A CNC gépek fő részei

A CNC gépek fő részei

Gépágy. Az ágy, vagy az állványszerkezet a szerszámgép alapja. Ez hordozza a gép összes aktív vagy passzív elemét, az orsókat, szánokat, asztalokat, sokszor a vezérlést is erre erõsítik fel. Az állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból vagy úgynevezett kompozit betonból készül. Legfontosabb szempontok a merevség, rezgéscsillapító-képesség, hõstabilitás.

Esztergák esetében a fe 949j91j rde vagy függõleges ágyrendszer a forgácseltávolítás szempontjából a legkedvezõbb. Ferde ágy esetén viszont a fõorsó középvonalának távolsága a kezelõoldaltól messze van, ami a gépkiszolgálást nehezíti. A szánrendszer fõként a felsõ vezetékre támaszkodva saját súlyával is biztosan fekszik az ágyon. A fõforgásirányt figyelembe véve a fõforgácsolóerõ hatása is kedvezõ.
Függõleges ágy esetében a súlyerõ kérdése megoldható, és bizonyítottan nincs jelentõsége a szán súlyponti helyzetének (lebegés) a merevségre, ha a felfüggesztést megfelelõen oldják meg. Ezzel szemben döntõ jelentõségû a munkatér kedvezõ kezelhetõsége. Az alapszán szélessége is növelhetõ, a gyártási kérdések is kedvezõbbek. Az ágy és a lábazat zárt négyszögrendszert alkot.

Vezetékek. Napjainkban gördülõ vezetékeket alkalmaznak a forgácsoló szerszámgépek döntõ többségénél. Ezek lehetnek golyós illetve görgõs kivitelûek a terhelés függvényében.

 Görgõs vezeték, Golyós vezeték, Golyós vezeték;
Lágy, nagy sebességû megvezetés, optimális futási tulajdonság, hosszú élettartam és karbantartás-mentesség a jellemzõjük. Az elemek egymáshoz érnek és folyamatos sort alkotva visszavezetik õket a már elhagyott pozícióba.
A golyók, ill. görgõk kenõanyagkamrákban vannak, amelyek lehetõvé teszik az egyenletes futást csekély hõfejlõdés mellett, jelentõsen csökkentve a mozgatási ellenállást. A ábrán látható, hogy a golyók nem érintkeznek egymással, nagy sebesség mellett is enyhe a melegedés, a pontos pozícionálás következtében a mozgatási ellenállás változása az elõzõ típusokéhoz képest a tizedére csökkent. Kísérletek során az elsõ kenõanyag-mennyiséggel 28 ezer kilométer futott problémamentesen [ Mûszaki Magazin] . A vezetékekrõl még késõbb lesz szó A számvezérlésû gépek elvi felépítése címû fejezetben.


Mozgató orsók. A lineáris szánok mozgását leggyakrabban golyósorsó - anya párral oldják meg. Az orsó és az anya közötti kapcsolatot a golyók biztosítják. A súrlódás hatásfoka jó (@ 0.95 ), a hézagmentesség, a nagy merevség pontos mozgást tesz lehetõvé. Holtjáték kiküszöbölésére elõfeszítést alkalmaznak, két anyát kell egymással szemben felhelyezni.

Golyósorsó visszavezetõ taggal:

A golyók visszavezetését VV taggal v. áthidaló elemmel oldják meg. Ilyen áthidaló elemes megoldást látni az ábrán.

   Golyós orsó áthidaló taggal:

Motorok. Szabályozott egyenáramú (DC) vagy váltóáramú (AC) hajtómotorral közvetlenül hajtva, az orsó elfordulását mérve (közvetett útmérés) pontos szánmozgást lehet elérni. Fõhajtómûveknél az asszinkron váltóáramú (AC) motorokat alkalmazzák. Az elõtoló hajtások motorjainak (pozícionáló motorok) legfontosabb tulajdonsága a nagy, ugyanakkor egyenletes gyorsító - lassító képesség.

Útmérõk. Mérési eljárás szerint lehetnek abszolút vagy növekményes mérõrendszerek.

A mérési eljárás szerint: abszolút, növekményes

A mért értékek érzékelése szerint: analóg, digitális

A mérés helye alapján: közvetlen, közvetett

Abszolút mérés az a mérési eljárás, amikor a szánelmozdulásra vonatkoztatott minden méret egy kiindulási ponthoz, a mérõrendszer nullpontjához mérve abszolút értelemben jelenik meg.

Növekményes mérés az, amikor a szánelmozdulás mértékét egy-egy útméretegység folyamatos megszámlálásával érzékeljük, ill. e diszkrét egységek egész számú többszörösével adjuk meg minden útszakaszra külön-külön, nem a nullponthoz, hanem a korábbi szánhelyzethez képest az útegységek összeszámlálásával.

A legtöbb szerszámgépnél az útmérés fotoelektromosan történik. A mértékmegtestesítõ egy igen finom vonalkás rács, amelyet különféle hordozókra (pl. üvegléc, vagy üvegtárcsa, stb.) visznek fel. A mértékmegtestesítõn lévõ osztásrácsra esõ fény az osztásrácson elhajlik, nagy osztásperiódus esetén (ami lényegesen nagyobb mint a fény hullámhossza) az elemek úgy esnek egybe, hogy a párhuzamosan megvilágított fényáteresztõ rács mögött az osztás struktúrájának megfelelõ "osztáskép" alakul ki. Ha a rács osztásperiódusa azonos nagyságrendû a fény hullámhosszával, akkor az elhajlott sugárelemek komplex átfedése - egy interferencia-minta - alakul ki.

A durvább osztások letapogatása lényegében az árnyékvetés elve szerint történik. A mértékmegtestesítõ és egy letapogató rács egymáshoz képesti elmozdulása világos - sötét modulációt okoz, amit a fotóelemek érzékelnek.

Árnyékvetés a baloldali és Interferencia a jobboldali ábra:

              

Egy periodikus osztássáv fotóelektromos letapogatása inkrementális, azaz számláló mérést eredményez. Mivel általában szükséges egy abszolút viszonyítási pont, ezért legalább egy referencia jel van, melynek letapogatása szintén fotoelektromosan történik. Így lehetséges az abszolút referencia pozíciót pontosan egy mérési lépéshez hozzárendelni. Az abszolút viszonyításhoz tehát szükség van a referencia jelén való áthaladásra. Kedvezõtlen esetben ehhez akár a teljes mérési hossz nagy részén át kell haladni.

Szerszámtartók. Külön érdemes itt megemlíteni a CNC forgácsológépek szerszámtartóit, melyek önálló szerkezeti egységként az egyik legfontosabb szerepet töltik be a gép felhasználhatósága során.

A szerszámgépnek mindenképpen rendel-keznie kell egy bemért szerszámtárral.
A szerszámtárnak tartalmaznia kell az adott alkatrész megmunkálásához szükséges összes szerszámot. Ezzel költ-ségnövelõ átszerszámozási idõket taka-ríthatunk meg. Minél összetettebbek a megmunkálási lépések, annál több szer-számot kell a szerszámtárba helyezni. A szerszámváltás automatikusan történik, pontos és gyors. A gép árát jelentõsen növeli (kb. 15-20%).