtását biztosítani.
A közigazgatás hatósági jogalkalmazási tevékenysége a közfeladatok megvalósításának jogi eszköze.
A hatósági jogalkalmazás során a közigazgatás közhatalommal rendelkező szervei egyedi ügyekben - a hatáskörük és illetékességük keretei között - a jogszabályok alapján döntenek, és pedig úgy, hogy jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti vitákat, érvényesítik a jogalanyok jogait és kötelezettségeit, jogszabálysértés esetén, pedig a jogsértővel szemben szankciókat állapítanak meg.
A közigazgatási szerveknek egyre több - elsősorban közszolgáltató jellegű - feladatot kell ellátniuk, amelyek esetében a feladatért felelős közigazgatási szerv tényleges szervező tevékenységet lát el. Ilyenkor vagy saját szervezete útján, vagy az erre szakosított szervezetek létrehozása és működtetése révén gondoskodik bizonyos közszolgáltatások (közutak, közvilágítás fenntartása, iskola, kórház létesítése és fenntartása stb.) ellátásáról.
A közigazgatás rendszere: államigazgatás, önkormányzati igazgatás
A modern polgári közigazgatás szervezetrendszere általában duális jellegű, ami azt jelenti, hogy a közérdek érvényesítését két szervezetrendszer szolgálja.
E két szervezetrendszer a kormány által irányított felülről lefelé, központi és területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatási szervek rendszere, valamint a helyben (települési és területi alapon) szervezett és választott testületek által irányított önkormányzati közigazgatási szervek rendszere.
Az államigazgatási és önkormányzati szervek együtt képezik a közigazgatás szervezetrendszerét. Az államigazgatási szervek főleg hatósági jogalkalmazó tevékenységet látnak el, míg az önkormányzatok a helyi közszolgáltatások biztosításában rendelkeznek feladat- és hatáskörökkel, és emellett jogalkotói jogkörük is van.
Az államigazgatási szervek
jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek,
önálló döntési jogkörrel rendelkeznek,
a rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje,
az állami költségvetésben meghatározott, önálló költségvetéssel rendelkeznek,
a működéséhez szükséges, az állam tulajdonában álló vagyont kezelik,
a felettes államigazgatási szerv - végső soron a kormány - irányítása alatt állnak.
Az önkormányzati igazgatás szervezetrendszerét önállóan, mint az önkormányzat egyik sajátos szervezetét, hivatali szervezeti formában lehet valós jellemzőkkel bemutatni.
Ennek néhány eleme:
a képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre,
hivatali megnevezés: polgármesteri hivatal, illetve körjegyzőség, társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal,
a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti; az irányítási jogokat a képviselőtestület, illetve a testületi döntések figyelembevételével és saját jogkörében a polgármester gyakorolja,
a hivatal feladatai: az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási
ügyek döntésére való előkészítése és végrehajtása,
költségvetését a képviselőtestület állapítja meg.
Az államigazgatási és önkormányzati szervek együtt képezik a közigazgatás szervezetrendszerét, de csak a "civil közigazgatási" feladatok tekintetében. Jelentős közigazgatási szerepet játszanak a rendvédelmi szervek is ("egyenruhás közigazgatás": pl. rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem, vám- és pénzügyőrség).
2. Csoportosítsa és jellemezze a közigazgatási szerveket (hatáskör, illetékesség szerint).
A közigazgatási szervek csoportosítása
A közigazgatási szervezeteket többféle szempontból is csoportosíthatjuk. A legfontosabb szempontok a hatáskör terjedelme és az illetékesség szerinti csoportosítás.
A hatáskör terjedelme szerint megkülönböztethetünk általános és különös hatáskörű közigazgatási szerveket.
Az általános hatáskörű szervek feladatköre kiterjed az adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv feladatköre nincs korlátozva meghatározott szakfeladatokra.
Az általános hatáskörű szervek három típusát különböztetjük meg:
a kormányt,
a közigazgatási hivatalokat és a
helyi önkormányzatok hivatali szerveit.
A különös hatáskörű (szakigazgatási) szervek jellegzetessége, hogy ezek meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre.
E szervek létrehozásának magyarázata részben a munkamegosztás, részben pedig az, hogy a közigazgatáson belül is végbemenő szakosodás, specializálódás következtében az adott illetékességi területen a szakfeladatok ellátásához így biztosítható a szakértelem.
A különös hatáskörű szervek típusaihoz
a minisztériumokat,
a tárca nélküli minisztereket, a
nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerveket és a mindezeknek alárendelt centrális alárendeltségű (területközi, regionális, megyei, városi szintű) szerveket sorolhatjuk.
Az illetékességi terület szerint megkülönböztetünk:
központi (országos
területi (regionális,
megyei), illetve helyi közigazgatási szerveket.
A központi közigazgatás területén kizárólag államigazgatási szervek működnek.
A központi szervek maguk is több szintre tagolhatók. Ide sorolható a kormány, mint az államigazgatás legfőbb koordinációs és irányító szerve.
A kormány koordinációs tevékenységét különféle segédszervei (pl. kormánybizottságok, kabinetek, egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó szervek) segítik. A központi igazgatás végrehajtó, adminisztrációs szervei a minisztériumok és a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok, központi hivatalok és autonóm államigazgatási szervek).
A területi, helyi közigazgatási szerveknek is több fajtájuk van. Ezeken a szinteken találhatók a megyei, regionális illetékességgel működő államigazgatási szervek, illetve a megyei/ fővárosi/települési önkormányzati szervek. Meg kell jegyezni, hogy települési szinten általában csak önkormányzati közigazgatási szerveket találunk.
3. Sorolja fel az állam igazgatás központi szerveinek köré, mutassa be a minisztérium feladatait, szervezetét és az országos főhatóságok típusait.
Az államigazgatás központi szervei
Az államigazgatás központi szerveinek azokat a szerveket nevezzük, amelyek az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek,
országos feladatokat látnak el,
részt vesznek a kormányzati tevékenységben,
irányító, szabályozó, illetve végrehajtó típusú feladatokat látnak el.
Az államigazgatás központi szervei az általuk képviselt igazgatási ágazat csúcsán helyezkednek el, hasonló jellegű, feladatkörű államigazgatási szerv felettük már nincs. (Így pl. a gazdasági feladatokért felelős minisztérium az ipar és a kereskedelem igazgatásának legmagasabb szintű szakigazgatási szerve, felette hasonló jellegű szerv már nem található.)
Az államigazgatás központi szerveinek főbb csoportjai:
a kormány, a kormány munkáját segítő szervek,
a minisztériumok és
a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek)
A minisztériumok
A minisztérium az alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett, és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segítő központi kormányzati szerv, a miniszter munkaszerve.
A kormány irányítási jogköre elsősorban abban nyilvánul meg, hogy rendeletben meghatározza a miniszter feladat- és hatáskörét.
A miniszter feladatai a következők:
kormány-előterjesztések készítése,
jogszabály-előkészítés,
ágazati stratégia kidolgozása,
jogalkalmazó, irányító, felügyeleti,
ellenőrzési feladatok ellátása,
nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel.
A minisztérium belső struktúráját tekintve minisztériumi kabinetre, titkárságokra, főosztályokra, ezen belül osztályokra tagolható.
A minisztérium vezetésében és személyzetében megkülönböztethetünk politikai változó és szakmai állandó elemeket.
A "politikai változó elemek" a kormány politikáját hivatottak végrehajtani a minisztériumban, és megbízatásuk a mindenkori kormányhoz, annak megbízatási időtartamához igazodik.
Ebbe a körbe sorolhatók a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszteri biztos, illetve a kabinetek politikai tanácsadók, főtanácsadók.
A "szakmai állandó elemek" a minisztériumi feladatokat élethivatásszerűen, pártpolitikasemlegesen, köztisztviselőként látják el. Ebbe a körbe soroljuk a főosztályvezetőket, főosztályvezető- helyetteseket, osztályvezetőket, illetve a belső szervezeti egységekben dolgozó köztisztviselőket.
Mivel a politikai változó elemekhez képest ők hivatottak biztosítani a minisztérium tevékenységében a folyamatosságot, megbízatásuk határozatlan időre szól.
A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
A minisztériumok mellett számos központi különös hatáskörű szervet találunk, amelyek alapvetően három típusba sorolhatók:
kormányhivatalok
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerint ezek:
Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal, Egészségbiztosítási Felügyelet.
központi hivatalok,
Pl. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
autonóm államigazgatási szervek (melyek nem állnak a Kormány irányítása alatt).
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerint: Közbeszerzések Tanácsa, Országos Rádió és Televízió Testület, Gazdasági Versenyhivatal.
A minisztériumok, a kormány- és központi hivatalok fő feladata:
a kormány döntéseinek végrehajtása,
a területi államigazgatási szervek irányítása,
a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése. Emellett jogalkalmazó, hatósági tevékenységet is ellátnak.
Hatáskörüket tekintve központi különös hatáskörű szervek, ami azt jelenti, hogy az egy-egy ágazaton belül meghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre.
Míg a kormányhivatalokat törvény hozza létre, és a Kormány irányítása mellett egy miniszter felügyelete alatt állnak, addig a központi hivatalokat kormányrendelet hozza létre, és ezeket miniszter irányítja.
A 2006. évi LV. törvény szerint 11 minisztérium van:
Egészségügyi
Földművelési és Vidékfejlesztési
Gazdasági és Közlekedési
Honvédelmi
Igazságügyi és Rendészeti
Környezetvédelmi és Vízügyi
Oktatási és Kulturális
Külügyminisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési
Pénzügyminisztérium
Szociális és Munkaügyi
4. Mutassa be a kormány feladatait, szervezetét és működésének alapvető szabályait. Ismertesse a kormány munkáját segítő szerveket.
A kormány
A kormány az államigazgatási szervezetrendszer csúcsán áll, irányítja az egész államigazgatás működését (irányítási tevékenység). Ugyanakkor a kormány komoly szerepet játszik a kormányzati tevékenységben (kormányzati tevékenység
A kormány feladatait az alkotmány 35.§ (1) bekezdése határozza meg, melyeket a kormány kettős funkciója alapján csoportosíthatunk.
A kormány kormányzati tevékenysége körében:
védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait,
biztosítja a törvények végrehajtását,
biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik a megvalósításukhoz szükséges feltételek biztosításáról,
közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;
képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben,
biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését.
A kormány államigazgatási irányítási tevékenysége körében:
irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,
az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja, és erre a célra külön szerveket hozhat létre,
jogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
A kormány szervezete és működése
A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A minisztereknek jogállás szerint három típusát különböztethetjük meg: a minisztérium élén álló tárcaminiszter, a tárca nélküli miniszter és sajátos jogállással a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.
A kormány feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. A kormány működésére vonatkozó részletes szabályokat a Ksztv. és a kormány ügyrendje (formailag egy kormányhatározat) tartalmazza.
A kormány törvény felhatalmazására, annak végrehajtására, illetve feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a törvénnyel. A kormány rendszerint hetente ülésezik. A kormány ülését a miniszterelnök vezeti, akadályoztatása esetén, pedig az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A minisztert a kormányülésen az államtitkár helyettesítheti.
Magyarországon a kormány felépítésében alapvetően a testületi (minisztertanácsi) modell érvényesül, de kiemelkedő szerepe van a miniszterelnöknek, aki a miniszterektől eltérően megbízatását az Országgyűléstől nyeri. A köztársasági elnök a minisztereket csak a miniszterelnök javaslatára nevezheti ki, vagyis tulajdonképpen ő választja ki a kormánya tagjait, akik addig maradhatnak a tisztségükben, amíg el nem vesztik a bizalmát.
Kiemelkedő szerepét mutatja az is, hogy a kormány megbízatása a miniszterelnök személyétől függ, a miniszterelnök személyében beálló okok kihatnak az egész kormány megbízatására. A miniszterelnök halála, lemondása, az ellene benyújtott sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén az egész kormány megbízatása megszűnik.
A kormány munkáját segítő szervek
A kormány - bár viszonylag gyakran ülésezik - nem folyamatosan működő testület. Szükséges, hogy a kormány ülése elé kiérlelt, megfelelően előkészített, egyeztetett előterjesztések kerüljenek, ezért szükséges olyan szervek létrehozása, amelyek az elkülönült ágazati szervek között megteremtik a koordinációt.
Jogállásukat tekintve több típusával találkozhatunk.
A testületi típusúak a Ksztv. szerint a következők:
Kabinetek. A kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a kormány ülései előtti állásfoglalás megalkotására jogosult kabineteket hozhat létre. (Jelenleg ennek megfelelően három kabinet működik: a Társadalompolitikai, a Gazdasági és a Nemzetbiztonsági Kabinet.) A kabinetek tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt további személyek is lehetnek.
Főszabály szerint a kabinet ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik.
Kormánybizottságok. A kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozhat létre kormánybizottságokat.
Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek.
Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl. kollégiumok). Ezek ugyancsak kormányhatározattal hozhatók létre, melyben meg kell jelölni a testület tagjait.
A testületi típusú szervek mellett a kormány munkáját kormánybiztosok (pl. fejlesztéspolitikáért, államreform előkészítéséért és megvalósításáért felelős kormánybiztosok) is segíthetik.
Tevékenységüket a miniszterelnök irányítja, megbízatásuk legfeljebb két évre szól.
A kormány hivatali típusú segédszerve a Miniszterelnöki Hivatal. Jogállása sajátos, mert túl azon, hogy a miniszterelnök munkaszervezete - ebből adódóan a kormány működéséhez kötődő "titkársági" feladatokat lát el - jelentős szerepet lát el a kormányzati koordinációban, sőt jelenleg egyes ágazati funkciókat is gyakorol (pl. a területfejlesztés terén). Éppen a koordinációban játszott kiemelkedő szerepe indokolja, hogy tevékenységét a miniszterelnök irányítja, de a Hivatalt az élén álló miniszter vezeti.
5. Mutassa be az államigazgatás területi-helyi szerveinek jellemzőit, és ismertesse a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok feladatait.
Az államigazgatás helyi (területi és települési) szervei
A közigazgatási feladatok nem láthatók el teljes mértékben centralizáltan (központosítva), ezért szükség van arra, hogy a közigazgatási szervek helyi-területi szinten is megjelenjenek.
A lakosság széles körét érintő, nagy tömegben jelentkező igazgatási feladat- és hatásköröket jellemzően a helyi önkormányzatok hivatalai látják el és gyakorolják. Ebben a körben a hatáskörök címzettje a jegyző, kivételesen a polgármester, illetve a hivatal ügyintézője (pl. anyakönyvvezető).
Számos olyan feladat- és hatáskör van azonban a közigazgatásban, amelyek ellátása sem országosan, sem települési szinten nem hatékony, ezért épülnek ki a helyi-területi államigazgatási szervek.
Illetékesség szempontjából ezek a szervek lehetnek
körzeti illetékességgel rendelkezők (pl. ÁNTSZ városi kirendeltségei, körzeti földhivatalok),
megyei illetékességgel működők (pl. megyei földhivatalok, megyei egészségbiztosítási pénztárak) és olyanok, melyek illetékességi területe
több megyére is kiterjedő, regionális (pl. munkaügyi központok, APEH regionális igazgatóságai).
Hatáskör szempontjából megkülönböztetünk
általános hatáskörű helyi szerveket (közigazgatási hivatalok), illetve
különös hatáskörű helyi államigazgatási szerveket (pl. megyei földhivatal).
A különös hatáskörű szervek feladatai jelentős eltéréseket mutatnak, azonban vannak olyan közös jellemzőik is, amelyek alapján jogállásuk körülírható, tevékenységük lényege megragadható.
Ezek a következők:
feladat- és hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány- vagy központi hivatal látja el;
döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak);
a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről;
az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány- vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is;
a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.
A közigazgatási hivatalok
A közigazgatási hivatalok sajátos szerepet töltenek be a területi államigazgatásban. Hatáskörük általános, mivel tevékenységük nem egy-egy igazgatási ágazatra terjed ki. Sokrétű feladatot látnak el.
A közigazgatási hivatalok alapfeladata az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése és egyes államigazgatási feladatok ellátása.
Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kiterjed a települési, valamint a megyei önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat szervezeti, működési és döntéshozatali eljárására, döntéseire, valamint a bizottság, a részönkormányzat, a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke által hozott határozatokra. Az ellenőrzés utólagos, az önkormányzat által beküldött jegyzőkönyveken, egyéb dokumentumokon alapul.
Amennyiben a hivatalvezető azt észleli, hogy az önkormányzat valamely döntése jogszabályba ütközik, határidő tűzésével felhívja a képviselő-testületet/közgyűlést a jogsértés megszüntetésére.
Amennyiben a képviselő-testület a felhívásnak az adott határidőben nem tesz eleget, határozat esetében keresetet nyújt be a megyei/fővárosi bírósághoz a törvénysértő határozat megsemmisítése iránt, egyben kezdeményezheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Ha az önkormányzati rendeletben előforduló jogsértést nem küszöböli ki a testület, az Alkotmánybírósághoz nyújthat be indítványt a rendelet jogsértő rendelkezésének megsemmisítése iránt.
A bíróság, illetve az Alkotmánybíróság jogosult a jogellenes döntést megsemmisíteni. A hivatalvezető a jelzésen kívül kezdeményezheti a képviselő-testület ülésének összehívását, az önkormányzat tisztségviselőjének fegyelmi felelősségre vonását, az Állami Számvevőszéknél az önkormányzat soron kívüli pénzügyi ellenőrzését.
Az államigazgatási feladatok körében a területileg illetékes közigazgatási hivatal felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg jegyző, főjegyző vagy polgármesteri hivatal (körjegyzőség) ügyintézője járt el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely más államigazgatási szerv jogosult.
A hivatalok szervezetén belül, de szakmailag önálló igazgatási szervként működnek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a gyámhivatalok
A közigazgatási hivatalok a kormány területi szerveként:
koordinációs, ellenőrzési, informatikai,
képzési és továbbképzési feladatokat is ellátnak.
Koordinációs feladatkörükben
regionális államigazgatási kollégiumot működtetnek,
gondoskodnak a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásáról, valamint a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról.
elvégzik a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendszerének összehangolását,
szakmai támogatást nyújtanak az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez.
Ellenőrzési feladat- és hatáskörükben
gondoskodnak a területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetetett végrehajtásáról és a tapasztalatok közös
elemzéséről.
ellenőrzik a területi államigazgatási szerveknél a munkáltatói intézkedések törvényességét, a közigazgatási eljárási törvény hatályosulását és az alkalmazott informatikai programok jogtisztaságát.
Informatikai feladatkörükben
kezdeményezik az ügyviteli tevékenység összehangolását,
előmozdítják a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony működését, ellátják a választásokkal,
népszavazásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat.
A képzési, továbbképzési feladatok keretében
középtávú és éves terv alapján szervezik az önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését, gondoskodnak a közigazgatási alapvizsgák és szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák és a vizsgákra felkészítő tanfolyamok szervezéséről
közreműködnek az önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében, összehangolják az ágazati területi államigazgatási
szervek köztisztviselőit érintő képzési feladatokat.
6. Ismertesse az önkormányzatok típusait, mutassa be a helyi önkormányzatok feladatait (választható feladatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, átvállalt feladatok).
Az önkormányzatok típusai, feladat- és hatáskörei
Az önkormányzatok típusai
Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe
fővárosra
megyékre
városokra és
községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik.
A városokban kerületek alakíthatók. (Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. 1990. évi LXV tv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket.)
A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik.
Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok
Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
Az önkormányzatok jogai egyenlők, az egyes önkormányzatok közötti kapcsolatokat a mellérendeltség jellemzi.
A települési és megyei szinten működő önkormányzatok között funkcionális munkamegosztás és partneri együttműködés.
A feladatok megosztása a települési és a megyei önkormányzatok között a szubszidiaritás elvén nyugszik. (A szubszidiaritás jelentése: minden feladatot azon a szinten kell ellátni, amely a szolgáltatást igénybevevőhöz a legközelebb van, ugyanakkor a feladat megfelelő színvonalon látható el.)
A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat akkor köteles biztosítani, ha azokat a települési önkormányzat nem vállalja önként vállalt feladatként.
A fővárosban kétszintű önkormányzat működik, a települési önkormányzati feladatokat jellemzően a kerületi, a megyei önkormányzati feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el. Vannak olyan feladatok - például tömegközlekedés, szennyvízkezelés stb. - amelyeket a főváros egészére a fővárosi önkormányzat köteles biztosítani, másrészt egyes kérdésekben - például településrendezés - kétszintű jogalkotással is találkozunk.
Külön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a megyei önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat kapcsolatrendszerét is. Az Ötv. szerint az Országgyűlés megyei jogú várossá nyilváníthatja az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost, illetve ilyennek minősül minden megyeszékhely, lakosságszámától függetlenül.
A megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában, így nem is képviseltetik magukat a megyei közgyűlésben. A megyei jogú város települési önkormányzat, ugyanakkor területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is.
Az Ötv. meghatározza, mely közigazgatási feladatok azok, amelyeket elsődlegesen az önkormányzatok látnak el (pl. vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, helyi tömegközlekedés, közbiztonság helyi feladatai, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban stb.).
A választható feladatok körében a települési önkormányzat maga - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - határozza meg:
mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az önkormányzat az Ötv.-ben fel nem
sorolt feladatok ellátásáról is gondoskodhat.
Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe (önként vállalt feladatok). Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. E feladatcsoportban további korlátozás, hogy a megyei önkormányzat olyan feladatokat láthat el, amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit.
Annak érdekében azonban, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, az Ötv. ezek közül kiemel egyes közszolgáltatásokat azzal, hogy azokat minden települési önkormányzat köteles biztosítani (kötelező feladatok
Ezek a következők:
egészséges ivóvízellátás,
óvodai nevelés,
általános iskolai oktatás és nevelés,
egészségügyi és szociális alapellátás,
közvilágítás,
helyi közutak és
köztemető fenntartása,
nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása.
A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát. Emellett az Ötv. felhatalmazást ad arra, hogy a települési önkormányzatot törvény kötelezze egyes közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására. Ezen felhatalmazás alapján számos törvény állapított meg kötelező feladatot az önkormányzatok számára. (pl. könyvtár fenntartása, köztisztaság biztosítása.)
Az önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját azonban - intézmény, gazdasági társaság létrehozása, más önkormányzattal társulás útján történő közös feladatellátás, más önkormányzat, illetve nem állami szervezet által szervezett közszolgáltatás
"megvásárlása" stb. - önállóan határozhatja meg.
Másrészt, ha törvény állami feladat ellátására kötelezi az önkormányzatot, az Országgyűlés ezzel egyidejűleg köteles a feladat ellátásával arányos forrásokat is az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
A feladatokat a törvényalkotó differenciáltan is megállapíthatja a különböző típusú, illetve méretű önkormányzatok számára. A szubszidiaritás elve jelentkezik abban, hogy a kisebb lakosságszámú település önkormányzata - amennyiben erről saját maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud - működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését.
Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását (átvállalt feladatok
7. Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait, és határozza meg az önkormányzatok alkotmányos jogait.
Az önkormányzati rendszer alapjai
A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása
A helyi önkormányzás joga a településen élő választópolgárok közösségét illeti meg
A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott önkormányzati képviselő-testület útján, illetőleg kivételesen helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján gyakorolják.
Ezen önkormányzati jogok a helyi közügyekhez kötődnek, az önkormányzatiság tartalmát tehát a helyi közügyek adják.
Helyi közügy alatt értjük a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását (pl. általános iskola fenntartása, tömegközlekedés működtetése, szemétszállítás stb.), a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlását, és az ezekhez kapcsolódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítását.
A helyi közügyeken túl azonban az önkormányzatok törvény rendelkezése alapján államigazgatási feladatokat is kötelesek ellátni.
Az önkormányzati elven felépülő közigazgatási szervek
települési (községi, nagyközségi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatok) és
területi szinten (megyei önkormányzatok) épültek ki.
Az önkormányzatiság lényegét az autonómia adja, amelyet - egyéb garanciális szabályokat tartalmazó törvények mellett - a területi elven felépülő önkormányzatok számára főként az alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) garantál.
Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai
Az önkormányzatok jogállását az alkotmány 44/A. §-a alapján a következők jellemzik.
A helyi képviselőtestület jogai:
önkormányzati ügyekben (helyi közügy) önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Ez az alapjog magában foglalja az önkormányzat rendeletalkotási jogát a helyi társadalmi viszonyok szabályozására (pl. helyi költségvetés megállapítása, helyi köztisztasági szabályok megállapítása), illetőleg az önkormányzati hatósági ügyek igazgatását (igazgatási, döntési autonómia
gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat (vagyoni autonómia
az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül (pénzügyi autonómia
törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét (adókivetés joga
törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat (szervezeti, működési autonómia
a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult állami szervhez (felterjesztési vagy petíciós jog
szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek (partnerkapcsolatok autonómiája
8. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület jellemzőit és működésének szabályait.
A helyi képviselő-testület a törvény keretei között alakítja ki szervezetét és működési rendjét.
Az önkormányzatok szervezete
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje - főszabályként - az önkormányzat képviselő- testülete
Önkormányzati feladatot elláthatnak azonban a képviselő-testület szervei is:
a polgármester,
a bizottságok,
a polgármesteri hivatal és
a részönkormányzat testülete.
Képviselő-testület
Az önkormányzat legfontosabb szerve a képviselő-testület. A választópolgárok önkormányzáshoz való joga a képviselő-testületi munkában, az általuk választott települési képviselők, illetve polgármester tevékenységén keresztül valósul meg.
A legfontosabb döntések meghozatala a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, egyedül ő jogosult a helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályban (önkormányzati rendelet) szabályozni.
Működését testületi ülés formájában fejti ki. A képviselő-testület szerepét a megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat esetében a közgyűlés látja el.
Az önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek választásáról szóló törvény határozza meg a különböző településeken megválasztható képviselők számát, illetve megválasztásuk módját.
Az önkormányzati képviselő alapvető kötelessége a képviselő-testület munkájában való részvétel. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi munkában a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.
Az önkormányzatok működése
Az önkormányzat a törvény keretei között alakítja ki működését. A törvényi szabályok azonban nem elegendőek ahhoz, hogy az önkormányzat szervei megfelelően működjenek, ezért elengedhetetlen, hogy a képviselő-testületek önállóan is szabályozzák működésüket.
Ezt a célt szolgálja a rendeleti formában elfogadott szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ), mint az önkormányzati működés alapdokumentuma.
Az SZMSZ legfontosabb tartalmi elemei
a képviselő-testületi ülések összehívásának és vezetésének rendjére,
a tanácskozás menetére, a bizottságok működésére,
a rendeletalkotási eljárás szabályozására, a polgármester,
a jegyző és a polgármesteri hivatal működésére, valamint az
önkormányzati gazdálkodás szabályainak meghatározására terjednek ki.
A képviselő-testület döntéseit testületi üléseken hozza.
Az ülést a polgármester hívja össze, és elnökként vezeti is azt.
A testület ülései nyilvánosak, zárt ülés csak kivételesen rendelhető el.
(A nyilvánosság azt jelenti, hogy a képviselőtestület ülésén bárki jelen lehet.)
A képviselő-testület akkor tud döntést hozni, ha határozatképes, és akkor határozatképes, ha ülésén a megválasztott települési képviselők több mint a fele jelen van.
A döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének "igen" szavazata szükséges.
Egyes kiemelt jelentőségű ügyekben a döntéshez minősített többség szükséges. A minősített többség a megválasztott összes települési képviselő több mint felének "igen" szavazatát jelenti.
A képviselő- testület döntése a rendelet és a határozat
A rendelet jogszabály, a jogszabályi hierarchia legalsó fokán helyezkedik el, jelentősége mégis nagy, hiszen alapvetően meghatározza egy-egy település életét.
Önkormányzati rendeletet a képviselő-testület törvény végrehajtására, annak felhatalmazása alapján, illetve saját elhatározásából alkot.
Határozatot egyedi ügyekben, illetve a testület irányítása alá tartozó szervezetekre alkot a képviselő-testület.
Az SZMSZ-ben szükséges meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét (például falugyűlés, városrészi tanácskozás), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A lakosság közvetlen bevonását szolgálja a közmeghallgatás intézménye is. Ez olyan képviselő-testületi ülés, amelyen a választópolgárok, helyben működő szervezetek képviselői nemcsak részt vehetnek az ülésen, hanem hozzá is szólhatnak a napirendhez, és közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják véleményüket az önkormányzat működésével kapcsolatban.
A képviselő-testület mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, melyek azok a hatáskörök, amelyeket ténylegesen ő kíván gyakorolni, és melyeket kíván átruházni szerveire.
Az Ötv. pontosan meghatározza, mely szervekre ruházható át a hatáskör.
Ezek a következők:
a képviselő-testület bizottsága,
a polgármester,
a településrészi önkormányzat testülete,
a kisebbségi önkormányzat testülete azzal a korlátozással, hogy önkormányzati hatósági ügyben nem ruházható rá a hatáskör,
a társulási tanács irányításával működő önkormányzati társulás esetén a társulási tanácsra.
Annak érdekében azonban, hogy a stratégiailag legfontosabb döntéseket a képviselő-testület hozza meg, az Ötv. felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a döntés joga nem ruházható át.
Ezek közül a legfontosabbak:
a rendeletalkotás, a szervezet kialakítása és működésének meghatározása,
a költségvetés megállapítása,
önkormányzati intézmény alapítása.
Az önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolatának főbb elemei
Az önkormányzatok ugyan széleskörű autonómiával rendelkeznek, azonban működésük törvényességét meghatározott állami szervek ellenőrzik, törvénysértő döntéseit megsemmisíthetik. (ÁSZ, megyei közigazgatási hivatal).
9. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselő-testület szerveinek legfontosabb jellemzőit (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete)
A helyi képviselő-testület a törvény keretei között alakítja ki szervezetét és működési rendjét.
A törvény szabályozza, hogy bizonyos szerveket az önkormányzat köteles létrehozni, és szabályozza ezek összetételét, jogosítványait, főbb működési szabályait
Az önkormányzatok szervezete
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje - főszabályként - az önkormányzat képviselő-testülete
Önkormányzati feladatot elláthatnak azonban a képviselő-testület szervei is:
a polgármester,
a bizottságok,
a polgármesteri hivatal és
a részönkormányzat testülete.
Polgármester
A polgármestert (fővárosban főpolgármestert) a település lakossága közvetlenül - az önkormányzati képviselőkkel egyidejűleg - választja meg.
A polgármester a testületi működés szempontjából a képviselő-testület tagjának
minősül
A polgármester tevékenysége elsősorban a képviselő-testülethez kötődik,
felelős a képviselő-testület üléseinek előkészítéséért
összehívja és vezeti az ülést
köteles végrehajtani
a képviselő-testület döntéseit
A polgármester emellett irányítja a polgármesteri hivatalt, és címzettje egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek is (pl. a katasztrófavédelem és a
honvédelmi igazgatás területén lát el államigazgatási feladatokat).
A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. A polgármester képviseli az önkormányzatot más szervezetek előtt, és közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakossággal, civil szervezetekkel. Javadalmazása
attól függ, hogy főállásban látja-e el feladatát vagy társadalmi megbízatásban. Előbbi esetben illetmény, utóbbi esetben tiszteletdíj illeti meg.
Amennyiben a település lakosságszáma meghaladja a 3000-et, csak főállásban látható el a polgármesteri funkció.
A polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére, a képviselő- testület tagjai sorából egy vagy több alpolgármestert választ.
Bizottságok
A képviselő-testület - munkájának segítésére - bizottságokat alakíthat. A bizottságok részben a képviselőkből, részben külső szakértőkből állnak, a bizottság tagjainak többsége, illetve a bizottság elnöke azonban csak települési képviselő lehet.
A bizottságok funkciói elsősorban
a képviselő-testület döntéseinek előkészítése
a döntések végrehajtásának szervezése ellenőrzése és a
képviselő-testület munkájának tehermentesítése
Ez utóbbi cél elérése érdekében a bizottságok a képviselő-testülettől önálló döntési jogot is kaphatnak. Bizottságokat alapvetően szabadon létesíthetnek az önkormányzatok, azonban az Ötv. és más törvények előírhatnak kötelezően létrehozandó bizottságokat.
Az Ötv. alapján a kétezer főt meghaladó településeken kötelező pénzügyi bizottságot működtetni, illetőleg kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságot kell alakítani, ha ezt a kisebbségi jelöltként mandátumot szerzett képviselők kezdeményezik.
Az önkormányzatok ezeken kívül működtethetnek pl. szociális, sport-, oktatási, vagyonkezelő, településüzemeltetési, ügyrendi stb. bizottságokat.
Polgármesteri hivatal; körjegyzőség
Az igazgatási feladatok ellátására, a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester működésének biztosítására, döntéseinek előkészítésére és a meghozott döntések végrehajtására a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, polgármesteri hivatal elnevezéssel.
A hivatal sajátos formája a körjegyzőség. A választás lehetősége elsősorban az ezer fő alatti településeket illeti meg. Az Ötv. e körben a körjegyzőség működtetését tekinti általános modellnek, azonban a legkisebb önkormányzat számára is lehetővé teszi, hogy önálló polgármesteri hivatalt hozzon létre.
A körjegyzőség olyan sajátos "polgármesteri hivatal", amelyet nem egy, hanem több önkormányzat közösen tart fenn, valamennyi tagönkormányzat igazgatási feladatainak ellátására. A körjegyzőség vezetője a körjegyző, aki köteles hetente kihelyezett ügyfélfogadást tartani valamennyi településen.
A polgármesteri hivatalok/körjegyzőségek kettős feladatkört látnak el.
Az önkormányzati feladatok tekintetében
döntés-előkészítő,
ellenőrző,
végrehajtó,
adminisztratív funkciót gyakorolnak,
illetőleg ellátják a jogszabályok által az önkormányzati közigazgatási szervekre megállapított államigazgatási feladat- és hatásköröket
Jegyző
A jegyző a képviselő-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt.
Feladata kettős: egyrészt a képviselőtestületi munka kiszolgálása, másrészt elsőfokú államigazgatási hatósági feladatok ellátása.
A jegyző feladata a képviselő-testületi ülések adminisztratív előkészítése, a testület elé kerülő döntési javaslatok szakmai színvonalának biztosítása, a testületi ülésről szóló jegyzőkönyv összeállítása.
Ha a jegyző a képviselőtestület ülésén bármi törvénysértő dolgot észlel, köteles azt jelezni.
Az első fokú államigazgatási hatáskörök címzettje a jegyző, ami azt jelenti, hogy a legtöbb elsőfokú államigazgatási hatósági jogkört ő gyakorolja.
A jegyző jár el a gyámügyekben, az építési engedélyezési eljárásokban, a helyi adóügyekben, egyes mezőgazdasági hatósági feladatokban, vállalkozói igazolványok kiadása, visszavonása stb. kapcsán.
Részönkormányzat testülete
Korábban önálló településrészek, vagy elkülönült érdekstruktúrával rendelkező városrészek (üdülőterület) képviselőiből áll.
Jogállása hasonló az önkormányzati bizottsághoz, de összetétele ettől eltérhet. Elnöke csak települési képviselő lehet, tagja azonban a településrészen élő bármely választópolgár. Meg kell jegyezni, hogy beleszólási lehetősége kizárólag az adott településrészt érintő kérdésekbe lehet. A gyakorlatban azok a településrészi önkormányzatok működnek jól, ahol az önkormányzat képviselő-testülete érdemi jogköröket, hatásköröket ruházott át a településrészi önkormányzat testületére.
10. Sorolja fel a non-profit szervezetek típusait és legfontosabb szerepköreit. Mutassa be a kormányzat és a non-profit szféra közötti kapcsolatok formáit.
Non-profit szervezeti formák
A Polgári Törvénykönyv a non-profit szervezetek öt különböző típusát definiálja.
Ezek a következők:
Egyesület: olyan önkéntesen létrehozott szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Nevében az egyesület szó nem feltétlenül szerepel. Valamennyi, az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetre (kör, klub, társaság, mozgalom, testület stb.) az egyesületre vonatkozó szabályozás érvényes.
Köztestület: mely közfeladatokat lát el, és hatósági és felügyeleti jogosítványokkal is rendelkezhet. Esetenként kényszeregyesülésként működik (pl. Orvosi Kamara, Ügyvédi Kamara), amellyel a működési engedély megszerzéséhez az érintett magán- vagy jogi személyeknek kötelezően tagsági viszonyt kell létesíteniük. A hazai köztestületek a Magyar Tudományos Akadémia, a különféle szakmai és gazdasági kamarák, illetve a hegyközségek.
Alapítvány: amelynek tagjai nincsenek, a döntéseket a kuratórium hozza. Vagyonából, annak hozamából és/vagy a működés során megszerzett egyéb bevételekből az alapító által meghatározott célt próbálja elérni, támogatást, segítséget vagy szolgáltatásokat nyújt.
Közalapítvány: Olyan speciális alapítvány, amely kizárólag közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására hozható létre. Alapítója csak az Országgyűlés, a kormány, illetve a helyi és a kisebbségi önkormányzati testület lehet. Tevékenységei között egyaránt megtalálhatók a legkülönbözőbb közszolgáltatások, az adományosztási és az adománygyűjtési akciók.
Közhasznú társaság (kht): Olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amely társadalmi közös szükségletet elégít ki (csak ilyen célból hozható létre). Tevékenységének elsődleges célja nem a nyereség- és vagyonszerzés, érvényes rá a profitszétosztás tilalma.
A nonprofit szervezetek - jogi formájuktól függetlenül - a bíróságon kezdeményezhetik közhasznúvá vagy kiemelkedően közhasznúvá minősítésüket.
Domináns tevékenységük és az általuk elsődlegesen betöltött funkciók szerint a non-profit szervezetek alábbi típusait különböztethetjük meg:
adományosztó,
adománygyűjtő,
szolgáltatásokat nyújtó,
jog- és érdekvédelmi,
önsegélyező jellegű,
társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és
érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek.
A kormányzat és a non-profit szervezetek kapcsolatrendszere
A kormányzati és a non-profit szervezetek közötti együttműködésnek számos területe és formája van.
1. sz. ábra:
A kormányzat és a non-profit szervezetek közötti kapcsolatok formái
Mint az ábrán feltüntetett nyilak is mutatják, a kormányzati és a non-profit szektor kapcsolatrendszere nemcsak formailag, hanem irányultságát tekintve is sokrétű. Ezekben a kapcsolatokban az állami szervezetek egyaránt lehetnek támogatók és támogatottak, információk forrásai és befogadói, játszhatnak aktív szerepet, vagy szorítkozhatnak a civil kezdeményezések befogadására.
Társadalmi részvétel, társadalmi ellenőrzés:
Az állampolgári vélemények és érdekek képviseletére vállalkozó civil szervezetek eszköztára meglehetősen gazdag. A tiltakozó akciók éppúgy beletartoznak, mint a konstruktív kezdeményezések, a konfliktusos érdekérvényesítés éppúgy, mint a kormányzati, önkormányzati döntéshozókkal való együttgondolkodás, sőt, akár a döntéshozó testületekbe való beépülés és a részvétel intézményesítése.
A lehetséges eszközök közötti választás részben attól függ, hogy a kormányzati oldalon mekkora a "fogadókészség", az állami szereplők hajlandóak-e partnernek tekinteni a civileket, biztosítják-e számukra a döntések befolyásolásához szükséges jogosítványokat. Ilyen jogosítványok lehetnek a tárgyalás, a véleményezés, az egyeztetés, az állásfoglalás, az ajánlások kidolgozása, a közös döntés, a megállapodás és a döntés részleges átengedése.
A civil szervezetek támogatói hozzájárulása az állami feladatok ellátásához:
Az állami iskolák, kórházak, szociális intézmények, könyvtárak, múzeumok, színházak mellett létrehozott alapítványok olyan támogatókat mozgósítanak, akik más módon nem lennének elérhetőek.
Sokszor alapvető fontosságú (például diagnosztikai) eszközök, műszerek megvásárlása, elemi modernizációs tervek (például számítógépesítés) megvalósítása, kiváló programok (például kulturális fesztiválok) megszervezése múlik az alapítványi támogatásokon.
Együttműködés, információcsere:
A civil szervezetekkel folytatott párbeszédnek kormányzati szempontból több funkciója van:
A civil szféra képviselői fontos jelzéseket adnak a társadalom állapotáról, az állampolgárok gondjairól, igényeiről és véleményéről.
Kezdeményezéseik, problémakezelési kísérleteik gyakran vezetnek új, innovatív megoldások kialakulásához.
A velük folytatott egyeztetések során új szakmai szempontok merülhetnek fel, javulhat a tervezett programok gyakorlati megalapozottsága.
A civil szervezetek arra is alkalmasak, hogy a kormányzati álláspontot közvetítsék az állampolgárok felé, és szükség esetén magyarázattal szolgáljanak, ezáltal növelve az állami kezdeményezések társadalmi elfogadottságát.
Közös pályázatok:
Az Európai Uniós csatlakozás nyomán egyre gyakoribbá válnak a non-profit és a kormányzati szereplők (főleg önkormányzatok) közös pályázatai. Ezek már az
eddigiekben is a forrásteremtés fontos eszközei voltak, mert olyan pénzeszközöket tettek elérhetővé, amelyeket egyébként sem az állami, sem a civil oldal nem kapott volna meg. Az ilyen közös pályázatok azonban nemcsak az általuk megszerezhető pótlólagos források miatt hasznosak, hanem azért is, mert az elkészítésük és a róluk folytatott viták során a felek megismerhetik egymás szempontjait. Ideális esetben egyetértésre juthatnak a szűkebb vagy tágabb közösség érdekeit szolgáló célok kitűzésében, és közös cselekvési programot dolgozhatnak ki.
Szerződéses kapcsolatok és a kormányzat alapítói szerepvállalása:
A közös cselekvés legintenzívebb formája a kormányzati feladatok szerződésben rögzített átadása, illetve ennek kivételes esete, amikor valamilyen állami feladat ellátására a kormányzat maga hoz létre non-profit szervezeteket. A partnerek (illetve a létrehozandó szervezet formájának) megválasztása az átadott feladatok jellegétől függ.
Ilyen feladat lehet:
a közszükségletek kielégítése, közjavak, közszolgáltatások biztosítása (például víz- és gázellátás, csatornaüzemeltetés, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások);
állami támogatások pályázati úton történő, politika semleges szétosztása (például a művészetek, az oktatás, az ifjúság, a rászorulók támogatása);
hatósági funkciók betöltése (például működési engedélyek kiadása, szakmai
sztenderdek érvényesítése).
A kormányzati szervezetek a szolgáltatói szerepkörre elsősorban (de nem kizárólag) közhasznú társaságokat, a támogatóira közalapítványokat, a hatósági jogosítványok gyakorlására, pedig köztestületeket szoktak létrehozni.
A non-profit szervezetek állami támogatása:
A non-profit szervezetek két igen különböző módon részesíthetők állami támogatásban.
A szolgáltatási teljesítményekhez (többnyire az ellátottak számához) kötődő normatív (fejkvótás) támogatásokat kapnak akkor, ha közfeladatokat vállalnak át, de folyamodhatnak alkalmi támogatásokért is.
A mai magyarországi szóhasználatban a normatív támogatás nem kizárólag az intézményesült non-profit szolgáltatások (oktatás, szociális ellátás) fejkvótás finanszírozását jelenti. Azt is normatív támogatásként szokás emlegetni, amikor a non-profit szervezetek bizonyos társadalomszervező funkciók ellátásáért (például gyermekek szabadidős foglalkoztatásáért, diáksportért) kapják a fejkvótás állami hozzájárulást.
Szintén az érintettek létszáma alapján részesülnek költségvetési támogatásban egyes gazdaságfejlesztési, gazdaságszabályozási célú szervezetek (például a hegyközségek).
Ugyanakkor az állami és önkormányzati támogatások zöme programokhoz kötődően, egyedi döntések vagy pályázatok útján jut el a non-profit szervezetekhez.
Találat: 8113
