|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A Gazdasági és Szociális Tanács. Az ENSZ szakosított szervezetei.
I. Gazdasági és Szociális Tanács:
Az ENSZ fö szerve, mely kizárólag választott tagokból áll. Tagjainak számát folyamatosan növelték a kezdetekben 18 tagja volt, de 1973 óta már 54.
Tagjait a Közgyülés választja 3 évre, oly módon, hogy évente 18 tagot választanak újra, így a Tanács tagjai nem egyszerre cserélödnek ki. Nincs újraválasztási tilalom, azaz a lelépö állam újra megválasztható. Az eddigi gyakorlat alapján, mindig beválasztották a Biztonsági Tanács 5 állandó tagjának képviselöjét.
Neki kell megvalósítania az Alapokmány 55. cikkét, mely szerint elö kell mozdítani:
1. az életszínvonal emelését
2. a teljes foglalkoztatást
3. gazdasági és szociális haladás és fejlödés feltételeit
4. nemzetközi együttmüködést kulturális és nevelésügyi téren
5. a gazdasági, szociális és egészségügyi téren fennálló és az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását
6. az emberi jogoknak és alapvetö szabadságoknak mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történ! 121e42b 7; általános tiszteletben tartását.
Ezen célok elérése érdekében:
a.) Valamennyi tagállam kötelezi magát arra, hogy együttmüködik a világszervezettel;
b.) a kormányok közötti megállapodások útján gazdasági, szociális, kulturális nevelésügyi és egészségügyi téren, valamint az ezekkel összefüggö területeken létrejött szakosított intézményeket az ENSZ-szel kapcsolatba kell hozni;
c.) az ENSZ a szakosított intézmények célkitüzéseinek és müködésének összhangba hozatalára ajánlásokat tesz, és a szükségnek megfelelöen új szakosított intézmények alapítását kezdeményezi.
A GSZT az említett feladatok ellátása érdekében:
1. Tanulmányokat végezhet;
2. jelentéseket tehet vagy kezdeményezhet a felsorolt területeken;
3. ezzel kapcsolatos kérdésekben ajánlásokat tehet a Közgyülésnek, az ENSZ tagjainak és az illetékes szakosított intézményeknek;
4. a szakosított szervezetekkel az együttmüködés tárgyában nemzetközi szerzödéseket köt, e szervezetek tevékenységét összehangolja és ellenörzi, a szakosított szervezetektöl rendszeres jelentéseket kap ezekhez észrevételeket füz és ezt közölheti a Közgyüléssel.
5. A Tanács bármely kérdésben nemzetközi értekezletet hívhat össze.
A GSZT a szükséghez képest ülésezik, elnökét és 4 alelnökét 1 évre maga választja, maga fogadja el az eljárási és ügyrendi szabályait. Minden tagjának egy szavazata van. Amennyiben valamelyik napirend egy államot különösen érint, azt az államot az ülésre meghívják. Évente két ülésszaka van, tavasszal New York-ban, nyáron pedig Genfben ül össze.
A GSZT az ún. nem kormányszervezetekkel is kapcsolatban áll, ezek olyan szervezetek ahol a tagsági jogokat nem az állam, hanem az államban müködö társadalmi szervezetek gyakorolják.
Ezekkel, a szervekkel a Tanács egy külön bizottsága foglalkozik: a Nem Kormányszervezetek Bizottsága.
A nem kormányszervezeteket 3 kategóriába sorolhatók attól függöen, hogy a Tanáccsal milyen viszonyban vannak:
1. Az A kategóriába tartozó nem kormányszervezeteknek konzultatív státusza van, ezeket rendszeresen meghívják a Tanács üléseire, ott felszólalhatnak, napirendet javasolhatnak, vagy 2000 szó erejéig írásos javaslatot tehetnek. Ezek száma 17 (pl.: Szakszervezeti Világszövetség).
2. A B kategóriába azok a nem kormányközi szervezetek tartoznak, amelyeknek csak néhány tevékenységi területe kapcsolódik a GSZT müködéséhez. A Tanács ülésein ezek is részt vehetnek, ott kivételesen felszólalhatnak és 1500 szóig terjedö írásos véleményt, adhatnak be. Ezek száma kb. 170 (pl.: Nemzetközi Jogász Szövetség).
3. A C csoportba azok a nem kormányközi szervezetek tartoznak, amelyeknek nincs állandó kapcsolata az ENSZ-szel, csupán esetileg kérhetnek tölük véleményt, meghallgatják elképzeléseiket. Ezek száma jelenleg 324.
A Gazdasági és Szociális Tanács a munkáját négy féle típusú bizottságban végzi:
1) Munkabizottságok
Ezekben valamennyi tanácstag részt vesz. Elnökei a Gazdasági és Szociális Tanács 4 alelnöke. 4 ilyen bizottság müködik:
Koordinációs Bizottság
2) Területi Bizottságok
Ezekben csak az adott földrajzi régiók országai vesznek részt függetlenül attól, hogy tagjai e a GSZT-nek.
Afrikai Gazdasági Bizottság: Addisz Abeba (Etiópia)
A gazdasági bizottságok több különbözö frakcióból állnak és szerteágazó tevékenységet folytatnak többek között a közlekedés, szállítás, termelés területén. Munkájukban részt vehetnek olyan államok is, amelyek egyébként nem tagjai az ENSZ-nek, de az érintett gazdasági régióban vannak.
3) Funkcionális Bizottságok
Ilyen összesen hat van:
5. Kábítószer Bizottság: szorosan együttmüködik az Egészségügyi Világszervezettel.
4.) Állandó Bizottságok:
Ezek száma jelenleg 11. pl.: Nem Kormányközi Szervezetek Bizottsága, Természeti Eröforrások Bizottsága, Bünmegelözési és Ellenörzési Bizottság.
A szakosított szervezetekkel a kapcsolatot a Koordinációs Adminisztratív Bizottság segítségével tartja fenn a Tanács, melyben az ENSZ vezetö tisztségviselöi vesznek részt és ez nem a Gazdasági és Szociális Tanács bizottsága. Elnöke az ENSZ fötitkára, tagjai a szakosított szervezetek vezetöi és különbözö segédszervek megfigyelöi
A második világháború után a gyarmati rendszer felszámolása elött, az önrendelkezési jogot sértö rendszer nemzetközi ellenörzését vezették be. A Gyámsági Tanács feladata volt a gyámsági területeket, valamint az önkormányzattal nem rendelkezö területeket igazgató államok ellenörzése. (Volt mandátumok, valamint a II. vh. utáni volt Olasz gyarmatok.) A gyámsági rendszer célja az ENSZ Alapokmány 76. cikke értelmében, hogy elösegítse a nemzetközi békét és biztonságot, a gyámsági területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális elörehaladását, amely végül függetlenséghez vezet.
A gyámsági rendszer létesítése a Gyámsági Tanács és az igazgató hatalom nemzetközi szerzödés megkötése útján történt amelyben a függetlenség határidejét is megadhatták pl.: Olaszországgal Szomália tekintetében 1951-ben kötött gyámsági szerzödés értelmében a függetlenséget 1961-ben köteles Olaszország megadni Szomáliának.
A Gyámsági Tanácsnak eredetileg állandó (a gyámsági területet igazgató, valamint a BT állandó tagjai) és választott tagjai (egyenlö arányban gyámságot gyakorló és gyámságot nem gyakorló államok) voltak.
1994-ben az utolsó Csendes-óceáni USA gyámság is független lett (Palau a Fülöp-szigetek mellett) amivel megszünt a gyámság intézménye, így a Gyámsági Tanács 1994. november 01. óta felfüggesztette tevékenységét, holott jelenleg még 18 terület van gyarmati sorban pl.: Kajmán-szigetek Kubától délre (Nagy-Britannia); Gibraltár Spanyolország déli csücske (Nagy-Britannia).
II. Az ENSZ szakosított szervezetei:
Valamennyi szakosított szervezet szoros kapcsolatban áll az ENSZ-szel, az ENSZ fölöttük rendszerint ellenörzö, vagy beszámoltató tevékenységet gyakorol és az együttmüködés módozatait a szakosított szervezet és az ENSZ nevében eljáró Gazdasági és Szociális Tanács között kötött kétoldalú szerzödés határozza meg.
A szakosított szervezet ismérvei
egyrészt nemzetközi szerzödésben foglalt alapszabályzatuk van,
meghatározott speciális tevékenységet folytatnak
az ENSZ-szel szerzödéses viszonyban állnak, de
önálló nemzetközi jogalanyok.
A szakosított szervezetek az alapító szerzödésekben meghatározott keretek között nemcsak nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek, hanem cselekvöképességük is van, pl. joguk van nemzetközi szerzödések megkötésére. A szakosított szervezetekben nem csak ENSZ tagállamok, hanem ENSZ-ben részt nem vevö államok is együttmüködhetnek, az ENSZ tagállamoknak azonban rendszerint külön felvételi eljárás nélkül is joguk van a szakosított szervezetekben való tagságra.
Szakosított szervezetek:
1. Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)
2. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
3. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank-IBRD)
4. Nemzetközi Valutaalap (IMF)
5. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
6. Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)
7. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO)
8. Egészségügyi Világszervezet (WHO)
9. Polgári Légi Közlekedési Szervezet (ICAO)
10. Egyetemes Posta Egyesület (UPU)
11. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)
12. Meteorológiai Világszervezet (WMO)
13. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
14. Világkereskedelmi Szervezet (WTO)
15. Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezögazdasági Szervezete (FAO)
16. Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO)
UNESCO (Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet)
A szervezetet 1945-ben hozták létre Londonban, a székhelye azonban Párizsban van. Regionális irodái müködnek Bejrútban, Dzsakartában, Bangkokban, Új-Delhiben, Havannában, Montevideoban, Santiago de Chile-ben, Kairóban, Dakarban, és Nairobiban.
Tagság
Az ENSZ tagok joga, hogy az UNESCO tagjai legyenek, az ENSZ-böl való kizárás automatikusan az UNESCO-ból való kizárást is jelenti. Nem ENSZ tagállamot a Közgyülés 2/3-os többséggel veheti fel. Magyarország 1947 óta tag.
A szervezet célkitüzései:
Kulturális, tudományos, nevelési együttmüködés.
Az emberiség kulturális kincseinek védelme, megmentése.
Hozzájárulni a tudás és a tudomány fejlödéséhez.
Megkönnyíteni az analfabetizmus felszámolását.
A legjelentösebb és legsokoldalúbb tevékenységét a kultúra területén fejti ki, melynek során feladatának tekinti:
az ellopott mükincsek felkutatását;
a kulturális örökség védelmét háború esetén,
a veszélyeztetett nyelvek és folklór védelmét;
a könyvkiadás és a kis nyelveken írott könyvek müfordításának támogatását;
a müvészek jogi helyzetének szabályozását;
a kontinensek történek feldolgozása ott, ahol ez még hiányos (pl.: Afrika, Latin-Amerika).
Céljai megvalósítása érdekében ösztöndíjakat alapít, kiadványokat és nemzetközi egyezményeket kezdeményez. Müködése során több mint 300 nem kormányszervezettel tart kapcsolatot (pl.: Egyetemek nemzetközi Szövetsége; Nemzetközi Múzeumtanács).
Szervezete:
Közgyülés (2 évente ül össze, valamennyi tagnak 1 szavazata van ),
Végrehajtó Bizottság (45 tagú, a Közgyülés 4 évre választja)
Titkárság, mely Párizsban müködik, több mint 3000 fös apparátus tartozik hozzá, alatta 6 aligazgatóság müködik, ezek a következök:
1) természettudományok;
2) társadalomtudományok;
3) kulturális kérdések;
4) tájékoztatás;
5) nevelésügy;
6) csereszolgálat.
A szervezet televíziós oktatást is folytat, mesterséges holdak segítségével. Tudományos programjában olyan feladatok megoldása van kitüzve, mint pl.: a sivatagi zónákkal kapcsolatos problémák, a vízgazdálkodás megjavítása; földrengések, tengerek kutatása.
Fontos kezdeményezése a Világemlékezet-program, melynek során a tagállamok javaslatára listát állítanak fel a legfontosabb védendö írott dokumentumokról és azokat hozzáférhetövé teszik a világ számára.
Technikai jellegü szakosított szervezetek:
1. Egészségügyi Világszervezet (WHO)
1946-ban jött létre, székhelye Genfben van, célja egészségügyi együttmüködés, járványok leküzdése, gyógyszer-szabványosítás, gyógyászati eredmények közkinccsé tétele stb.
2. Polgári Légi Közlekedési Szervezet (ICAO)
1944-ben a chicagói egyezmény útján jött létre, székhelye Montreal. Célja a kontinensek közötti légi közlekedéssel kapcsolatos együttmüködés, a repülögépek lajstromozása, a közlekedési szabályok egybehangolása. Különbözö, a légi közlekedés biztonságát szolgáló nemzetközi szerzödéseket kezdeményezett.
3. Egyetemes Posta Egyesület (UPU)
1874-ben 22 ország alapította, a szervezet székhelye Bern. Ez a második legrégibb nemzetközi szervezet, fö feladata a nemzetközi postaügyi együttmüködés.
4. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)
Ez a legrégibb nemzetközi szervezet a világon, 1865-ben jött létre Párizsban. Jelen szervezetét 1967-ben nyerte el, feladata a rádió, telefonösszeköttetéssel kapcsolatos együttmüködés, a frekvenciasávok elosztása. Székhelye Genf.
5. Meteorológiai Világszervezet (WMO)
1878-ban alapították, székhelye Genf. Feladata a nemzetközi együttmüködés megszervezése a meteorológiai elörejelzés területén. Programjába tartozik a sivatagok termövé tétele, árvízvédelem, tengerek és tavak megmentése.
6. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
1948-ban kötötték meg az alapokmányt, de ez csak 1956-ba lépett hatályba, célja a hajózásban való müszaki együttmüködés megvalósítása, a tengeri kereskedelem egyszerüsítése. Magyarország 1970 óta tagja. A szervezet székhelye Londonban van.
7. Világkereskedelmi Szervezet (WTO)
1995-ben jött létre, és tekinthetö szakosított szervezetnek. Elözménye és jogelödje az un. GATT volt, melynek magyar neve: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény. A GATT célja a legnagyobb kedvezmény alapján a vámtarifák egységesítése, leszállítása. Székhelye Genfben van.
8. Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezögazdasági Szervezete (FAO)
Már az I. vh. elött müködött Rómában a Nemzetközi Mezögazdasági Intézet, ami 1945-ben beolvadt az ENSZ által létrehozott szervezetbe, melynek székhelye szintén Róma. A szervezet fö feladata a mezögazdasági termelés és az élelmiszertermelés fejlesztése, segítségnyújtás a fejlödö országok mezögazdaságának, az ezekkel kapcsolatos tudományos kutatás és együttmüködés fejlesztése, a rovar- és gombakártevök elleni védekezés.
9. Szellemi Tulajdonvilág Szervezete (WIPO)
1974 óta müködik Genfben, Magyarország is tagja. Célja a szellemi tulajdon védelme, irodalmi és müvészeti alkotásokra vonatkozó egyezmények végrehajtása és ellenörzése (pl.: a Genfben 1996-ban kötött Szerzöi Jogi Egyezmény).
Találat: 447
