|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
Kommunikáció - az információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyröl a másikra
A kommunikációhoz az alábbi fö elemek szükségesek:
adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
vevö - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
összeköttetés - az adó és a vevö közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet
Zaj: a közleményhez keveredö, zavaró jel. Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk.
Zaj elleni védekezés:
Redundancia:
sebesség: az a sebesség, amivel az üzenet terjed. A futárok idejében az ember, vagy a ló sebessége volt. Késöbb ezt a vonat és egyéb közlekedési eszköz megnövelte, míg manapság az elektromos és optikai kommunikáció idején elérte a természettörvények által megengedett maximális értéket, azaz a fény sebességét.
hatótávolság: az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a müholdas közvetítés az egész világot.
adattömeg: azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerü üzenetek átvitelét teszik lehetövé. Az elektronikus eszközökön átvihetö üzenet mennyisége is korlátozott.
A kommunikációs technikák fejlödését az ösztönözte, és ösztönzi ezután is, hogy egyre nagyobb adattömeg átvitelére van szükség egyre rövidebb idö alatt. A fejlödés oda vezetett, hogy a sebesség és az adattömeg helyett egy új paramétert, az adatátviteli, vagy információátviteli sebesség fogalmát vezették be.
adatátviteli sebesség: az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idö hányadosával definiált mennyiség. A kommunikációban az adatátviteli sebesség az egyik legfontosabb paraméter, mivel ez határozza meg az adás és a vétel fizikai módját és technikáját és viszont.
A résztvevök száma szerint
o
Két
ember közötti kommunikáció
A közvetlen emberi kommunikáció során
általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevök között, akik
így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási
stratégiájukat.
o Tömegkommunikáció
a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el
számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel
a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségröl, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevöket
Az üzenet kódolásának jellege szerint
o
Verbális
kommunikáció
A verbális kommunikáció alapja a nyelv,
eszközei a beszéd és az írás.
o
Nem
verbális kommunikáció
A nem verbális kommunikáció eszközei
látszólag csak másodlagos, kiegészítö kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel
egyenértéküek:
mimika
tekintet
mozgásos kommunikáció
gesztusok
testtartás
kulturális szignálok
írásjelek
A közvetítö csatorna szerint
o Primer
csatorna
üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az
üzenettovábbító közeg csupán a levegö).
o Szekunder
csatorna
a közlönek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége
ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna
esetében a kommunikációs aktus résztvevöi többnyire térben és idöben
is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát).
o Tercier
csatorna
mind a közlö, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet
továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió,
telefon, számítógép).
Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel a különféle információt elektromos energia formájában, a fény sebességével közölnek. Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia,...) tehát elöbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe sugároznak. A vevö az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a feldolgozó gép által értelmezhetö) formájába.
A kommunikáció irányától függ, hogy ki az ADÓ és a VEVŐ.
Közlemény az, amit a telefonba beszélünk.
Jelátalakító:a készülékben levö mikrofon + hangszóró.
Csatorna: az elektromágneses mezö, amin a rádióhullámok haladnak.
E-mail, levelezölista, vitacsoport
IRC - Az Interneten keresztüli valósidejü "beszélgetés"
Számítógép segítségével, a számítógép-hálózaton keresztül, kettö vagy több felhasználó között történö valós idejü szöveges kommunikáció. A felhasználók által begépelt üzenetek a csevegésbe bekapcsolódott minden felhasználó képernyöjén megjelennek.
Netphone - telefonálás az interneten keresztül
Telnet - a saját számítógépéröl be tud jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévö) számítógépre. A klasszikus (és legkevésbé gyakori) felhasználás, hogy ha például külföldön van, bármelyik gépröl be tud jelentkezni az Internet szolgáltatója gépére, és el tudja olvasni a leveleit, új leveleket tud írni stb., anélkül, hogy nemzetközi telefonhívást végezne.
Webkamera
Videokonferencia
Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldö és a fogadó fél azonos vagy különbözö típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan müködik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldö félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében elöfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol "elveszik".
Az elektronikus posta azonban nemcsak arra alkalmas, hogy az ismeröseinkkel levelezzünk, hanem iratok továbbítását, könyvek elektronikus változatának megszerzését is biztosítja, mint az elektronikus újságokhoz való bejelentkezést, vagy egyéb olyan információ megszerzését, amit számítógépeken tárolnak. Az elektronikus posta segítségével még adatbázisokban is lehet keresni. Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét, valamint azt, hogy a különbözö témacsoportokba vagy elektronikus sajtóba bejelentkezzünk.
Levelezöprogramok: Eudora, Microsoft Exchange, Pegazus-mail, Microsoft Outlook és Outlook Express, Netscape Mail, stb.)
A bemenö és kimenö információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép hang formátumúak is), a kódolást és dekódolást a levelezöprogram illetve a kapcsolódást biztosító protokollok és hardver elemek végzik, az átviteli közeg az Internet.
A levél megírása a feladó levelezöprogramjának a szövegszerkesztöjében történik, melyet a feladó elküld. A címzett a megérkezett levelet a saját levelezöprogramjában olvassa el. A két esemény egy sereg programot hoz müködésbe, melyek a levél kézbesítését végzik az Interneten keresztül. Most ezt az utat próbáljuk megismerni.
A levelezöprogram a megírt levelet általában nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. Elöfordulhat, hogy a messzi túloldal felé vezetö út zsúfolt, esetleg müszaki probléma akadályozza a gyors, azonnali kézbesítést. Ez esetben szerencsés, ha a levél nem a felhasználó gépén várakozik növelve ezáltal a felhasználó költségeit, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver. Az ö feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újra-újra próbálja. Az SMTP a Simple Mail Transfer Program angol elnevezés rövidítéséböl ered, mely egyszerü levéltovábbító programot jelent. Ahhoz, hogy az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse a levelezöprogramunk, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Ezt az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkérdezni.
Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélböl a címzett e-mail címét és átadja a levelet célcímen müködö SMTP szervernek. Az ottani SMTP szerver beteszi a címzett személy postaládájába az általunk küldött levelet.
A felhasználó gyanítja, hogy új levele érkezett, ezért megnézi a postaládáját, az ott lévö új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az Internet szolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen.
A beérkezett levelek saját számítógépre történö letöltése hálózaton keresztül történik egy POP3-nak (Post Office Protocol -- Postaláda Protokoll) vagy IMAP-nek (Internet Message Access Protocol -- Internet Üzenet Hozzáférés Protokoll) nevezett protokollon keresztül. A saját gépünkön található levelezöprogramban be kell állítanunk annak a gépnek a címét, amely a beérkezett leveleinket tárolja. Ki kell választanunk a letöltéshez használt hálózati protokollt is, mely POP3 vagy IMAP általában.
A beérkezett levelekhez, mint a hagyományos levelesládánkhoz nem férhet hozzá bárki, csak az, aki ki tudja nyitni. A postaládánkhoz egy jelszó tartozik, csak annak adja át a szerver a beérkezett leveleket, aki ismeri a levelesládánkhoz tartozó jelszót. A jelszót és a fiókunk nevét általában az Internet elöfizetés megkezdésekor kapjuk meg az Internet szolgáltatónktól.
A beérkezö leveleinket tároló szerver címét az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkapnunk. Tudnunk kell azt is hogy melyik protokollt lehet használnunk. A POP3 vagy IMAP szerver nevét és a levelesládánk nevét a levelezöprogramunkban be kell állítanunk.
A világháló egy hatalmas szellemi értéket képviselö rendszer. Éppen ezért a felhasználóinak vállalniuk kell azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyek a hálózat ésszerü, és egymást nem sértö használatát szolgálják. A cél nem a felhasználás korlátozása, hanem a lehetöségek teljes körü és biztonságos kiaknázása.
Az Internet közösség etikátlannak és elfogadhatatlannak tart minden olyan cselekvést, amely arra irányul, hogy valaki
megpróbáljon jogosulatlanul hozzáférni az Internet eröforrásaihoz,
más célra használja az Internetet, mint amire felhatalmazást kapott,
megzavarja az Internet müködését,
pazarolja az Internet emberi és fizikai eröforrásait,
tönkretegye vagy megbontsa a számítógépes adatbázisok sértetlenségét,
megsértse a személyiségi jogokat, betörjön mások magánéletébe.
A papíralapú levelezésnek közismertek a szabályai. Ezeket lényegében az elektronikus levelezés során is be kell tartanunk, még akkor is, ha elmondható, hogy az elektronikus levelezés sokkal kevésbé formális, mint a hagyományos, tehát a konvenciókhoz kevésbé kötelezö ragaszkodnunk, például magyar nyelven gyakoribb a tegezödés. Mindazonáltal kinek-kinek magának kell megítélnie, hogy milyen mértékben él ezzel a szabadsággal.
Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partnerünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk.
Normál mosoly, gúnyos vagy vicces kijelentés esetére.
Kacsintó mosoly kacér vagy gúnyos megjegyzéshez.
Szomorúság.
:
2644
