|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
A gépipari üzemek szállításait különféle pótkocsikkal, tehergépkocsikkal, targoncákkal és egyéb jármüvekkel végezzük. A rakodás gépeinek jellegzetessége a kisebb távolságú anyagmozgatás, ill. a függöleges vagy egyéb irányú árutovábbítás.
a) Jármüvek
A jármüveket az alábbiak szerint csoportosítjuk:
- tehergépkocsik;
- pótkocsik;
- egyéb szállítójármüvek.
A tehergépkocsik feladata, hogy az általában tölük független rakodó berendezéssel rájuk helyezett árut megfelelö távolságra elvigyék és ott biztosítsák a gyors kirakodást.
A legelterjedtebb típus az ún. nyitott platós kocsi, melynek oldalfalai lehajthatók. Felszerelhetö oldalmagasítóval vagy ponyvával is.
Az anyagmozgatás szempontjából fontos szerepük van azoknak a berendezéseknek, amelyekkel a tehergépkocsikon lévö terhet egyszerüen fel és le lehet rakni. A hajtóenergia legtöbbször motorikus, de lehet kézi csörlös típust is használni. Ugyancsak ilyen jellegü segítséget nyújtanak azok a rakodólapok, amelyek a kocsi hátuljára szerelhetök, és velük a földön lévö teher egyszerüen a plató magasságáig emelhetö. Ömlesztett anyagot lehet pneumatikus berendezéssel is a kocsira rakni. A felszívó szerkezet a vezetöfülke mögött (esetleg a váz alatt) helyezkedik el, a szívócsö pedig - leválasztón keresztül - a pótkocsi rakfelületre szór. Erre a célra szívó - nyomó rendszer alkalmazható.
Az ipari anyagmozgatásban, föként késztermékek távolabbi célok felé szállításában, esetleges jellegü rakományoknál egyre gyakrabban alkalmazzák az un. nyerges vontatókat. Ezek lényege, hogy a motorral és hajtómüvel ellátott, általában nagyteljesítményü vontatórendszerhez különféle kocsik csatlakoztathatók. Lényeges a megfelelö és üzembiztos kapcsolószerkezet.
|
2.41.ábra |
A pótkocsikat azért említjük külön, mivel a nagyobb gépipari üzemek szállítási munkái során jutnak jelentös szerephez. A pótkocsikat többféle módon osztályozhatjuk. Beszélhetünk egy- és kéttengelyes megoldásról; de történhet az osztályozás a terhek leürítése alapján is: sima platós, billenö rendszerü, vagy lehordó szerkezettel ellátott megoldások. Utóbbiakat gyüjtönéven önürítös pótkocsiknak nevezzük. A kéttengelyes pótkocsik teherelosztása egyenletesebb, hiszen a kerekek közel azonos terhelést kapnak; a le- és felkapcsolásnál sincsenek azok a problémák, mint az egytengelyes típusoknál. Kormányszerkezetük forgózsámolyos vagy trapézkormányzású kivitelben készül (2.41.ábra).
|
2.42.ábra |
Elözövel kisebb fordulási sugarat valósíthatunk meg, a pótkocsi elsö tengelyének elfordulása közben a kerekeknek a kocsiszekrény alatt el kell férniük. Trapézkormányzásnál viszont csak a kerekek fordulnak (a tengely nem ), a megoldás kissé bonyolultabb és költségesebb, mint a forgózsámolyos kivitel.
Mint érdekességet mutatjuk be az oldalürítös megoldást (2.42.ábra), amelyeket ömlesztett anyagokhoz lehet megfelelöen alkalmazni. Lényeges, hogy a 2 fenék lejtöszöge a kinyitás után az áru lecsúszását biztosítsa. A rakomány súlya az 1 oldalfalakra elég nagy nyomást gyakorol, ezért a zárószerkezetet erre az eröhatásra méretezik, ill. biztosítják.
b) Rakodógépek
Az anyagmozgatásban jelentös szerepet játszanak a különféle rakodógépek is. Rakodó berendezés készülhet tehergépkocsira, pótkocsira vagy vontatóra szerelt kivitelben; de vannak teljesen önálló, magajáró megoldások is. Vontatóra, pl. traktorra szerelt típusoknál homlokrakodóknak azt a rendszert hívjuk, amikor a rögzített megoldásban vagy kinyúló gémen elhelyezett árutovábbító készülék a jármü elsö oldalán helyezkedik el. A farrakodónál az anyagmozgató szerkezet hátulra szerelendö.
E rakodók egyik változata csak a jármü hossztengelyi síkjában végezheti a rakodást. Fontos, hogy a megfogószerkezetre olyan fogak, kanalak és markolók kerüljenek, amellyel a szerkezet maximális teherbírása kihasználható.
E megoldás továbbfejlesztett megoldása az a rakodó, amely nemcsak a traktor hossztengelyének síkjában, (tehát le és fel) végezhet mozgást, hanem egy függöleges fötengely körül el is fordul.
Problémát jelent, hogy a teher emelése közben a billentö nyomatékot külön figyelembe kell venni, egyúttal a kerék- és tengelynyomások is megváltoznak. Megfelelö ellensúlyokkal, ill. kitámasztással a biztonságos üzemet lehetövé kell tenni. Beton-, vagy öntvény- többletsúlyok mellett lehet un. folyadékterhelést is adni. Utóbbi elönye, hogy a rakodógép szállításakor ez utóbbi könnyen eltávolítható.
A rakodó-berendezés egyik korszerü fajtája az a megoldás, amelyet nem darabáruhoz hanem különféle ömlesztett anyagokhoz alkalmaznak. Ilyen rakodásához jól használható Trautmann rendszerü csigás rakodó. A csigák egymással párhuzamosan helyezkednek el, a talajszinttel azonban kb. 10..15 -os szöget zárnak be. Rakodási teljesítménye kb. 10 t/óra; alkalmazható 200 mm szemcsenagyságig.
Találat: 2027
