|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||
Az épületek vízellátása megoldható saját vízforrásról, például kútból történö vízkiemeléssel, illetve közüzemi vízhálózatról.
Saját vízforrásra kapcsolt atmoszférikus tartályos vízhálózat
1 kút, 2 szívóvezeték (a végén a kútban lábszelepes szürökosár), 3 szivattyú, 4 nyomóvezeték (visszacsapó szeleppel és elzárószeleppel), 5 tartály, 6 a felsöelosztású csöhálózat, 7 leszállóvezeték, 8 ágvezeték, 9 szaniter berendezés, 10 túlfolyó, 11 szintkapcsoló, 12 elektromos vezérlö vezeték, 13 motorkapcsoló, 14 elektromos vezeték,
Saját vízforrásra kapcsolt hidroforos vízhálózat gépházi része
1 kút, 2 szívóvezeték (a végén lábszelepes szürökosár), 3 szivattyú, 4 álló helyzetü hidrofor, 5 nyomáskapcsoló, 6 nyomóvezeték (visszacsapó- és elzárószeleppel), 7 alapvezeték, 8 felszállóvezeték, 9 levegö kompresszor, 10 olajszürö (olajleválasztó), 11 vízállásmutató, 12 elektromos vezeték,
Közüzemi vízhálózatra kapcsolt vízellátási rendszer
1 közmühálózat, 2 bekötövezeték, 3 a közterületen lévö "utcai" föelzáró, 4 a telekhatáron belül lévö vízóra aknába szerelt vízmérö, 5 az épület föelzáró szerelvénye, mely olyan kialakítású, hogy az épület vízhálózata leüríthetö legyen, 6 a vízmérötöl az épület határoló faláig tart a külsö alapvezeték, 7 az épületbe történö belépéstöl a legtávolabbi függöleges vezetékig tart a belsö alapvezeték, 8 a felszálló vezetékbe szerelt üríthetös strangelzáró (szakaszoló), 9 felszálló vezeték, 10 ágvezeték, 11 az egyes berendezési tárgyak elé az ágvezetékbe szerelt elzárószerelvény (tartalékelzáró), 12 kifolyószelep, 13 berendezési tárgy,
Egy berendezési tárgy (fali kiöntö) és szerelvényei
9 felszállóvezeték, 10 ágvezeték, 11 tartalékelzáró, 12 csapoló, 13 berendezési tárgy, 14 büzelzáró szifon, 15 takarás, 16 szennyvíz ágvezeték, 17 szennyvíz ejtövezeték,
Közmühálózatra rácsatlakozni csak az illetékes vízszolgáltató elözetes engedélyével, közmüegyeztetés után szabad. A közmüegyeztetést a társszolgáltatókkal is le kell folytatni a többi közmü /szennyvíz-, gáz-, távhövezeték, távközlési és elektromos földkábel/ elhelyezkedésének megismerése céljából.
Ivóvízhálózatot kialakítani, közmüre csatlakozni csak olyan csövezetékkel szabad, amely rendelkezik alkalmassági bizonyítvánnyal, illetve szabvány vagy más elfogadott müszaki elöírás ezt engedélyezi, lehetövé teszi.
A közüzemi hálózatra a bekötövezetéket csak a szolgáltató kötheti rá. Ennek nagyon sok praktikus oka van. Például: a garantált szakértelem, a szolgáltatási jellemzök és körülmények ismerete, az esetleges hozzá nem értésböl adódó szolgáltatási üzemzavarok megelözése, stb.
Közmühálózatra történö rácsatlakozás egy lehetséges müszaki megoldása
1 közüzemi vezeték, 2 rácsatlakozó könyök (menetes), 3 utcai föcsap, 4 védöcsö, 5 szelepszár hosszabító, 6 öntöttvas ház,
Vízföcsap és az elhelyezés részletei
1 víztelenítö föcsap, 2 kavicságy, 3 tégla, 4 szelepszár hosszabító, 5 védöcsö, 6 tégla, 7 öntöttvas (vagy alu. öntvény) csapszekrény
Saját kútra alapozott belsö vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy azt a késöbbiekben rácsatlakoztathassuk közüzemi vezetékre, ha az idöközben kiépül.
Ha egy létesítményen belül saját kútra alapozott és közüzemi rendszerre csatlakozott csöhálózat is található, azokat csak úgy szabad üzemeltetni, hogy a kettö egymástól teljesen független legyen. Egyesíteni öket nem szabad.
Bekötövezeték alatt a közmücsatlakozástól a telekhatáron belül lévö vízmérö aknában található vízmérö órát követö 10 cm-ig tartó szakaszt értjük. Ha nincs vízmérö akna, mert az épület a telekhatáron, vagy annak közvetlen közelében van, akkor a bekötövezeték az épületben elhelyezett föméröt követö 10 cm-ig tart. Vízmérö hiányában a bekötövezeték a telekhatárig tart.
Egy bekötövezetéket kell tervezni. Ha valamilyen különleges okból kettö, vagy több bekötövezetéket kell tervezni, a vízmérök után visszacsapó szelepet kell beépíteni. Többoldali bekötövezeték létesítését indokolhatja például az, ha az egyik irányból nem oldható meg a létesítmény biztonságos vízellátása.
A bekötövezeték telekhatáron belüli részét, amely a vízóra akna és az épület között van, külsö alapvezetéknek nevezzük. Ezt a csöszakaszt térszint alatt, földbe fektetve vezetjük a fagyhatár alatt.
A létesítmény vízhálózatának mélypontján /mélypontjain/ praktikusan a vízmérö aknában leürítö/k/, magaspontjaiban légbeszívók beszerelése szükséges.
Bekötö- és külsö alapvezetékre épületet, építményt telepíteni nem szabad.
Külsö alapvezeték épületen kívül
a./ körvezeték, b./ gerincvezeték
1 közüzemi vezeték, 2 utcai föelzáró, 3 telekhatár, 4 vízmérö (vízóra aknában, mely nincs jelölve), 5 föelzáró (a vízóra aknában), 6 épület,
A vízméröt általában aknában a telekhatáron helyezik el.
Telekhatárra épült épület esetében a vízméröt a pince valamelyik közösségi helyiségében kell elhelyezni,
közvetlenül az utcai föfal mellett,
jól látható,
jól megközelíthetö,
sérülésveszélynek nem kitett helyen,
ne legyen fagyveszély
szerelhetö, cserélhetö legyen.
A vízmérö akna fenek kaviccsal legyen feltöltve, hogy a rendszer esetleges leürítésekor a víz elszivároghasson.
Vízmérö aknát úgy kell kialakítani, hogy a vízmérö vízben ne álljon.
Épületen belül célszerü elzáró szerelvényt felszerelni
a szaniter berendezések csapolói elött az ágvezetékbe tartalékelzáróként /ezt még akkor is célszerü megtenni, ha a korszerü szerelési rendszerek némelyikénél feleslegesnek érezzük/,
az ágvezetékek induló szakaszába, ha az több tartalékelzárós csapolót lát el,
az alapvezetékek elágazásába,
vízmérö után közvetlenül.
 |
Vízméröhelyek kialakítása vízóra aknában és épületen belül
b./ vízmérö aknában, c./ vízmérö épületben, d./ vízmérö aknában, ha nincs utcai föelzáró
Az alapvezeték épületen belüli, lehetöleg pincében vezetett részét szabadon, falsík elött, ill. mennyezet alatt, vagy ellenörizhetö csöcsatornában ill. más módon elrabicolva vezetjük.
A vízvezeték hálózat épületen belüli, ill. épületen kívüli minden szakasza üríthetö legyen. A lejtés mértéke 2 - 5 mm méterenként, azaz 2 - 5 ezrelék. Cél, hogy az egész hálózat a vízóra aknában lévö ürítöcsapon keresztül teljes mértékben leüríthetö legyen. Ez kisebb, egyszerübb hálózatok esetében elérhetö.
Nagyobb rendszereknél több ürítöhely kialakítására van szükség. Az üríthetöség indoka lehet többek között a nyomásmentes állapotban történö javítás, szerelés, vagy a fagymentes üzemen kívül helyezés biztosítása.
Vízvezetéket csak olyan helyiségben szabad tervezni, amelynek belsö hömérséklete télen sem csökkenhet +2 C alá.
Fagyveszélynek kitett helyeken /külsö bejárati ajtók, külsö, egyrétegü üvegezéssel ellátott pinceablakok, kapuk stb. közelében a csövezeték höszigeteléséröl gondoskodni kell.
Fagyveszélynek kitett helyeken /pl. fütetlen épületek oltóvízhálózatát, külsö kerti locsolóvezetékeket, stb./ a vezetékek üríthetöségét ürítöcsappal biztosítani kell. Az ürítö és az elzáró szerelvényt fagymentes helyen kell elhelyezni.
Vízvezetéket nem szabad vezetni:
épületek külsö határoló falában, kémények, szellözök falában és kürtöjében,
födémben, a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek padozatában, az önálló rendeltetési egységek /pl. lakások/ elválasztó határfalában.
Ezek a régen megfogalmazott kritériumok az akkori idök szinte egyedülálló anyagú, a horganyzott acélcsö uralkodása idején helytállóak voltak, mert egy meglazult és megfolyt csökötés a padozatban komoly károkat okozhatott.
A mai korszerü csöszerelési rendszerek ismeretében, például egy préskötés rézcsövel minden további nélkül szerelhetö padozatban, ha ezt a gyártómü a saját termékére nem tiltja. Horganyzott acélcsö és annak kötése esetében természetesen továbbra is élnek a tilalmak.
Vízvezetéket nem szabad szerelni továbbá:
korróziót okozó, vagy mérgezö anyagokat szállító technológiai csövezetékkel közös csatornában,
villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben, pl. transzformátor-, fökapcsoló helyiségben, felvonó, mozgólépcsö aknájában, gépházában, ezek falazatában, padozatában és födémében,
jelentös értékek, mükincsek elhelyezésére szolgáló helyiségekben /pl. múzeum/, ezek falában, padozatában, födémében.
a./ gerincvezeték, b./ körvezeték,
1 alapvezeték, 2 felszállóvezeték, 3 felszállóvezeték szakaszoló ürítöcsappal (strangelzáró), 4 alapvezeték szakaszoló,
A felszálló vezetékek általában egymás fölötti, azonos rendeltetésü helyiségeket, ill. csapolókat látnak el vízzel.
Az alapvezetékröl leágazó felszálló vezetékekbe ún. strangelzárókat kell szerelni az ürítés lehetöségének biztosításával. Ez történhet olyan strangelzárókkal, amelyek része az ürítö szerelvény, vagy a strangelzáró fölött elhelyezett T-idommal és önálló ürítö szerelvénnyel.
A strangelzárókat csak állandóan hozzáférhetö helyen szabad elhelyezni. Nem alkalmas erre a célra például lakóépületekben az egyes lakók elzárt pincerekeszei.
A falhoronyban szerelt csövezetéket nemezszalaggal burkolni és ezt követöen elfalazni csak sikeres nyomáspróbát követöen szabad.
Egymás mellett vezetett hideg- és melegvíz vezetékeket és elzárókat úgy kell elhelyezni, hogy a hidegvízvezeték legyen a jobb oldalon. Ez egy szakmában kialakult gyakorlat, ettöl el lehet térni, ha valami ezt indokolja.
A felszállót és a csapolót az ágvezeték köti össze.
Ha a csapoló nem építhetö közvetlenül az ágvezetékre, hanem a berendezési tárgyra kell szerelni, mint például a mosdó esetében, akkor a kettöt kötöcsövel kell összekötni.
A függölegesen vezetett felszálló és az ágvezetékek falhoronyban, szabadon falsík elött vagy falhoronyban szerelhetök. Gyakori a falsík elött szerelt csövezetékek elrabicolással történö takarása.
A falsík elött vízszintesen szerelt csövezetékek megfelelö gyakoriságú alátámasztásáról vagy megfogásáról gondoskodni kell. Ellenkezö esetben meghajolhat, deformálódhat a a csövezeték. Különösen igaz ez a müanyag csövezetékekre. Esetükben felmerülhet a folyamatos alátámasztás szükségessége is. A csömegfogások sürüsége részben számolható, de a különbözö tervezési segédletek erre vonatkozó ajánlásokkal szolgálnak.
Az épületen belüli csöszerelés fontos követelménye, hogy a késöbbi üzemeltetés során káros, zavaró zajok ne keletkezzenek.
A zajvédelem egyik fontos részterülete a késöbbi rezgésmentes üzemeltetés biztosítása a csövezetékek megfelelö megfogásával, a szivattyúk és más berendezések körültekintö alapra helyezése, csöhálózatra csatlakoztatása, stb
A csövezetéket páralecsapódás, felmelegedés, lehülés elkerülése érdekében megfelelö módon szigetelve kell vezetni. Védelem nélküli csövezeték esetében például a következö esetekben számolhatunk külsö felületi páralecsapódásra:
párás, meleg vizes helyiségben, például fürdöszobában falsík elötti hidegvizes csövezeték, vagy
falban vezetett, elvakolt hidegvizes csövezeték esetében.
A fémcsö külsö felületén megjelenö nedvesség erös korróziós hatás kezdetét jelentheti, mert például falban elvakolt rézcsö hamar kilyukadhat, ha annak külsö felületén víz és mész jelen van.
a./ lengö függesztöbilincs, b./ univerzális függesztö szalag, c./ nagyobb csövezeték átmérönél az épületszerkezethez rögzített konzol,
A csövezetékben keletkezö rezgések a csömegfogásoknál és az épületszerkezeteken való áthaladásoknál terjedhetnek át az épületszerkezetekre. Ennek megakadályozására, illetve csökkentésére többféle megoldás lehetséges:
az épületszerkezetek és a csömegfogást biztosító faék közé haglágy anyag beépítése,
a csövezeték és a csöbilincs közé hanglágy anyag beépítése,
az épületszerkezeteken való átvezetéseknél a csöhüvely és a csövezeték közé hanglágy anyag beépítése,
:
13931
