Horgok, megfogók, markolók, emelömagnesek

Horgok, megfogók, markolók, emelömágnesek

A különféle terhek emeléséhez, továbbviteléhez, rakodásához vagy szállításához szükség van olyan kisebb, egyszerübb szerkezeti elemekre, amelyek ezt a tevékenységet elösegítik.

a) Horgok

A horgok lehetnek egyszerü daruhorgok: a 2.11.a.ábrán egyágú megoldást (MSZ 9705) látunk. Az alkalmazott teherbírások: 0,25...80 t, ez a kovácsolt ki 434g68e vitel értéke. Ha szemes megoldást készítünk (2.11.b.ábra) a szabvány 0,25...20 tonnát ír elö; a többrétegü lemezböl készült horognál 12.5...250 t a két határérték.

Általában a kétágú horgok (2.11.c.ábra, MSZ 9711) nagyobb terhelésre felelnek meg. Itt a terhelési határértékek: 5..200 t. A teher felfüggesztése teljesen szimmetrikus, ezért a horog terhelése kedvezöbb. Ha több kötélágas kötözést végzünk, a két horogágon több hely áll rendelkezésre.

Zárt horgot, ill. más néven darukengyelt nagy terhek felfüggesztésére használnak (100...300 t). Szerkezeti megoldása következtében önsúlya kisebb, mintha ugyanilyen terhelésre nyitott megoldást alkalmaztak volna. Ez a szerkezet nincs szabványosítva, ezért méretezendö és tervezendö.

A horog és emelökötélzet közötti kapcsolatot a horogszerkezet biztosítja. A 2.12.ábrán látható négy-kötélágas szerkezetnél a horogra akasztott teher súlya az 1 horoganyán keresztül a 2 horoghidat terheli. Ennek hengeres kiképzésü végei két 3 heveder segítségével csatlakoznak a  kötélkorong 4 csapjával.

Biztosítottuk, hogy a horog  a horoghídban függöleges tengelye körül el is foroghat, a teljes szerkezet pedig a 4 csap vízszintes tengelye körül mozdul el. A kötélkorongokat, valamint a kötelet a hevedereken belül elhelyezett, közel háromszög alakú, 2...3 mm vastag 5 pajzslemez védi. Ez azonban terhet nem visz át, csupán burkoló szerepe van. A könnyü elfordítást a horoghíd és anya közötti 6 axiális gördülöcsapágy teszi lehetövé.

A horgok legnagyobb hátránya, hogy a terhet csakis kötözéssel lehet felhelyezni.

b) Megfogók

A megfogók alakja mindig az emelendö teher jellegéhez igazodik. Ezek között az elsö helyen állnak a részben darura szerelhetö, részben egyéb berendezéssel (rakodógép, targonca stb.) üzemeltethetö típusok, pl. láncos horog, szállítóláda, rakodólap. Mindezek a megfogók még bizonyos kézi beavatkozást szükségessé tesznek.                        

Részben kézi, részben gépi anyagtovábbításra alkalmasak azok a szerkezetek, amelyek pl. üreges alkatrészek felemelésére (2.13.ábra) valók. A kifelé nyúló karmokkal bíró szerkezetet felemelve, a középsö 1 lejtös alkatrész a 2 karokat szétfeszíti, ezáltal az üregbe szorítja, a felemelés lehetövé válik. Az emelöszerkezetek és megfogók közé sorolhatók azok az edények, csillék, amelyekbe az anyagot kézzel vagy adagolóval helyezve, a továbbítást és ürítést gépi úton valósítják meg.

Mind horogra akasztva, mind jármüvel szállítható a tárolóedény (2.14.ábra). különféle ömlesztett áruk szállítására használjuk  Befogadóképességük 0,3..1.5m³. Az edény feneke tölcsérszerüen összeszükül, és ott mozgatható 1 zárókupakot helyeznek el. Mindaddig, amíg az edény a kúpra támaszkodik, az a 2 vonórúddal horogra akasztható, az edény zárva marad. Amint e tárolót az ürítés helyén kiképzett 3 támaszra ültetjük, a kúp és az edény feneke egymástól eltávolodik, a keletkezö hézag szabad utat enged az árunak.

Ilyen megoldások készülnek öntödékben is, ahol az un. daruüstök 0,5...10 t terhelésre, a megfelelö befogóképességgel rendelkeznek az izzó , folyékony anyagok befogadására. Az ürítés automatikus .

c) Markolók

A markolók már teljesen önmüködö, azaz kézi beavatkozás nélküli áru-felvételt tesznek lehetövé. Az alakkiképzés az áru jellegétöl függ. A legismertebbek azok a típusok, amelyekkel  ömlesztett anyagot, földön levö halmazból lehet kocsira vagy tárolási helyre rakni. A kötélmüködtetésü, rudas markoló (2.15.ábra) rajzán látható, hogy a 6 markoló-lapátok csuklósan kapcsolódnak az 1 alsó kereszttartókhoz, míg a 2 rudazattal a 3 felsö tartószerkezethez kapcsolódnak. Az egyik 5 kötél a felsö tartóval kapcsolódva, a teljes szerkezet önsúlyát és hasznos terhét viseli (tartókötél); a másik 4 kötél feladata, hogy az 1 összekötöelemet emelje vagy süllyessze, ezáltal a markoló-lapátokat zárja nyissa.

A markolók lapátjának kialakítása különösen a lapát élek anyagba hatolásakor játszik fontos szerepet. A markoló-lapátok (szárnyak) összezárásához, vagy az anyag markolóba kotrásához aránylag nagy eröre (záró erö) van szükség, célszerü a müködtetö rudazatot áttétellel, a kötélzetet pedig csigasoros megoldással ellátni.

d) Emelömágnesek

A darura függeszthetö megfogókhoz soroljuk az emelömágneseket (2.16.ábra). Kizárólag mágnesezhetö anyagok (acéllemezek, öntecsek, fémhulladék, forgács) felvételére és továbbmozgatására használjuk öket. A tányér alakú mágnes-test tekercseit egyenárammal táplálják. A tekercsben folyó áram hatására mágneses mezö keletkezik, amelynek erövonalai a tekercset körülveszik. A rendszer mágnes mezejét akkor zárjuk, amikor a mágnesezhetö anyagra fektetjük. Célszerü a mágnes alsó részét nem mágnesezhetö lemezzel (pl. bronz, mangánacél) védeni.

Az emelömágnesek hátránya, hogy emelöképességük az emelt anyag alakja és jellege szerint változik.  Pl. síkfelületü, tömör anyagból jóval nagyobb mennyiség emelhetö, mint ugyanannyi a mágnes gömbacélból, és sokkal több vasforgácsból és hulladékból. Ha áramkimaradás van, az emelömágnes terhét leejti. Ezt megfelelö biztonsági intézkedésekkel igyekeznek megakadályozni.