MŰSZAKI RAJZ

1.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Vázlattal és szövegesen ismertesse az "A" sorozatú (rajz)lapok származtatási eljárását ! Adja meg a kiinduló méreteket! Mekkora az A4 lap mérete?

A sorozat Szabványosított alapméret: 1189 x 841 mm (= 1 m²) jele: A0

Az alapméretek az a b = 1 000 000 mm² (= 1 m²) és a = b 2 két ismeretlenes egyenletrendszerből adódnak.További szabványosított méretek származtatása az A0 méretből

eljárás: mindig a hosszabbik oldal megfelezésével félbevágni.

Az írólapok mérete: A4

Géprajz: legkisebb formátum A4

Rajzlapméretek:A0 1189 x 841

A4 297 x 210

A0/2=A1

A0/4=A2

A0/8=A3

A0/16=A4

2.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Vázlattal és szövegesen ismertesse az "B" sorozatú (rajz)lapok származtatási eljárását ! Adja meg a kiinduló méreteket! Mekkora az B5 lap pontos mérete?

B sorozat (poszter)

Szabványosított alapméret:

1414 x 1000 mm   jele: B0

Eljárás: mindig a hosszabbik oldal megfelezésével kell félbevágni.

Vázlat: Ua., mint az "A" sorozatnál.

B5: 176,75×250 mm

B0/2=B1

B0/4=B2

B0/8=B3

B0/16=B4

B0/32=B5

3.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Mire használják a "C" méretsorozatot? Adja meg a kiinduló méreteket! Mekkora a C6 mérete?

C sorozat (boríték)

Szabványosított alapméret:

x 36"         jele: C0 (inch=col, 1yard=36 inch=1/3 láb)

C0: 1295,4 × 914,4 mm

C6: x 6,375"

C6: 114,3 x 161,925 mm

4.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Sorolja fel és röviden ismertesse a műszaki rajzok alapvető alaki követelményeit !

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   szabványos rajzlapméret

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   keret : a rajzlapot folytonos vastag vonallal be kell keretezni,

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; rajzolni csak a kereten belül szabad

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; keret: A4 méretnél 5 mm, a nagyobb lapoknál 10 mm-el beljebb

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   szövegmező (általában a 210-el osztható hosszúságú oldalon jobb alsó sarokban)

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    200 mm széles

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; szövegmező kötelező tartalma

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   rajz szöveges elnevezése

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   rajzszám

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   méretarány: M x:y

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   vetítési rendszer szabványos jele

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   egyéb kiegészítő információk: vállalat, tervező neve, anyag, stb.

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; szabványos vonalak

5.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Mi a legalapvetőbb különbség az európai és amerikai vetítési rendszer között? Hogyan

jelölik a műszaki rajzokon az európai és az amerikai vetítési rendszert? (Adja meg a jelképi jelöléseket!)

Európai vetítési rendszer: a tárgy mögötti síkra rajzol ("ahova néz")

Szabványos jele: (KÉP)(csonkakúp két vetülete)

Amerikai vetítési rendszer: a tárgy előtti síkra rajzol ("ahonnan néz")

Szabványos jele: (KÉP)

6.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Hogyan helyezkednek el a műszaki rajzon egy test vetületei az európai vetítési rendszer szerint? Adja meg a szabványos rajzi jelképet is!

7.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Hogyan helyezkednek el a műszaki rajzon egy test vetületei az amerikai vetítési rendszer szerint? Adja meg a szabványos rajzi jelképet is!

8.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Sorolja fel a műszaki rajzokon alkalmazott vonaltípusokat vastagság és fajta szerint! Adja meg a vonalvastagságok szabványos méretsorát! Mely vonalak esetén használjuk az egyes típusokat?

Vastagság szerint: vékony0,18;0,25;0,35.(mm)

vastag  0,35;0,5;0,7;1 .(mm)

A vastagságok szabadon választhatók.

Általában a vastag és vékony vonalak vastagsága 2:1 arányú:

szabad szemmel jól megkülönböztethető legyen !

Fajta szerint:folytonos (egyenes, v. szabályos ív) vastag, vékony

Szaggatott(egyenes, v. szabályos ív) vékony

középvonal ("pontvonal")vékony

"kétpont-vonal"vékony

törésvonal (szabályos)vékony

szabadkézi (szabálytalan)vékony

Folytonos:vastag:látható élek, kontúr, nézetvonal

vékony:áthatási vonal, tagolóvonal, metszet vonalkázás, méretvonalak, feliratok

Szaggatott:vékony:nem látható élek

Pontvonal:vékony:forgástengely, szimmetria sík, középvonal

Kétpont-vonal:vékony:szélső helyzetek, csatlakozó elemek

Szabadkézi:vékony:törésvonal, elválasztó vonal

9.   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Mit jelent a rajzi méretarány fogalma? Mely számsorból választják a műszaki rajzok méretarányát? Adjon példát szabványos kicsinyítésre és nagyításra!

A tárgyakat gyakran nagyítva vagy kicsinyítve kell ábrázolni.

A nagyítás ill. kicsinyítés mértékét a 2 5 10 20 50 100 .. számsorból kell választani.

Eredeti méretben ábrázolás:M 1:1

Kicsinyítve ábrázolás pl.M 1:5

Pl.: egy nagy tárgyat szeretnénk ábrázolni (térkép)

Nagyítva ábrázolás pl.M 2:1

Pl.: egy nagyon apró tárgyat szeretnénk láthatóan ábrázolni (kis alkatrészek

ANYAGISMERET

10.   &nbs 757g61h p;   Hogyan modellezhető az anyagok rugalmas tulajdonsága? Milyen összefüggéssel írható le a rugóállandó és mi a mértékegysége?

Rugóállandó:

Mértékegysége

11.   &nbs 757g61h p;   Hogyan modellezhető az anyagok képlékenysége? Milyen összefüggéssel írható le a súrlódási tényező? Magyarázza a nyugalmi és mozgásbeli súrlódási tényezőt!

ahol µ₀= nyugalmi súrlódási tényező

ahol µ₀= mozgásbeli súrlódási tényező

12.   &nbs 757g61h p;   Hogyan modellezhető az anyagok viszkózus tulajdonsága? Mitől függ a csillapító erő mértéke?

A csillapító erő a sebességtől, az úttól, és a csillapítási tényezőtől függ.

13.   &nbs 757g61h p;   Milyen anyagjellemzőket lehet a szakítási diagramból meghatározni? Adja meg mértékegységeiket is!

Folyáshatár:

Szakítószilárdság:

STATIKA, SZILÁRDSÁGTAN

14.   &nbs 757g61h p; Mivel foglalkozik a statika tudományág? Milyen állapotban lehet a test, ha a rá ható erők és nyomatékok eredője nulla?

A statika a merev testekre ható erők és nyomatékok egyensúlyi viszonyait vizsgálja.

Ha egy testre ható erők és nyomatékok eredője nulla (ΣF=0 és ΣM=0), akkor a test vagy nyugalomban van, vagy egyenletes sebességgel mozog.

15.   &nbs 757g61h p; Definiálja a nyomaték fogalmát, származtassa mértékegységét! Nevezze meg fajtáit! Definiálja az erőpár fogalmát és ismertesse különleges tulajdonságát!

Nyomaték: ha az erő hatásvonala a test forgástengelyén kívülre esik, arra forgóhatást, más szóval nyomatékot fejt ki.

M= F*k   (Nm=J), ahol k= kar az erő hatásvonalának a forgásponttól mért távolsága

Fajtái: forgató-, hajlító- és csavarónyomaték

Erőpár: Két párhuzamos, egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő erőpárt alkot, melynek hatása a nyomaték.

Különleges tulajdonsága: az erőpár által keltett nyomaték nagysága független a síkjára merőleges forgástengely helyzetétől.

16.   &nbs 757g61h p; Ismertesse a statika négy alaptételét!

1.: Közös támadáspontú erők eredője is a közös ponton támad.

2.:Két erő akkor van egyensúlyban, ha egy hatásvonalra esnek, egyenlő nagyságúak és ellentett irányúak.

3.: Merev testen támadó erőrendszer nem változik, ha további, önmagában egyensúlyban lévő erőrendszert adunk hozzá vagy veszünk el. (Az erő hatásvonalában eltolható, a hatásvonal áthelyezhető)

4.: két érintkező test mindegyike a másikra ugyanolyan nagyságú, de ellentétes irányú erőhatást fejt ki. (Hatás-ellenhatás törvénye)

17.   &nbs 757g61h p; Mi az igénybevételi ábra? Vázolja végpontjain húzott rúd igénybevételi ábráját!

Igénybevételi ábra: olyan diagram, amelynek minden metszéke megadja a hozzá tartozó keresztmetszet igénybevételét.

18.   &nbs 757g61h p; Értelmezze a nyírás fogalmát! Vázolja befogott rúd szabad végpontjában rá merőlegesen ható erő nyíró igénybevételi ábráját!

Nyírás: A rúdra merőleges erő a rúd egyik keresztmetszetét a másikhoz képest el akarja csúsztatni. Mivel az olló is ilyen hatást fejt ki, ezt az igénybevételt nyírásnak nevezzük.

19.   &nbs 757g61h p; Vázolja befogott rúd szabad végpontjában rá merőlegesen ható erő hajlító igénybevételi ábráját! Mekkora lesz a legnagyobb és legkisebb hajlító nyomaték?

A legkisebb hajlító nyomaték M=0 a falnál lesz (M=F*k, itt k =0 => M=0)

A legnagyobb hajlító nyomaték M=F*k a rúd végénél lesz, mert ott a legnagyobb az erőkar.

20.   &nbs 757g61h p;   Vázolja befogott rúd szabad végpontjában rá merőlegesen ható erőpár csavaró igénybevételi ábráját! Hogyan lehetne elérni, hogy a befogás helyén ne ébredjen csavaró igénybevétel?

Az erőpár ellenében a belső erők csavaró nyomatéka tart egyensúlyt.

21.   &nbs 757g61h p;   Milyen feszültségek ébrednek a hajlított rúdban? Mi jellemzi a semleges réteget? Hol helyezkedik el? Írja fel a hajlításnál ébredő legnagyobb feszültség összefüggését! Nevezze meg a képlet változóit és adja meg mértékegységeiket!

Hajlításkor is normális nyomó vagy húzófeszültségek ébrednek, csak nem egyenletes eloszlásban.

Semleges réteg: Tiszta hajlító igénybevételnél van egy ilyen réteg, melynek egyik oldalán a rétegek megrövidülnek, a másikon megnyúlnak. Hossza nem változik, és mindig a keresztmetszet súlypontján megy keresztül.

Legnagyobb feszültség:

M_h= hajlító nyomaték; a belsővel egyenlő nagyságú, csak ellentétes irányú. (Nm=J)

K= Keresztmetszeti tényező (m³ )

22.   &nbs 757g61h p;   Hogyan számítható a csúsztató feszültség egy nyírt keresztmetszetben? Mi a mértékegysége? Adja meg az összefüggés változóinak is a mértékegységét!

Csúsztató feszültség:

F= nyíróerő (N)

A= nyírt keresztmetszet (m²)

23.   &nbs 757g61h p;   Milyen feszültség ébred a csavart rúdkeresztmetszetekben? Írja fel a poláris másodrendű nyomaték összefüggését és nevezze meg a változóit! Mekkora lesz a maximális feszültség a csavart keresztmetszetben? Nevezze meg a képlet változóit és adja meg mértékegységeiket!

Csúszófeszültség ébred.

Poláris másodrendű nyomaték: . Változója: d →rúd átmérője.

Maximális feszültség:

T→ teljes belső csavarónyomaték (Nm=J)

K_p→ poláris keresztmetszeti tényező (m³)

24.   &nbs 757g61h p;   Mely terhelésmódoknál ébred normális, melyeknél csúsztató feszültség adott keresztmetszetben? Milyen összefüggéssel lehet a normális és csúsztató feszültségeket összegezni?

Normális feszültség: húzásnál, nyomásnál, hajlításnál.

Csúsztató fezültség: nyírásnál, csavarásnál

Összegzésük:

GÉPELEMEK, HAJTÁSOK

KÖTÉSEK

25.   &nbs 757g61h p;   Csoportosítsa többféle szempont szerint a gépipari kötéseket és az egyes csoportokhoz nevezzen meg legalább egy példát!

Gépipari kötések csoportosítása

o   &nbs 757g61h p;   Erőátviteli kötések→hegesztés

o   &nbs 757g61h p;   Nyomatékkötések →reteszkötés

Az elmozdulás / elfordulás megakadályozási elve lehet

o   &nbs 757g61h p;   Alakzáró→ bordáskötés

o   &nbs 757g61h p;   Erőzáró→zsugorkötés

o   &nbs 757g61h p;   Anyagzáró→ragasztás

o   &nbs 757g61h p;   (vegyes elvű) →szegecskötés

A kötés létrehozása szerint

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   oldható kötés →csavarkötés

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   "oldhatatlan" kötés→sajtolt kötés

Röviden ismertesse a hegesztést, mint kötési eljárást! Sorolja fel fontosabb módszereit! Hasonlítsa össze a forrasztással!

Hegesztés mint kötési eljárás:  anyagzáró, erőátviteli, oldhatatlan kötés.

Az összekötendő alkatrészeket a kívánt térbeli helyzetben rögzítjük

A kötési környezetbe nagymennyiségű hőt viszünk be

A nagy hő hatására a rögzítendő alkatrészek helyileg megolvadnak, folyékonnyá válnak; az olvadékok összekeverednek

A kötéshez egy harmadik anyagot adagolunk, amely hozzáolvad a két alkatrész olvadékához: 3-komponenses olvadék

Kihűlve az olvadék megszilárdul: létrejön a hegesztési varrat, amely a szilárd kapcsolatot biztosítja.

Módszerei:

ömlesztő-hegesztések

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    láng/gázhegesztés

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    ívhegesztés

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    (salakhegesztés)

vagy

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    villamos ellenállás-hegesztés

vagy

·   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;    sajtolóhegesztés = hideghegesztés

Forrasztás

Forrasztással a hegesztéshez hasonlóan oldhatatlan kötést lehet készíteni.

Két fémet egy harmadik, alacsonyabb olvadáspontú fémmel kötünk össze.

A hegesztéssel ellentétben az alapanyagok megolvadása nélkül lehet létrehozni.

A lágy forrasztást csak az elektronikában használják.

Röviden jellemezze és ismertesse az elektromos ívhegesztést!

Az ívfény hőhatását hasznosítja.

Az elektromos ív gyújtása rövidzárlat útján jön létre.

Az ívgyújtás feszültsége 10 . 50 - 80 V, áramerőssége akár 1000 A

Az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat a hegesztőpálcához kötik. A pálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az anyagot az ív keletkezési helyén megömleszti. A két összehegesztendő darab közötti hézagot az ív segítségével megömlesztett fémpálcával kell feltölteni.

Vázoljon fel egy szegecskötést! Röviden jellemezze, ismertesse kötőelemét és a kötés létrehozását!

Szegecskötés: erőátviteli, alakzáró, oldhatatlan kötés

Kötőeleme a szegecs, amely egy gépelem. Anyaga kisebb szilárdságú (legtöbbször Al-ötvözet)

Tömör szegecskötés létrehozása:

1. Szegecshúzás

2. Zárófej kézi kialakítása:

Először erős tengelyirányú ütésekkel zömítjük a szegecsszárat

azután a szegecsfejezőt a kialakított fejre

helyezzük, és a szegecsfejet egy pár erős

ütéssel tisztára formáljuk

Foglalja össze a fontosabb szabványos meneteket (menetprofil, szabványos jelölés, alkalmazási terület)!

Mi a nyomatékkötések feladata? Sorolja fel a leggyakoribb eljárásokat!

Feladata: két elem egymáshoz képesti mozgásának megakadályozása

Eljárások:

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Reteszkötés

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Bordáskötés

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; (Szorítókötés)

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; (Kúpos kötés)

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; (Poligon-kötés)

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; Sajtolt / zsugor-kötés

-   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; (Egyéb kötések)

Vázoljon fel egy reteszkötést és röviden jellemezze!

Jellemzése: nyomatékkötés, oldható, alakzáró

Kötőelem: retesz

Vázoljon fel egy bordáskötést és röviden jellemezze!

Amennyiben a reteszkötés teherbírása nem elegendő a nyomaték átvitelére, gyakran bordástengelyt választanak, amelyen a kerület mentén egyenletes osztásban bordák helyezkednek el.

Oldható, alakzáró nyomatékkötés

Vázoljon fel egy zsugorkötést! Röviden jellemezze és ismertesse a kötés létrehozását!

A kötés létrehozása:

A tengely kicsivel (néhány tized mm-el) nagyobb átmérőjű, mint az agyfurat, ezért magától nem menne bele az agyba.

2 lehetőség van:

- zsugorkötés: - tengely hűtése

- tárcsa melegítése

- sajtolt kötés: (a "nyers erő".)

hidegen, mechanikai erővel

A felmelegítés hatására a tárcsa furatátmérője megnő: immár felhúzható a tengelyre.

A tárcsa a hűlésekor megpróbálja visszanyerni eredeti méretét: rázsugorodik a tengelyre

Használható még: a tengely hűtése

Zsugorkötésnél a súrlódási erő növelése: fémpor szórása az érintkezési felületre

Vázlattal magyarázza a sikló és gördülő csapágyat! Sorolja fel előnyeiket és hátrányaikat! Vázolja a legismertebb gördülő csapágyak gördülő elemeit!

Siklócsapágy: a tengelypalást. És a csapágyfurat közé bevitt kenőanyagréteg csökkenti a súrlódást. Kenőanyag: zsír vagy olaj. Belső égésű motorok legtöbb alkatrésze.

Gördülő csapágyak: a tengelypalást és a csapágyfurat között gördülő elemek helyezkednek el, így gördülési ellenállás lép fel súrlódás helyett. Az ellenállás oka az érintkező felek deformációja és rezgései. Gördülő elemek: golyók, vagy egyéb forgástestek (henger, hordó, csonka kúp).

Előnyeik: ???

Hátrányaik: ???

Sorolja fel az ékszíjhajtás előnyeit és hátrányait a lánchajtáshoz képest! Miért képes nagyobb nyomatékot átvinni, mint egy azonos felületű lapos szíj? Írja fel a feszítő (F_H) erő és a szíjjal átvihető kerületi erő (F_K) összefüggését! Hogyan függ a kerületi erő az ékszíj oldallapjainak szögállásától? A tárcsák átmérőjének és tengelytávolságának ismeretében hogyan számítható a szükséges ékszíjhossz?

Az ékszíjnak a lapos szíjhoz képest nagyobb a tapadása, ezért képes nagyobb nyomatékot átvinni. Ez az ék keresztmetszetének köszönhető

Szíjhossz kiszámítása: , ahol

Mire való a variátor? Vázlat segítségével magyarázza működését!

A mezőgazdaságban a gabonakombájnok munkaszerveinek (járószerkezet, cséplődob, motolla, szelelő) meghajtására alkalmazzák.

Lényege: fokozatmentes fordulatszám-váltás. Az ékszíjtárcsákat két félből építik össze. A tárcsafeleket egymáshoz közelítve vagy távolítva megváltozik a szíj gördülési sugara, ezzel változik a hajtás áttétele is.

Melyek a fogazott laposszíj-hajtás előnyei az ékszíjhajtással szemben? Mi biztosítja a szíj nyúlásmentességét?

Fogazott laposszíj előnyei:

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; nincs csúszás,

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; szilárdsága nagy

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; 60 m/s kerületi sebességig alkalmazható

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p; A szíjtest műanyagból készük, ezért ellenáll olajnak, benzinnek

Nyúlásmentessége az acélhuzal-pászmabetéte miatt van.

Milyen célokra alkalmaznak lánchajtást? Melyek a lánchajtás előnyei és hátrányai az ékszíjhajtással szemben? Rajzoljon szemes láncot!

Lánchajtás:

Előnyei:

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Nincs csúszás (szöghű átvitel)

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Nem kell előfeszíteni

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Bontható

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Alacsony sebesség mellett nagy terhelést képes átvinni

Hátrányai:

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Zajosabb járás

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Nagyobb karbantartási igény

o   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   &nbs 757g61h p;   Drágább

Vázlaton mutassa meg a lánckerék osztókörét és osztását! Értelmezze ezeket a fogalmakat! A lánckerék osztásából és fogszámából hogyan számítható az osztókör-átmérő? Az osztókör-átmérőből hogyan számítható a kerületi sebesség (láncsebesség)? Az átviendő teljesítményből és láncsebességből hogyan számítható az ébredő láncerő?

Osztókör: (d₀)a lánckerekekre képzeletben rajzolható olyan d₀ átmérőjű kör, amely egybeesik a lánc görgőinek tengelyével.

Osztás: (t) két, szomszédos láncfog távolsága az osztókörön mérve. Emiatt az osztókör kerületének az osztás egészszámú többszörösének kell lennie.

Osztókör-átmérő:

Kerületi sebesség:

Láncerő számítása:

Hogyan számítható egy fogaskerék modulja? Milyen szabály vonatkozik a kapcsolódó fogaskerekek moduljára? Hogyan ellenőrizné, hogy a fogaskerék foga kibírja-e a rá ható hajlító igénybevételt?

Modul (m)→ osztókör-átmérő (d₀), és a fogszám (z) hányadosa, vagy az osztás és a π hányadosa.

Ki kell számolni a fogakra ható hajlító és nyíró erőt. Ha a fogak túlzott terhelésnek vannak kitéve, akkor letörnek. Hajlító feszültség:

Vázoljon oldható, kúpos tengelykapcsolót! Írja fel az átvihető nyomaték összefüggését!

Oldható, kúpos tengelykapcsoló

Átvihető nyomaték: , ahol μ a súrlódási tényező.

Nevezze meg az ábra szerinti tárcsás tengelykapcsoló 1 - 8-ig beszámozott alkatrészeit!

1: motor főtengelye, és a ráékelt lendítőkerék

2: nyomórugók

3: kiemelő villák

4: kinyomócsapágy

5: pedál

6: súrlódó tárcsa

7: elmozdítható nyomólap

8: sebességváltó nyeles tengelye

Határozza meg a "kényszer" fogalmát! Vázoljon síkcsuklót, megtámasztást, befogást és csúszkát! Adja meg ezek szabadságfokát!

Kényszer: olyan mechanikai szerkezetek, amelyek a test egy vagy több mozgáslehetőségét korlátozzák.

Síkcsukló: szabadságfoka:1 → egy tengely menti elfordulás

Megtámasztás: szabadságfoka: 5 → 3 tengely menti elfordulás, 2 tengely menti elmozdulás

Befogás: szabadságfoka: 0

Csúszka: szabadságfoka: 1 → egy tengely menti elmozdulás

Vázoljon forgattyús hajtóművet és írja fel a csúszka pillanatnyi elmozdulásának, sebességének és gyorsulásának közelítő összefüggését!

Csúszka pillanatnyi elmozdulása:

A csúszka sebessége:

A csúszka gyorsulása:

Mit nevezünk bolygóműnek? Melyek alkalmazásának területei?

Bolygómű: olyan fogaskerekes hajtóművek, amelyek legördülő elemeket, ún. bolygókerekeket is tartalmaznak. Általában váltóműként alkalmazzák, vagy ott, ahol kis helyen nagy áttételeket kell megvalósítani. A fogaskerék-hajtóműveknél nagyobb teherbírásúak, mert az erőfolyam több fogkapcsolat között oszlik meg.

VILLANYMOTOROK

Ismertesse a váltóáramú villamos hálózatok jellemzőit és szabványos paramétereit! Definiálja a vonali, a fázis-, az effektív feszültség fogalmát!

háromfázisú: (ipari alkalmazás)

továbbítása 5-vezetéken (ún. "nullával egyesített földelt hálózat" : NEFH):

3 fázisvezetéken (R S T), a nullvezetéken és földvezetéken

R                     bármely két fázisvezeték közötti

S                     vonali feszültség: U = 400 V (korábban 380 V)

T

bármely fázisvezeték és a nullvezeték (N) közötti

(0) N               fázisfeszültség: U₁ = U/ 3 = 230 V      (korábban 220 V)

Egyfázisú: (lakossági felhasználás)

a háromfázisú hálózatból valamelyik fázisvezeték és nullvezeték (+ földvezeték)

A hálózati feszültség (eff.) értéke U₁ = 230 V (max. értéke U₁ · 2 = 325 V)

Vonali feszültség: A fázisvezetők közt mérhető feszültség.

Fázisfeszültség: A nulla és bármely fázisvezető között mérhető feszültség.

Effektív feszültség: A szinuszosan váltakozó áram effektív értéke azt az egyenáramot jelenti, amely azonos idő alatt azonos hőt termel egy ellenálláson.

Csoportosítsa a villamos gépeket! Csoportosítsa a villamos motorokat !