Futókerekek, futómüvek, futómacskak

Futókerekek, futómüvek, futómacskák

Az eddigiek során említett teheremelö szerkezetek rögzített megfogó -, ill. emelöszerkezettel rendelkeznek. A teher útja ezeken kizárólag függöleges lehet. A vízszintes irányú elmozdulás érdekében, az emelöszerkezetet sínpályán gördül& 626b14g #337; futókerekekre kell helyezni. Így kapjuk a különbözö futómüveket, valamint futómacska - szerkezeteket.

a) Futókerekek

A futókerekek különbözö kialakításúak. Alapvetö szerepet játszik az a pálya, amelyen a futókerék elmozdul. Egyik fötípusként a tartógerenda  (sínpálya) hengerelt I - acél, amelynek

felsö peremén halad a futókerék. A mozgás különbözö módszerrel történhet. Az egyik lehetöség: a kereket a sínen vontatjuk, a másik módszer: a tengelyt forgatjuk.

A 2.26.ábrán felülfutó kerék elrendezési vázlata látható. Az I-gerendán b szélességü futókerekeket helyeztünk el. A kerék átméröje: D. A terhelést a futókerék tengelyéhez kétoldalt csatlakozó c hevederek, valamint az öket össze kötö d kengyel tartják. Q-val a hasznos terhet, G-vel a szerkezet önsúlyát jelöljük. Ezt a megoldást felsöpályás rend szernek is hívjuk.

Vannak olyan kerékmegoldások is, amelyek nem az kétoldali peremmel, hanem csupán egyszerü peremmel rendelkeznek. Ezeket a kerekeket általában az ún. alulfutó megoldásnál használják. A 2.27.ábrán bemutatott típus a legegyszerübb I-gerendás változatot tünteti fel. Lényeges, hogy az I-gerenda talpán kétoldalt elhelyezett futókerekek összekapcsolását megfelelö szimmetrikus szerkezettel biztosítsuk alul.

Míg az elözö változat a legegyszerübb kézi vontatást teszi csupán lehetövé, addig a futókerekek tengelyére szerelt kézi kerékkel már alulról, megfelelö áttételen keresztül müködtethetö. A 2.28.ábra egy jellegzetes típust mutat be. A 9 húzólánc az 1 lánckerékben mozog, külön terhelését a 2 lemez biztosítja. A lánckerék tengelyét a 3 pajzscsapágy  tartja, melynek másik oldalán találjuk az egymással kapcsolódó 5 és 6 fogaskerekeket. Utóbbit, mint az egyik futókerékhez szorosan rögzített fogaskoszorút alakítottak ki. A szerkezetet oldalról a pajzslemez burkolja, amelynek egyúttal szilárdsági, tartó szerepe is van. Ugyanis a kerekek és a 8 tartóhíd között ez biztosítja a kapcsolatot. A pajzslemezek összekötését, ill. a távolságtartást a 7 csövel és a benne elhelyezett anyáscsavarral biztosítjuk. A teher emelését a 8 hídba akasztott külön csigasorral kell megvalósítani. Ezekkel a szerkezetekkel tehát már kettös anyagmozgatási tevékenység végezhetö.

b) Futómüvek

Az elözöekben tárgyalt futókerekekhez különleges profilú sínt alkalmaznak futómüvek, ill. csigasorok (daruk) esetén. Ezt a típust a 2.29.ábra mutatja. A megoldás eltér a vasúti sínek szokásos alakjától: ott ugyanis a sínfejet erösen legömbölyítik. E sínek talpa aránylag széles, amelyre a nagyobb keréknyomások miatt van szükség. A kerék terhelését ez a felület adja át a vasbeton vagy vasszerkezetü pályának, így a sín könnyebben le is rögzíthetö.

A sín jellemzö mérete elsösorban a sínkorona b szélessége. Szokásos értékei : 65, 80, és 100 mm. Kisebb terhelés vagy acélszerkezetre helyezett sínek esetén darupályaként laposacél is használható. Ilyen és négyszög keresztmetszetü darusíneket a pályához hegeszteni is lehet, a normál darusíneket azonban alátétes csavarozással vagy lefogó-kengyelekkel rögzítik. A sínek hötágulása hosszirányú elmozdulást okoz, amelyet nem szabad megakadályozni. Ugyancsak gondoskodjunk a rezgések csillapításáról, amelyeket részben a müködtetö motorok, részben a teheremelés okoz. Keménygumi alátétekkel kedvezö eredmény érhetö el.

c) Futómacskák

A futómüveket összeépíthetjük az emelöszerkezettel is. Ezek a berendezések függöleges és vízszintes mozgást végeznek. Ha ilyen szerkezetet használunk anyagmozgatásra, futómacskának nevezzük. A berendezés legegyszerübb változata az egyetlen gerendán haladó (egy tartón futó) kézi mozgatású futómüves futómacska. A teherbírás szélsö határai: 0,5...5 t (2.30.ábra A müködtetés ismét a lánckerekes megoldás.Gépipari üzemekben korszerű megoldásnak a villamos működtetésű berendezések tekinthetöek. Ezekhez már nemcsak egyszerü emelöszerkezetet, hanem villamos emelödobot is használhatunk. Az emelödob tulajdonképpen olyan emelöszerkezet, amelyben a kötél tárolását a rendszerbe szerelt kötéldob végzi, ezt hajtjuk az ismert lánckerék segítségével. Korszerübb az a megoldás, amikor az emelödobot is villamosan müködtetjük. A szabvány a teherbírást 0,125...12,5 t között rögzítette.

A villamos müködtetésü futómacskák általában alsópályás rendszerüek. A 2.31.ábra egygerendás típust mutat, amelyhez a villamos energiát biztosító pályamenti vezetékek is tartoznak. A meghajtás peremes motorral, közbeiktatott fogaskerék áttételekkel adjuk. A kezelés a talajszintröl történik. Az egygerendás futómacskák azzal az elönnyel is rendelkeznek, hogy a pálya nemcsak egyenes , hanem ívelten is vezethetö. Ha a pálya ívelt, vagy önmagába visszatérö, különleges forgóáramszedöt kell alkalmazni. E villamos csigasorok teherbírása a típustól függ, általában 0,5...5 t.

A futómacskákat az alkalmazás szerint is osztályozni szokták. A föbb típusok (az üzemeltetési jelleg szerint):

- könnyü üzemü futómacska; kis sebességre, szakaszos üzemre;

- közepes üzemü futómacska; közepes sebességre, egy- két müszakos üzemre;

- nehéz üzemü futómacska; nagy sebességre, gyakori maximális terhelésre, éjjel-nappali üzemre.

Vannak olyan villamos futómacskák is, amelyeket nem alulról vezérelnek, hanem hozzá külön kezelökosarat építenek. Ebben a fülkében a dolgozó az odavezetett kapcsolókon keresztül irányítja a horog vagy markoló müködését.