Az anyagmozgatas tervezése

Az anyagmozgatás tervezése

Az anyagmozgatás feladata a különféle alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek termelési célok vagy az elosztás - felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, vagyis lényegében a tec 545h75f hnológia, ill. az alapvetö üzemi tevékenység szükségszerü kiegészítése. A feladatkörbe nem csupán a horizontális vagy vertikális (ill. a kettö kombinációjából álló) helyváltoztatás tartozik, hanem az ehhez kapcsolódó fel- és lerakásnak, ill. be- és kirakásnak, átrakásnak, felhalmozásnak a végzése is.

Az anyagmozgatás megjelenési formái a következök:

- üzemrészek, ill. üzemek közötti anyagmozgatás (jellemzöit föként az üzemi épületek egymáshoz viszonyított helyzete, ill. az üzemi terület kiterjedése és adottságai befolyásolják);

- termelési egységeken, ill. épületeken belüli anyagmozgatás (jellemzöit szintén befolyásolja a térbeli elrendezettség és az építészeti adottságok, de nagyobb a szerepe a gyártási technikával való kapcsolatának);

- munkahelyi anyagmozgatás (az emberi munkaerövel való szoros kapcsolat is jellemzö).

A termelési folyamatok - a közvetlen megmunkálások összessége - elemzésének alapvetöen két szakasza van: - a technológiai részfolyamatok vizsgálata és korszerüsítése

- a technológiai részfolyamatokon belül az egyes müveleteknek vagy müveletelemeknek a vizsgálata és korszerüsítése.

Az anyagmozgatás összekapcsolja a két szakaszt, ezáltal a gyártás teljessé válik.

Az anyagmozgatási folyamatoknak a megtervezése csak akkor lehetséges, ha más, a gyártással kapcsolatos tervezési folyamatok már megoldottak. Ez a logikai kapcsolat bizonyos idörendiséget eredményez. A tervezés során azonban az utóbbi tevékenység visszahat az elöbbire, vagyis a tervezésben visszacsatolást kell alkalmazni.

Az anyagmozgatás tervezésének módszerei igen bonyolultak. Ebböl az következik, hogy nem lehet különféle ipari viszonyokra ugyanazt a tervet alkalmazni, univerzális modellt készíteni. A tervezési feladatok menete nem általánosítható, de egyes föbb lépései azonban kialakultnak tekinthetök. Ezek a következök:

- a probléma megfogalmazása;

- az információigény megállapítása;

- a lehetséges megoldások keresése logikai, ill. matematikai modellek alkalmazásával;

- annak vizsgálata, hogy a kívánt logikai modell megvalósítható-e a matematikai modell technikai korlátai között;

- müködési kísérlet: meg kell vizsgálni, hogy a modell egyes paramétereinek változása milyen hatással van a megoldásra és ezek körének szükítésével ki lehet választani azt a megoldást, amelyik a legkedvezöbb a feladat megoldására.

Az anyagmozgatás tervezés részrendszereit két jellegzetes csoportba sorolhatjuk

- a müszaki elökészítés során megtervezik, hogy a termelési feladat megvalósításához milyen alkatrészek szükségesek és ezeket külön-külön milyen technológiai megfontolások alapján lehet legyártani ill. összeépíteni;

- a rendszertervezés során azt határozzák meg, hogyan realizálható az egyes alkatrészek legyártásának és összeépítésének terve, figyelembe véve azt a tényt, hogy nem egy- egy alkatrész, hanem egy egész alkatrészhalmaz gyártása és szerelése a cél.

Az egyes tervezési tevékenységek során az optimálisnak tekinthetö állapotot csak többszöri visszacsatolással lehet elérni. Ezért a tervezés kezdeti szakaszaiban kevésbé részletezö

tervezési eljárások alkalmazása a célszerü.

A korszerüsítési terv - a kidolgozás részletessége szerint - lehet:

- élöterv, amely a korszerüsítés koncepcióját tartalmazza, jellegzetes irányait jelöli ki;

- tanulmányterv, amely a különbözö megoldási változatokat tartalmazza és hatékonyságukat elemzi;

- technológiai kiviteli terv, amely a megvalósítandó tervváltozat részletes kidolgozását tartalmazza.

Az anyagmozgatás tervezésének legföbb feladatait, a legfontosabb információkapcsolatokat és visszacsatolásokat az 2.01.ábra mutatja be. Az ábrán a visszacsatolásokat a szaggatott vonalak jelzik. Az anyagmozgatás részletes megtervezéséhez fel kell tárni a jelenlegi helyzetet. Ehhez sok információt kell elöállítani, elemezni, tárolni, ezért célszerü e feladatokat számítógéppel elvégezni.

Az anyagmozgatási folyamatok tervezésekor feltételezzük, hogy a gyártási föfolyamatok elkészítése már befejezödött, ezért az anyagmozgatási feladat meghatározása után az elrendezés megtervezése következik.

A további tervezési feladatok:

- az üzem telepítése, az üzem belsö elrendezettségének tervezése;

- a gépesítési rendszer megtervezése;

- a gépmegválasztás;

- az idöszükséglet és a gépek szükséges mennyiségének meghatározása;