|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
MOTORJELLEGGÖRBÉK
A belsőégésű motorok jellemzőinek felvételét beszabályozását általában fékpadi vizsgálatokkal végzik. Mérik a motor egyes jellemzőinek változását majd ezek egymáshoz való viszonyát diagramban ábrázolják. Ezek a diagrammok a un. Motorjelleggörbék.
A jelleggörbék rendeltetése:
|
|
bemutatják a motorok dinamikai és gazdaságossági tulajdonságait |
|
|
lehetővé teszik különböző motortípusok összehasonlítását és kritikai értékelését |
|
|
segítségükkel elvégezhető a motorok beszabályozása a mindenkori üzemeltetési viszonyoknak megfelelően. |
A általában síkban ábrázolt jelleggöbéket három csoportba szokás sorolni:
|
|
Fő jelleggörbék (fordulatszám és a terhelési jelleggörbe) |
|
|
Szabályozási jelleggörbék (porlasztási, előgyújtási ill. előbefecskendezési és dózis beállítási jelleggörbék) |
|
|
Üzemi jelleggörbék (regulátoros, fojtószelepű jelleggörbék és a kagyló diagram). |
A belsőégésű motorok fékpadi vizsgálatánál az úgy nevezett rögzített, paraméteres módszert célszerű alkalmazni. Ennek lényege, hogy a fordulatszám (n), a terhelő nyomaték (M) vagy más néven a terhelés és a hajtóanyag dózis (Bt) közül a vizsgálat során valamelyik rögzítésre kerül. A vizsgálni kívánt paraméter változtatása (független változó) hatására vizsgáljuk a motor egyéb jellemzőinek változását (függőváltozó). A fent említett jelleggörbék stacioner fékpadi vizsgálatok eredményei. A belsőégésű motor a járműben vagy erőgépben azonban dinamikus terhelés-változásoknak van 959h72j kitéve. Ennek szimulálására instacioner fékpadi vizsgálatokat végeznek. Ezek célja a jármű motorikus tulajdonságainak meghatározása adott terhelésváltozás azaz útszakasz esetén.
1. Fő jelleggörbék
1.1. Fordulatszám-jelleggörbe
A belsőégésű motorokat jellemző karakterisztikák közül az egyik legfontosabb a fordulatszám jelleggörbe. Bemutatja az effektív motorteljesítmény, az óránkénti hajtóanyag-fogyasztás, a fajlagos fogyasztás, a forgatónyomaték, a kipufogó gáz-hőmérséklet változását a motorfordulatszám függvényében (1. ábra). A mérés során a rögzített paraméter a hajtóanyag adag (dózis) míg a terhelés változtatásával állítjuk be a fordulatszámot. Dízelmotoroknál állandó fogasléc állásnál, Otto motoroknál teljesen nyitott fojtószelepnél végzik el a méréseket és rajzolják meg a jelleggörbét. A jelleggörbe értékelése felvilágosítást nyújt a vizsgált motor teljesítőképességéről, gazdaságosságáról és dinamikai tulajdonságairól. A fordulatszám-jelleggörbe az alábbi függvénykapcsolattal jellemezhető:
Bt;bt;M;Pe:tk= f(n) (1)
Ha feltételezzük, hogy a hajtónyag-levegő keverési arány állandó és minden löketnél ugyanaz a közegmennyiség lép a hengerbe, a motor teljesítménye és a fordulatszám közötti függvénykapcsolat lineáris:
(2)
Az egyenes iránytangens:
(3)
Az előző feltételezés szerint a motor nyomatéka teljes fordulatszámtartományon belül állandó, hasonlóan a vele arányos effektív középnyomással. A valóságban az effektív középnyomás változása, eltér az állandó értéket adó egyenestől (2. ábra). Az effektív középnyomás értékét domború görbe jellemzi, amely a súrlódási veszteségek miatt nem az origóból indul. A maximális nyomaték fordulatszámánál van az effektiv középnyomás maximuma is. Amennyiben a vizsgált fordulatszám nagyobb, mint a maximális középnyomáshoz tartozó fordulatszám, a munkafolyamat időtartama rövidül, romlik a volumetrikus hatásfok, és a hajtóanyag-energia kihasználása, nő a hajtóanyag utóégése, ezért csökken az effektív középnyomás. Ha a fordulatszám kisebb, mint a legnagyobb középnyomáshoz tartozó érték, nő a körfolyamat egyes fázisainak időtartama, nagyobbak lesznek a résveszteségek, ami ugyancsak az effektiv középnyomás csökkenését eredményezi.
A motor csak egy minimális fordulatszám felett működőképes. Ennél kisebb fordulatszám esetén Otto motoroknál olyan kicsi a légáram a légtorokban, hogy elégtelenné válik a porlasztás, dízelmotoroknál pedig a süritési végnyomás lesz olyan kicsi, hogy a keverék nem gyullad meg és ennek következtében működésképtelenné válik a motor. Ezért sem a teljesítmény, sem pedig a nyomaték változását ábrázoló görbék nem a koordinátarendszer kezdőpontjából indulnak ki, hanem a működőképességhez szükséges fordulatszámról. A motor maximális fordulatszáma a konstruktőr által felvett érték amelyet szilárdsági és tömeg-kiegyensúlyozási feltételek határoznak meg.
Az effektív teljesítmény grafikus meghatározásához a mechanikai veszteségeket jellemző értékeket is le kell vonni az elméleti teljesítmény görbéből. Ez után kapjuk meg a méréssel is meghatározható valós vagy más néven effektív motor jelleggörbét. A karburátoros motor nyomatéki görbéje domborúbb, míg a benzin befecskendezéses és a dízelmotor jelleggörbéje laposabb, jobban közelíti az elméleti görbét. A nyomatéki görbe jellege a motorrugalmassággal jellemezhető.
A rugalmasság a belsőégésű motorok azon tulajdonsága miszerint bizonyos fordulatszám határok között a nyomaték annak ellenére nő, hogy csökken a motor teljesítménye (3. ábra). Ez a motorikus sajátosság teszi lehetővé a kisebb átmeneti terhelések sebességváltás nélküli legyőzését. A motor rugalmasságát a rugalmassági tényezővel jellemzzük. Ez egy viszonyszám amely a maximális nyomaték (Mmax) és a maximális teljesítményhez tartozó nyomaték (Mpmax) hányadosa.
Értéke: Otto-motorknál 1.15-1.3 dízelmotoroknál 1.o5-1.3
(4)
Az (4) szerint módon definiált rugalmassági tényezőt csak traktormotornál használják. Gépjárműmotorknál a fenti értéket meg kell szorozni a hozzájuk tartozó fordulatszámok reciprokával. Ennek magyarázata az, hogy Gépjármümotorknál a maximális nyomaték és a maximális teljesítmény között a fordulatszám-különbség jóval nagyobb mint traktor-motornál és a jármű nagy haladási sebessége miatt a nyomaték emelkedés is kihasználható. A rugalmassági tényező számítása Gépjármümotorknál a következő:
(5)
ahol: Mpmax és nPmax = a maximális teljesítményhez jellemzők Mmax és nMmax = a maximális nyomatékhoz tartozó jellemzők Az R értéke Otto motoroknál 2.2-2.4 dízelmotoroknál 1.5-1.8
A fordulatszám-jellegörbe nyomaték (M=f(n)) és teljesítmény-görbéjének (P=f(n)) jellegzetes pontjai között meghatározott kapcsolat van, amely matematikailag is bizonyítható (4. ábra) az alábbiak szerint. A nyomaték görbe maximuma ott van, ahol az origóból húzott egyenes érinti a teljesítmény görbét. A nyomatéki görbe szélsőértéke illetve a teljesítmény görbe érintési pontja ott van, ahol a nyomaték fordulatszám szerinti első differenciál hányadosa nulla. A teljesítménygörbe maximuma ott van, ahol a nyomaték görbe leszálló ágához az 4. ábra szerint érintő húzható. A teljesítmény és nyomaték összefüggése:
Pe=M× w =C× M× n (6)
Rendezve az egyenletet, majd behelyettesítve és elvégezve a differenciálást
(Nm) (7)
Vizsgálva a nyomaték fordulatszám szerinti differenciálhányadosát:
(8.a)
A tört differenciál hányadosa megegyezik a számláló differenciál hányadosa szorozva a nevezővel mínusz a nevező differenciál hányadosa szorozva a számlálóval és ez a különbség osztva a nevező négyzetével. Az (8.a) egyenlet végeredménye akkor nulla ha a zárójelben lévő különbség nulla, azaz
(8.b)
Rendezve az (8.b) egyenletet kapjuk:
(8.c)
azaz:
(8.d)
Ezzel bizonyítható, hogy az M=f(n) nyomaték-görbének ott van szélső értéke, ahol az origóból a teljesítménygörbéhez érintő húzható. Az érintési ponthoz tartozó ordináta a nyomaték maximumát jelöli ki. A teljesítmény görbének P=f(n) maximuma ott van ahol a teljesítmény fordulat szerinti differenciálhányadosa nulla. A teljesítményre felírható az (6) egyenlet, annak alapján pedig a teljesítmény fordulatszám szerinti differenciálhányadosa. Elvégezve a differenciálást:
(9)
Rendezve az egyenletet a nyomatékra kapjuk:
(10)
A legnagyobb teljesítmény a nyomatékgörbe azon pontjához tartozik, amely ponthoz az érintőnek az origóból húzott sugárral azonos de ellentéte irányú hajlásszöge van. Mivel a belsőégésű motoroknál a teljes működési tartományt célszerű vizsgálni ezért a fordulatszám jelleggörbét több különböző fogasléc illetve fojtószelep-állás mellet is felveszik. Ezek az u.n. részterheléshez tartozó jelleggörbék.
1.2. Terhelési jelleggörbe
A terhelési jelleggörbe a hajtóanyag-fogyasztás oldaláról jellemzi a motort. Tájékoztatást ad az égés folyamatáról, a motor hőterheléséről, valamint az elérhető üzemi teljesítmény alakulásáról. A terhelési jelleggörbe az óránkénti hajtóanyag-fogyasztás függvényében ábrázolja az effektív teljesítmény, a fajlagos fogyasztás a légfelesleg tényező valamint a kipufogó gáz hőmérséklet változását. A mérés során a motor fordulatszáma állandó. A hajtóanyag dózis változtatását követően a terhelés beállításával lehet elérni a kívánt állandó fordulatszámot. A terhelési jelleggörbe az alábbi függvénykapcsolattal jellemezhető:
Pe;bt;a ;tk=f(Bt) (11)
A terhelési jelleggörbét Ottó motoroknál is állandó fordulatszámon teljesen nyitott fojtószelepnél veszik fel. Ezt részterhelésnél azaz különböző fojtószelepállásnál megismételhetik. Az Ottó motorok effektív teljesítménye a hajtóanyag-fogyasztás függvényében kezdetben rohamosan majd mérsékeltebben emelkedik, miután elérte maximumát enyhén csökken. A fajlagos fogyasztás görbéje kagyló alakú optimuma azaz legkisebb értéke ott van ahol a teljesítmény-görbéhez az origóból érintő húzható. Ennek bizonyítás a következő, ha b az érintő hajlásszöge
=
(12)
Ottó motoroknál a terhelési jelleggörbén mért maximális teljesítmény mintegy 1o-12%-al nagyobb annál a teljesítmény értéknél amely a legkisebb fajlagos fogyasztáshoz tartozik ( ábra). Ugyanakkor a legnagyobb teljesítménynél a fajlagos fogyasztás 12-22%-kal nagyobb, mint a fajlagos fogyasztás legkisebb értéke. A maximális teljesítmény valamint a minimális fajlagos fogyasztás eltolódása az égésfolyamat és a volumetrikus hatásfok változásával magyarázható. Az égésfolyamatot többek között a légfelesleg tényező a volumetrikus hatásfokot viszont a visszamaradt égéstermékek befolyásolják.
Dízelmotorok terhelési jelleggörbéje hasonló az Ottó motoroknál bemutatottal. Állandó fordulatszám esetén a teljesítmény kezdetben meredekebben emelkedik a hajtóanyag-fogyasztás növelésével majd a maximum elérése után lassan visszaesik (6. ábra). A hajtóanyag adag (dózis) növelése bizonyos határon túl itt is a teljesítmény csökkenését vonja maga után. Hasonló a fajlagos fogyasztás görbéje is. Itt azonban a változás mérsékeltebb jellegű. A légfelesleg tényező a hajtóanyag adag növelésének arányában fokozatosan csökken. értéke a motortípustól függően 0,9-2,1 között változik azaz minden esetben nagyobb mint Ottó motoroknál. A kipufogó gáz hőmérséklete követi a motor effektív teljesítményének a változását.
A motor üzemi tulajdonságainak elemzésekor elengedhetetlen a terhelési jelleggörbe ismerete. ebből a görbéből olvasható le , hogy meddig növelhető gazdaságosan a hajtóanyag mennyisége és a motor milyen teljesítmény leadására lesz képes hol kezd füstölni , hol nő meg hirtelen a fajlagos hajtóanyag fogyasztás.
2. Szabályozási jelleggörbék
A motorok üzemi körülményeit meghatározó legfontosabb paraméterek a következők:
- Előbefecskendezési, illetve előgyújtási szög
- A porlasztási nyomás
- A hajtóanyag adag (dózis)
A fenti felsorolt paraméter legkedvezőbb értékeinek kiválasztására azaz a motor beszabályozására a szabályozási jelleggörbék szolgálnak. Természetesen ezek értéke nem lehet tetszőleges, hanem függ: a motor konstrukciós kialakításától és a technológiai kivitelétől.
2.1. Előgyújtási , illetve előbefecskendezési jelleggörbe
Az előgyújtási illetve előbefecskendezési jelleggörbe az effektív teljesítmény és a fajlagos hajtóanyag-fogyasztás változását ábrázolja az előgyújtási illetve az előbefecskendezési szög függvényében. A mérés során mind a fordulatszám, mind a hajtóanyag adag (dózis) állandó:
Pe; bt=f(Q
A jelleggörbékből a teljesítmény és a gazdaságosság változása érzékelhető (7. és 8. ábra). Mindig a legnagyobb teljesítményhez és a legkisebb fajlagos hajtóanyag-fogyasztáshoz tartozó szögértékre kell a motort beszabályozni.
A jelleggörbéket különböző fordulatszámnál és terhelési értéknél is felveszik így a motor teljes működési tartományán belül meghatározható az előgyújtási és előbefecskendezési szög változása. A jelleggörbékben az maximális teljesítmény pontjainak összekötése az előgyújtási illetve előbefecskendezési szög szabályzók működési karakterisztikáját adja meg.
2.2. Porlasztási nyomás jelleggörbe
A jelleggörbe a porlasztási nyomás függvényében ábrázolja az effektív teljesítmény változását, állandó fordulatszám és gázkar állás mellett:
Pe;Bt;bt=f(pp)
Ez a jelleggörbe korábban csak dieselmotorokra volt jellemző (9. ábra). Újabban a benzin-befecskendezés elterjedésével szerepe fokozatosan bővül.
2.3. A hajtóanyag-fogyasztás beállítására szolgáló jelleggörbe
Otto motorok szabályozási jelleggörbéje. Otto motoroknál is a hajtóanyag dózis illetve az ennek megfelelő fogyasztás és a hozzá tartozó teljesítmény beállításának alapja a motor terhelési jelleggörbéje(10. ábra). Ennek két jellegzetes pontja van az egyik a fajlagos fogyasztás minimumát a másik a teljesítmény maximumát jelzi.
Ha a nagy teljesítmény a beszabályozás célja akkor a teljesítmény maximumára történik a beállítás. Ha a gazdaságosság a cél, a beszabályozás a minimális fogyasztásra történik. Gépjármű motoroknál, tekintettel ezek változó terhelésére a két határpont közé állítják be a motort. Ezt a pontot szerkesztéssel határozzuk meg úgy, hogy olyan derékszögű háromszöget szerkesztünk amelynek a vízszintes befogója egy egységnyi hajtóanyag-fogyasztással függőleges befogója egy egységnyi teljesítménnyel azonos. A háromszög átfogójával párhuzamos érintőt húzunk a teljesítmény görbéhez. Ennek pontnak az abcisszája lesz a beszabályozandó hajtóanyagdózis illetve fogyasztás értéke.
A Dízelmotorok szabályozási jelleggörbéje. Ezt a motor terhelési jelleggörbéjéből szerkesztik meg úgy, hogy számítják az effektív teljesítmény-óránkénti hajtóanyag-fogyasztás pontpárokhoz tartozó effektív középnyomást és ennek függvényében ábrázolják a fajlagos valamint óránkénti hajtóanyag-fogyasztást (11. és 12. ábra). A mérés során a fordulatszám állandó.
Bt;bt=f(pe) (13)
A mérés célja a füstölési meghatározása. A motor a mérési tapasztalatok alapján ott kezd füstölni azaz gazdaságtalanul üzemelni ahol az óránkénti fogyasztás meredeken emelkedik, miközben a fajlagos fogyasztás görbéje szignifikánsan felfelé hajlik. A füsthatár helye megegyezik az origóból a fajlagos fogyasztás görbéhez húzott érintő érintési pontjának abszcisszájával. Ez a határeset de a beszabályozás ennél mindig kisebb értékre történik tekintettel a motor üzemeltetési körülményeire. Az u. n. biztonsági érték 5-15%-a füstölési határhelyzethez tartózó effektív középnyomásnak.
A szabályozási jelleggörbének több sajátossága van. Ezek:
- Az óránkénti hajtóanyag-fogyasztás görbe meghosszabítása negatív irányban a súrlódási középnyomás értékét metszi ki az abszcisszán. A tényleges terheléshez tartozó effektív középnyomás az origótól jobbra míg a veszteségekkel arányos középnyomás az origótól balra helyezkedik el. - A jelleggörbében a fajlagos fogyasztás minimuma ott van, ahol az óránkénti hajtóanyag-fogyasztás görbéhez tartozó sugár egyben érintő is. A b= f(pe) függvény szélső értéke ott van ahol az első differenciál hányados nulla. Egyértelmű, hogy a szabályozási jelleggörbe egyes vátozói effektív középnyomás, nyomaték, teljesítmény állandó fordulatszám mellett csak egy constansban különböznek egymástól.
(14.a)
(14.b)
Ebből következik tehát, hogy a görbe jellege változatlan akár a Pe akár M vagy a pe érték van az abszcisszán. Figyelembe véve a fenti megjegyzést, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás differenciálhányadosát felírva.
(1a)
A szorzat akkor nulla ha a zárójelben lévő különbség nulla. Ennek alapján írható
illetve (1b)
(1c)
A fajlagos fogyasztás minimuma tehát ott van, ahol az origóból húzott sugár egyben az óránkénti fogyasztás görbéjének érintője is.
- A bt= f(pe) függvénynek van még egy sajátossága. A koordináta rendszer kezdőpontjából a fajlagos fogyasztás görbéjéhez húzott sugár a D pontban érinti a görbét. Ugyanez a pe érték metszi ki a Bt görbén a Dc pontot. A D' pontban huzott érintő a pe/2 abszcisszán éri el a vízszintes tengelyt.
3. Üzemi jelleggörbék
Az üzemi jelleggörbék megmutatják, hogy a beszabályozott motor mekkora teljesítmény kifejtésére képes milyen hajtóanyag-fogyasztás mellett, különböző üzemi viszonyok között.
3.1. Fojtószelep-jelleggörbe
A fojtószelep-jelleggörbe az Ottó motornál az óránkénti hajtóanyag-fogyasztás függvényében a kifejtett effektív teljesítményt mutatja miközben a fordulatszám állandó (13. ábra). A görbe az alábbi függvénykapcsolattal jellemezhető:
Pe=f(Bt) (16)
A motor teljesítményét a fojtószelep helyzetének állításával szabályozzák miközben a motor fordulatszáma a méréssorozat alatt állandó. A fordulatszám beállítása a terhelés szabályozóval történik. A mérést több különböző állandó fordulatszám mellet is felveszik mintegy átfésülve a motor teljes fordulatszám tartományát.
3.2. Regulátoros jelleggörbe
A regulátoros jelleggörbe a szabályozóval felszerelt dízelmotor fordulatszám jelleggörbéje (14 ábra). A jelleggörbe két szakaszból áll, úgymint regulátoros ágból és szabad ágból. A jelleggörbében a fordulatszám függvényében az effektív teljesítményt, a nyomatékot a fajlagos valamint óránkénti hajtóanyag-fogyasztást ábrázolják, különböző kiegészítő paraméterekkel - kipufogó gáz-, hűtővíz-, olaj-hőmérséklettel - együtt. A regulátoros jelleggörbe alkalmas arra, hogy segítségével ellenőrizzék a motorok beállítását vagy a sorozatban gyártott motoroknál a gyártó által megadott teljesítmény és fogyasztás adatokat. A jelleggörbéből a következő motorikus jellemzők olvashatók le:
- Motor rugalmassága - A nyomatéktartalék értéke - A regulátor egyenlőtlenségi foka - A regulátor érzékenysége
A motor rugalmasságát már a fordulatszám jelleggörbéknél részletesen tárgyaltuk. A nyomatéktartalék a jelleggörbe szabad ágán a forgatónyomaték növekedésének százalékos értéke. Mértéke dízelmotornál 10-35%.
(17)
Értéke: 0,05-0,08
(18)
Amennyiben a regulátor egyenlőtlensége túl nagy akkor elnyújtott, amennyiben túl kicsi meredek lesz a szabályozott ág. A regulátor érzéketlenségi foka a szerkezet veszteségeire (súrlódás) utal. A számítása a következő:
(19)
Ahol: n1 és n2 az a fordulatszám melynél a regulátor működésbe lép míg nk a közepes fordulatszám. A regulátor érzéketlenségi foka általában 0,04-0,06 között változik. Erőgép munkagép kapcsolat kialakításához a regulátoros jelleggörbét az effektív teljesítmény függvényében is szokták ábrázolni. Ez az ábrázolási mód lehetővé teszi a regulátoros ág részletesebb vizsgálatát (14. ábra, 15 ábra).
3.3. Kagylódiagram
A bemutatott jelleggörbéken túl a motor működési tartományáról és gazdaságosságáról a legátfogóbb képet a JANTE professzor által kidolgozott kagylódiagram adja (16 ábra). A drezdai Műszaki Egyetem professzorát az a törekvés vezette, hogy a motor valamennyi jellemző paraméterét egy koordináta rendszerben ábrázolja. A kagylódiagram abszcisszáján a fordulatszám ordinátáján az effektív középnyomást adják meg. Ez a megjelenítés megfelel egy effektív középnyomás vagy nyomaték külső karakterisztikának. A részterheléseken azonban egy-egy állandó fordulatszámnál igen sok részterhelésen elvégzik a méréseket majd az azonos fajlagos hajtóanyag-fogyasztáshoz tartozó pontokat összekötik és ezek a zárt szabálytalan görbék hasonlóak a kagylóhoz. Innen a jelleggörbe elnevezése. A jelleggörbe azonos teljesítményhez tartozó pontjait is összekötik amelyek egyenlőszárú hiperbolák. A Jante diagram szemléletesen mutatja be, hogy milyen fordulatszámhoz és terheléshez tartozik a legkisebb fajlagos hajtóanyag fogyasztás tehát hol a leggazdaságosabb a motor üzeme.
4. A motorok működése a jelleggörbék tükrében
A motor a jármű energiaellátó egysége. Teljesítménye, forgatónyomatéka a jármű rendeltetésétől függően biztosítja a munka elvégzését, a vonóerőt, illetve a sebességet. Ha az ellenállások által létrehozott vonóerőt és haladási sebességet diagramban ábrázoljuk akkor az a menetjelleggörbét adja. A névleges fordulatszámhoz tartozó pontokat összekötve a szükséges teljesítményt kapjuk. Ezek a pontok hiperbolán helyezkednek el az nmin és nmax fordulatszámhoz tartozó pontokhoz hasonlóan (17. ábra).
Az erőgépek, földmunkagépek, harcjárművek, terepjáró járművek stabil motorok mindenüzemű vagy más néven összrezsim regulátorral vannak felszerelve. Ezeknél a motoroknál a terhelések által létrehozott ellenállások és a motor szabályozott ágának metszéspontja az aktuális munkapont mindig a szabályozott ágon helyezkedik el. Minden gázkarálláshoz tartozik egy-egy regulátoros ág (18. ábra). Ezekkel a regulátoros ágakkal pásztázzuk végig a motor teljes működési tartományát.
Közúti motorok maximum minimum regulátorral vannak ellátva. Ezeknél a munkapont a szabadágra kerül. Ilyenkor a regulátor már nem tud beavatkozni. Ekkor a nyomatékgörbe jellege dönti el, hogy a motor lefullad vagy legyőzi az ellenállásokat (19 ábra). A vezető a töltés állításával át tudja fogni a motor teljes működési tartományát és ezáltal megfelelően tud igazodni a változó terhelésekhez.
Találat: 27849
