A Duna jogi helyzete

A Duna jogi helyzete

A Dunán való szabad hajózás elvét az 1815. évi Bécsi Kongresszus után az 1856. évi Párizsi Kongresszus erösítette meg. A párizsi konferencián hozták létre az európai nagyhatalmak és Törökország képviselöiböl álló Európai Duna Bizottságot és a Parti Államok Bizottságát (ez ténylegesen nem müködött).

Az Európai Duna Bizottság tevékenységét csak ideiglenesnek tekintették, azonban megbízatását többször is meghosszabbították. 1878-tól, amikor Románia függetlenné vált, nem volt hajlandó aláírni a korábbi szerzödéseket, de a Bizottságban átvette Törökország helyét. Az Európai Duna Bizottságnak a Duna torkolati szakaszára volt hatásköre, elöször Galactól, majd 1883-tól Brailától a tengerig. A Bizottság a parti államtól, Romániától függetlenül gyakorolta hatáskörét, ami a Románia területi szuverenitására sérelmesnek bizonyult.

Az I vh. után, 1921-ben megkötötték a Párizsi Duna Aktát (parti államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Görögország és Belgium írta alá). Ez meghagyta az Európai Duna Bizottságot (tagjai: Anglia, Franciaország, Olaszország, Románia) hatásköre a torkolattól Brailáig terjedö szakaszra vonatkozott.

A Brailától az Ulmig terjedö szakaszon (folyami Duna) pedig a Nemzetközi Duna Bizottság (tagjai: Bajorország és Württemberg, Anglia, Franciaország, Olaszország és a Duna valamennyi parti állama) volt hivatott. A nagyhatalmak, bár nem parti államok, mindkét bizottságban részt vettek.

Az Európai Duna Bizottság Romániától függetlenül gyakorolta funkcióit, töle függetlenül hozott határozatokat, saját zászlaja volt, és többen úgy látták, hogy külön folyami államot (Etat fluvial) alkot. Románia igyekezett is megszabadulni ettöl a szervtöl, így 1938-ban Szinajában egyezményt írt alá Angliával és Franciaországgal, és felállították a Román Tengeri Duna Bizottságot, amely nagyrészt átvette az Európai Duna Bizottság feladatait, így ezzel három bizottság vált illetékessé a Dunán, ami teljes káoszt eredményezett. 1939-ben csatlakozott hozzájuk Németország és Olaszország is.

1940-ben a helyzet kétségessé vált, mivel Hitler a Pozsonytól felfelé terjedö Duna szakaszt német nemzeti folyónak nyilvánította, továbbá a Szovjetunió is parti állam lett Besszarábia elcsatolásával. Német, szovjet tárgyalások után 1940. októberében kimondták a Nemzetközi- és az Európai Duna Bizottság megszünését, és egy új bizottság létrehozását, aminek hatásköre Braila és a torkolat közötti szakaszra terjedt ki, és tagjai a parti államok és Olaszország lettek volna. A német-jugoszláv és a német-szovjet háborús konfliktus miatt ez az új bizottság ténylegesen csak a tengelyhatalmakból állt és a háború végén beszüntette müködését.

A jelenlegi szabályozás az 1998-ban módosított 1948. évi Belgrádi egyezményen alapul, melyet csak a parti államok írtak alá (ellene tiltakozott az 1921-évi szerzödés részeseként Anglia, Franciaország, és Görögország). Az egyezmény szerint, parti államnak minösül az, amelyikhez a Dunának egy pontja tartozik (ök tagjai a Duna Bizottságnak).

1948-ban a parti államok:

o      Csehszlovákia,

o      Magyarország,

o      Jugoszlávia,

o      Bulgária,

o      Románia,

o      Ukrajna,

o      Szovjetunió

o      Ausztria 1962-ben csatlakozott

o      Németország 1998-ban csatlakozott az egyezményhez.

Az egyezmény föbb rendelkezései

1.    A kereskedelmi hajózás valamennyi állam részére szabad (nem parti államok is közlekedhetnek a Dunán: eddig 40 állam hajója jelent meg a Dunán).

2.    Nem parti állam hadihajója nem hajózhat, míg a parti állam hadihajója csak a saját folyamszakaszán hajózhat, ill. ha más állam folyamszakaszára megy át, akkor attól az államtól külön átvonulási engedélyt kell kérni.

3.    A Duna Bizottság felállítása.

Duna Bizottság:

A belgrádi egyezmény által felállított nemzetközi szervezet, melynek a székhelye eredetileg Galacban volt, de 1953 óta Budapesten van. A Duna Bizottságba minden tagállam 1-1 képviselöt küld, akik 3 évre választják elnöküket.

A Bizottság feladata:

a hajózási alapmunkák terveinek elkészítése,

tanácsadás és ajánlás a tagok részére,

statisztikai adatgyüjtés,

költségvetés elkészítése,

hajózási díjak beszedése,

hajózási térképek kiadása,

vízi meteorológiai szolgálat fenntartása.

A díjakat, amelyeket beszed a hajózást megteremtö feltételekre kell fordítani.

A Bizottság szótöbbséggel dönt, és hivatalos nyelve a francia, orosz és 1998. óta a német. Ha a tagok között a Dunával kapcsolatosan vita merül fel, háromtagú békéltetö bizottságot állítanak fel (2-t jelölnek a szembenálló felek, és a Duna Bizottság elnöke által kijelölt elnök). Polgári jogi értelemben a Duna Bizottság jogi személy, tagjai az államok képviselöit megilletö diplomáciai mentességet élveznek. Mentességet élveznek a Duna Bizottság tisztviselöi is, akiknek hivatali tevékenységük során kifejtett cselekményei nem esnek a magyar állam joghatósága alá, és mentesek továbbá a vámvizsgálat alól. A Duna Bizottság épülete, irattára sérthetetlen. Az egyes folyamszakaszokra vonatkozóan a parti államok folyamai igazgatóságot létesíthetnek (pl.: Jugoszlávia és Románia a Vaskapun építendö erömüvel összefüggö kérdések szabályozására).

Az 1998. évi módosítással Németország teljes jogú tag lett, Csehszlovákia helyébe Szlovákia lépett, és új Duna menti államként felvették Moldovát.

Jelenleg a Duna Bizottság tagjai:

o      Németország,

o      Ausztria,

o      Szlovákia,

o      Magyarország,

o      Horvátország,

o      Jugoszlávia,

o      Bulgária,

o      Románia,

o      Ukrajna,

o      Moldova,

o      Orosz Föderáció.

Az egyezmény hatálya alá tartozó Duna szakasz Kehlheimnél kezdödik, és a Sulinai ágon át tart a Fekete-tengerig.

Egyebekben az 1948. évi belgrádi egyezmény szövege van érvényben.